Olasz mindennapok a koronavírus alatt

Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában Kiss Ambrus Scheiring Gáborral beszélgetett arról, hogy milyen volt Olaszország a koronavírus-zárlat alatt, és milyen most a gazdasági, politikai helyzet. A beszélgetés arra is választ adott, hogy miért tűnt rosszabbnak az olasz helyzet például Nagy-Brittaniához képest, amikor a számok mást mutatnak. Scheiring Gábor, az Új Egyenlőség szerkesztője, aki jelenleg is Milánóban él, mesélt a podcast adásban arról, milyen volt megélni a hétköznapokban a koronavírus-válságot. Az első hetek lassú cselekvése után hirtelen leállt az élet a városban, ez pedig mindenkinek az életét átalakította. Ugyanakkor, ahogy kiemelte, az olaszok – róluk alkotott képpel ellentétben – kifejezetten türelmesek, és szabálykövetők voltak. Miközben a nemzetközi sajtóban a rosszul szervezett olasz egészségügyi rendszerről szóltak a hírek, ez inkább Lombardia tartományra volt igaz. A beszélgetés során az is kiderült, hogy az olasz egészségügyi rendszer sokkal decentralizáltabb, mint például a magyar vagy a német, ezért fordulhatott elő, hogy máshogy teljesítettek az egyes tartományok. Az elmúlt években jelentős forráskivonás történt például a lombardiai egészségügyből, és a magánszolgáltatók kaptak teret. A válság azt mutatta, hogy éppen ezekkel a magánszolgáltatókkal volt a legnagyobb probléma. Az egészségügyi válság kapcsán szóba került a kibontakozó gazdasági válság. Ennek egyik kérdése, hogy mennyire erősödik fel az eurózónán belüli észak-dél ellentét. A magukat fegyelmezettnek tartó országok (például Ausztria, Hollandia) folyamatosan felelőtlennek állítják be például az olasz kormányokat, amelyek hagyták elszállni a költségvetési hiányt. Scheiring Gábor elmondta, hogy ezt nem támasztják alá empirikus adatok, hiszen nagyon fegyelmezett gazdálkodás folyt évek óta a költségvetési területen. Az olasz helyzet megértéséhez hozzátartozik a politikai helyzet értése is. A Matteo Salvini vezette Liga tavaly kormányválságot okozott, amellyel az előrehozott választások kikényszerítése volt a célja. Ezt elkerülendő a baloldali pártok és a több elemében baloldalinak számító Öt Csillag Mozgalom egy sok szempontból kényszerű koalícióval megmentették a helyzetet. A válság talán váratlan módon az ő erősödésüket hozta. Míg tavaly év végén 31% feletti eredményt mutattak a Liga számára a közvélemény-kutatások, addig ez jelenleg a 25-26%-hoz közelít. Természetesen a gazdasági válság mélységét még Olaszországban sem ismerjük. Ezért nehezen becsülhető meg, hogy a nehezebb hétköznapok mennyire írják felül a mostani pártpreferenciákat.