Pátria Rádió

„A tanterv önmagában nem tanít, a tankönyv teszi taníthatóvá a tantervet.“ – írta 2014 novemberében Tim Oates brit oktatási szakértő, aki nemzetközileg az angliai kurrikuláris reform alakításában játszott szerepéért ismert. Oates azt vallotta a „Miért számítanak a tankönyvek?“ (Why do textbooks count?) c. tanulmányában, hogy a jó tankönyv nem egyszerűen információforrás, hanem a tanterv pedagógiai megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. Mi haszna vajon egy papíralapú nyomtatványnak a digitális korban? Hogy alakul a hazai tankönyvkiadás a 2026 őszétől kötelezővé váló tantervi reform tükrében? Oktatási műsorunk új részének fókuszában a tankönyvek állnak, bemutatjuk azt a negyedikesek számára készülő munkáltató tankönyvet, amelyet a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének irodalompedagógiai munkacsoportja (Petres Csizmadia Gabriella, Bárczi Zsófia és N. Tóth Anikó) dolgozott ki. A tankönyv előkészítéséről, felépítéséről és formájáról Petres Csizmadia Gabriellát, a kötet egyik szerzőjét kérdeztük.

Mi a különbség a gombfoci és a szektorlabda között, mikor kezdődött a téli átigazolási időszak, mi az a nyomópálca, milyen egyéb futball utánzó játékok léteznek, hogyan lett a gombfoci nemzetközileg elismert sport, kik a sportág legnagyobb sztárjai, hogyan forgott a Lepattanó című film.Horváth Imrét a Nemzetközi és a Magyar Szektorlabda Szövetség egykori elnökét faggattuk.

Eldöntötte, a világ legjobb harsonaművésze lesz. Mindent megtett ennek érdekében. De az anzac problémáit nem lehetett kezelni. A legszebb éveiben került nagyon mélyre nemcsak a szakmai, hanem a magánélete is. Ma már vallja, hogy ennek így kellett történnie, neki más út volt megírva. Hogy rendezvényszervezőként álljon helyt. A cégét, több mint húsz éve, a legnagyobbak között jegyzik. Azt mondja, ehhez kellett a harsonás múltja.A soroksári gyökerű Marschall Norbert mesélt családjáról, zenei pályájáról, annak elengedéséről, az új szakmai élete felépítéséről, élményeiről, sikereiről.A podcastből kiderül:ki volt a nagyapja, akinek freskója a Magyar Állami Operaházban látható,miért jó, ha egy zenészpalánta zongorán kezdi meg a zenei tanulmányait,a zongorától hogyan jutott el a harsonáig,milyen szerepet játszott a harsonához való ragaszkodásában a zenetörténetet tanító Tímár Ágnes,manapság egy harsonaművész mennyire tud érvényesülni a zenei életben, meg tud-e ebből élni,mikor jöttek Norbi anzac problémái, mik ezek valójában, és hogyan kezelte ezt a helyzetet,mi minden szerepelt azon a tízes listán, amelynek segítségével próbált meg kilábalni a szakmai és magánéleti válságból,hogyan segítette az öccse zenei karrierjét, aki végül a Katari Filharmonikusok klarinétosa lett,miért érezte azt, miután megalapította a cégét, hogy felszabadult egy komoly nyomás alól,mikor kezdett el kitörni a lista nyolcadik pontja, a menedzseri munka,milyen volt tapasztalt szakemberként visszaülni az iskolapadba, és rendezvényszervezést tanulni,ki tehet arról, ha egy rendezvény, koncert nem jön be, és ki nyeli le a veszteséget,milyen különböző, szerteágazó munkái voltak a kezdeti években a cégének,hogyan és mikor kerültek fókuszba az úgynevezett retrósztárok fellépései,szerinte mivel magyarázható a máig tartó másodvirágzásuk,melyik volt az első nemzetközi együttes, amelyet Norbiék Magyarországra hoztak,miért lett olyan népszerű az eladófélben lévő telefonja,ki mindenki lépett fel az esküvőjén, s nekik fizettek-e,kikkel dolgoztak eddig,mennyire fedi a valóságot az a megállapítás, hogy az idő megszépíti az ő pályafutásukat, zenéjüket is,mennyi eredeti tag szerepel még ezekben a formációkban,mely együttesekben bukkannak fel magyar énekesnők,alakulnak-e ki barátságok az énekesek, zenészek, valamint a rendezvényszervező között,hogy kell kezelni a hisztis művészt, ha a fellépő kiabál a szervezővel, fordítva ez megengedett-e,Norbi miért blokkolt le Thomas Anders láttán,hogyan fogadta a közönség, amikor a Saragossa Band két tagja egy budapesti Karaoke Show-n a saját dalukat énekelték,milyen váratlan ajándékot kapott egy esküvőn az ifjú pár és a násznép,miért volt neki hálás Joe Cocker, akit nem is az ő cége hozott Magyarországra,mi az a két véglet, amit felölel egy koncertszervező munkája,alacsonyabbak-e a retrósztárok igényei, mint a népszerűségük csúcsán lévőkének,valóban retróspecialista-e a mi régiónk,mit tanácsol meghallgatásra Verdi Rigolettójából, amely fordulópont volt az ő életében,milyen tervei vannak a jövőt illetően, amelyeket egy újabb tízes listára írt össze.Marschall Norberttel Puha József Nagymegyeren találkozott 2025. május 2-án. Az interjú két részben hangzott el a Nappaliban, 2025 májusában és júniusában.

