Mit kapjanak a dolgozók? – szakszervezeti várakozások a következő kormánytól

Az Új Egyenlőség podcast aktuális adásában Zlati Róberttel,a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökével beszélgettünk. Az apropót a választásokat követő politikai átmenet, az új kormány megalakulása és a munka ünnepe adta. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy a szakszervezetek mit várnak, mit remélnek és mit követelnek az új kormánytól a munkavállalók érdekében.Zlati Róbert bemutatta a MASZSZ választások előtt nyilvánosságra hozott tízpontos követeléscsomagját, valamint a mögötte álló fehér könyvet. Kitért arra is, hogy hat parlamenti pártot kerestek meg, ám a két legnagyobb politikai erő – a Fidesz és a Tisza Párt – érdemi egyeztetésnélkül maradt. Ennek ellenére a szakszervezetek nyitottak az együttműködésre, és kulcsfontosságúnak tartják a valódi, érdemi párbeszédet az új kormányzattal.A tízpontos lista egyik kiemelt eleme a „nulla munkahelyihaláleset” célkitűzése. Az elnök hangsúlyozta: lfogadhatatlan, hogy a dolgozók ne biztonságban térjenek haza a munkahelyükről. Rendszerszintű problémának nevezte a munkahelyi balesetek magas számát, amelyet az elégtelen munkavédelmi ellenőrzésekre és a felügyelők hiányára vezetett vissza. E területen szerinte széles szakmai egyetértés van a változtatás szükségességéről.Másik alapvető követelésként a szabad szervezkedés és asztrájkjog helyreállítása került szóba. A beszélgetés során többször előkerült, hogy a 2010 utáni jogszabályi változások jelentősen korlátozták a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit, különösen a közszolgáltatásokban. A MASZSZcélja legalább a korábbi szabályozáshoz való visszatérés, de hosszabb távon még szélesebb jogok biztosítása.Fontos téma volt a „rabszolgatörvényként” elhíresültmunkaidő-szabályozás is. Bár a kifejezés nem szerepel szó szerint a követelésekben, a túlmunka és a munkaidőkeretek lazítása elleni fellépés egyértelmű szakszervezeti elvárás. Zlati Róbert szerint még nyitott kérdés, hogy teljesen új Munka törvénykönyvére van-e szükség, vagy a jelenlegiszabályozás átfogó módosítása lenne a cél – ez nagyban függ majd a kormányzati hozzáállástól.A beszélgetés érintette a külföldi, különösen a harmadikországbeli munkavállalók helyzetét is. A MASZSZ nem a totális tiltásban gondolkodik, hanem a kizsákmányolás megakadályozásában, az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének érvényesítésében. Hosszú távon pedig olyan magyarországi munkakörülményeket tartanak kívánatosnak, amelyek csökkentik az elvándorlást, sőt vonzóvá teszik az országot az európai munkavállalók számára is.Kiemelt hangsúlyt kapott a bérek kérdése: a szakszervezetekszerint a minimálbérnek el kell érnie az átlagkereset 50%-át, hogy biztosítható legyen a tisztes megélhetés, és ne a túlóra vagy a másodállás legyen a megélhetés feltétele. Ez a cél egy korábban elfogadott, többéves bérmegállapodás része, amelyhez a munkáltatói oldalban is partnert látnak.Végül meglepő, de hangsúlyos elemként jelent meg a lakhatás kérdése. Az elnök szerint a lakhatási válság közvetlenül érinti a munkavállalók kiszolgáltatottságát és érdekérvényesítési lehetőségeit. A MASZSZ ezértbérlakásprogramokban és mobilitást segítő megoldásokban látja a kiutat.A beszélgetés zárásaként mindkét fél egyetértett abban, hogy az új kormány megalakulása után elengedhetetlen lesz az érdekegyeztetés intézményrendszerének megújítása. A podcast egy későbbi adásban visszatér majd arra, hogy az első kormányzati időszak milyen eredményeket hozott amunkavállalók és a szakszervezetek szempontjából.