Párbeszéd kezdődhet a zuglói modellről

Február végén az ellenzéki vezetésű zuglói önkormányzat képviselőtestülete elé olyan határozati javaslat került, amely megszüntetni indítványozta a 2015-ben, Karácsony Gergely kerületi polgármesteri időszakában – az akkori vezetés kezdeményezésére megszületett – zuglói szociális modellt. Az Új Egyenlőség e heti podcastjában Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet ügyvezető partnerével, vezető kutatójával, a zuglói modell egyik kidolgozójával, valamint a megszüntetés elleni szakmai, társadalmi tiltakozás egyik kezdeményezőjével beszélgettünk. Az interjúban elhangzik, hogy a zuglói modell részben pótolni igyekezett a szociális ellátásból mindinkább kivonuló állam szerepvállalását, de a minimumjövedelem, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás hármasával, valamint a rászorulóknak a szociális szolgáltatások felé terelésével, és az ott nyújtott valódi segítség, tényleges szakmai munka fejlesztésével próbált mintát nyújtani arra, milyen elemekből állhatna a szociálpolitika helyi vagy adott esetben országos szinten. Scharle Ágota arra is emlékeztetett, hogy a zuglói kezdeményezés, így például a minimumjövedelem gondolata  több ellenzéki párt programjába is beépült a későbbiekben, ami azt a benyomást keltette, hogy ez a szakmai modell egy újfajta társadalompolitikai szemlélet kialakulásához is hozzájárulhat. A 2015-ös bevezetést követő többszöri felülvizsgálat, amelyek közül az utolsó 2020-ban készült, elsősorban azt kritizálta, hogy nem következett be a 28.500 forintos minimum további emelése, a kutató szerint ennek ma már 45.000 forint körül kellene lennie. Scharle Ágota szerint jó kiindulási pontot jelentett a zuglói családsegítő szolgálat eleve magas színvonalú működése, és határozottan azt a szakmai véleményt fogalmazta meg, hogy a szociális modell kifejezetten munkára ösztönző hatással bír. Az ugyanakkor mindvégig megoldatlan probléma volt, hogy mennyire lehetséges nyilvántartani azt, ki számít ténylegesen zuglói lakosnak, ami alapvetően befolyásolja, ki számít helyi rászorulónak, ez ugyanis ténylegesen meghatározza, a szociális juttatások költségvetési kereteit. A mostani, a megszüntetés érdekében elhangzott érveket ellentmondásosnak tartja a kutató abból a szempontból, hogy a modell ellenzői egyszerre hivatkoztak az ellátás alacsony anyagi színvonalára és arra, hogy túlságosan megterheli a helyi költségvetést, miközben viszont a szociális keret növelését helyezték kilátásba. Scharle Ágota szerint az eseti és kötött felhasználású, továbbá a politikai kontrollt erősítő ellátásokra való átváltás helyett a minimumjövedelem összegének emelésére és az adminisztratív problémák tisztázására lenne szükség. Azt is elmondta, miután az önkormányzat vezetése végül is visszavonta a megszüntetésről szóló indítványt, lát esélyt arra, hogy szakmai párbeszéd kezdődjön a zuglói modell jövőjéről a helyi döntéshozókkal.