PéJé beszélget #33 | A harmonika mestere – Rácz Tibor gazdag pályafutása

Bodri Eleonóra egyik kedvenc riportalanya volt, gyakran hívta a műsoraiba. Azokon kívül is órákat tudtak beszélgetni. A gasztronómiáról, az utazásokról, a zenéről, mindenről. Nagy megtiszteltetés, hogy szeretett kolléganőnk tavaly augusztusi halála után legalább egy interjú erejéig „megörökölhettem” őt. Lehangolva érkezett a stúdióba, az orvostól jött, de gyorsan átállt, felvette a ritmust. Ehhez hozzájárult az is, hogy kapott egy telefonos üzenetet Salzburgból, az osztrák tanítványa tudatta vele: sikeres vizsgát tett. Rácz Tibor harmonikaművész egyszerre már-már gyerekesen vidám, humoros ember és komoly, vérprofi zenész, akitől mindent meg lehet kérdezni, és mindenre hiteles választ ad.„Az ember húszéves koráig nőjön fel, harmincéves koráig művelődjön, okosodjon, negyvenéves koráig próbálja ki, mit sikerült megtanulnia, ötvenéves koráig kamatoztassa a tudását, hatvanéves koráig bizonyos dolgokat zárjon le, és kezdjen el komplexen gondolkodni. Mert az okosság a hatvanas éveiben jön, a bölcsesség a hetvenesekben, a nyolcvanasokban pedig már minden kérdésre tudja a választ. Csak senki sem kérdez tőle” – vallja, amit idősebb kollégáitól hallott.A podcastből kiderül:hogyan emlékszik vissza a Nórával folytatott rádiós és magánéletbeli beszélgetésekre,milyen volt a nagymamája konyhája,miért nem ismeri lakóhelye postását,ki a „partnere” immár hetedik éve, amióta egyedül él,melyik három tévécsatornát nézi,mi változott meg az életében azzal, hogy nyugdíjas művész lett,mi mindenre jött rá nyugdíjasként,milyen „munkabalesettel” kereste fel az orvosát, aki zenészként az évfolyamtársa volt az egyik növendékének,miért elengedhetetlen a szigor a zenetanításhoz,mennyit változott a harmonikazene oktatása és helyzete az elmúlt évtizedekben,beszűrődött-e a televízióból ismert tehetségkutatás az ő szakmájába,szeretne-e most pályakezdő fiatal lenni,milyen az erkölcstelen zene,miért nem szereti a rétegzene kifejezést,hogyan telnek a mindennapjai,hetven felett kell-e még az inspiráció,miért tegezik a tanítványai,mi alapján választja ki őket,a diplomakoncertjük után maradnak-e ezen a pályán, és tudnak-e érvényesülni,foglalkoztatja-e az elmúlás,miért imád „szerdahelyiesen” beszélni,milyen lesz a szeptember 18-i bemutató koncertje Dunaszerdahelyen, a róla elnevezett kamarateremben,nagy utazó hírében álló emberként hova készül a nyáron.Rácz Tibor harmonikaművész Puha József vendége volt a május 25-i Nappaliban.