Antal Ágota korábbi dunaszerdahelyi képviselő, kultúraszervező neve sokaknak a Tündérkert Művészeti Fesztivál, illetve a Lennék valakié – Ady szimfonikusokkal című produkció kapcsán lehet ismerős. Ezúttal azonban nem elsősorban kulturális szervezői munkájáról beszélgettünk vele, hanem egy különleges indiai útról.Ez az út mélyebb volt Ágota korábbi indiai utazásainál: férje, Pető Zoltán végakaratának teljesítéséről szólt. A beszélgetésben szó esett gyászról, spiritualitásról, elengedésről, a személyes veszteség feldolgozásáról, valamint arról is, hogyan válhat egy utazás egyszerre búcsúvá, belső úttá és újrakezdéssé.Antal Ágotával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet című műsorunkban.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Simon Attila történész mutatja be Bátkát és környékét.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV (correctiv.org) és az ESPON HOUSE4ALL egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről.A műsorban megszólal Tóth Péter a nemzeti bank kutatója, valamint Miškey Zsuzsa kassai ingatlanközvetítő.Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

Puss Tamást a Jézuska hozta, 1985. december 23-án. Kikövezett út várta. Édesapja az ötven éve, 1976-ban alakult, és a kilencvenes évek közepéig működött, azóta párszor már újra összeállt Pegazus együttes zenésze volt, és gyorsan eldőlt, hogy Tomi is zenész lesz.Örülök, hogy a negyvenedik születésnapja kapcsán rábólintott az életútinterjúra. Ez alatt a röpke egy óra alatt sokkal jobban megismertem őt. Mert korábban csak a zenéről beszélgettünk, és a rockerekről bennem is az a sztereotípia él, hogy karakán, az érzelmeiket palástoló legények. Kiderült, hogy ő korántsem. De ezt már tulajdonképpen hetekkel előtte leszűrtem, miután meghallgattam a nyolcdalos, Egy másik világ című szólólemezét. Meg voltam győződve arról, hogy zenekara, a Phoenix RT repertoárjához képest még rockosabb albummal rukkol elő. Tévedtem. A másik irányba indult el, kitárulkozó szövegű popszámokkal jelentkezett.A podcastből kiderül:mik az első emlékei a gyerekkorából,vallásos családban nevelkedve, hogyan élte meg a templomba járást,hogy lett belőle ministráns,mikor jött az első szerelem,mi mindent köszönhet az alapiskolai osztályfőnökeinek, tanítóinak,hogyan ismerkedett meg első zenésztársával, Gasparik Fecóval,látja-e magát a fiában, Mátéban,az otthoni csörömpölés mikor fordult át komoly zenéléssé,az általános iskola után hol folytatta a tanulmányait, és miért nem lett belőle pap vagy cukrász,mivel magyarázza azt, hogy a középiskolai osztálya, ellentétben az alapiskolaival, kevésbé volt összetartó,az édesapja hogyan figyelte, felügyelte a zenei szárnybontogatásait,mi történt 2003. február 17-én,kik alkották az első együttest, amelyben zenélt, és miért lépett ki belőle, később megalapítva a Phoenixet,pubertásként volt-e lázadós korszaka,miért engedte el az egyetemi tanulmányait,miben nyilvánultak meg a szülei példaértékű nevelési módszerei,az édesapja zenélget-e még, és mit mesélt az erősnek tartott anyukájáról, valamint a korábban szintén zenélő öccséről,kik a legfontosabb kritikusai,nehéz volt-e elköltöznie a csallóközcsütörtöki családi házból, abból az utcából – és erre a Voltam című szerzeményében van is utalás –, ahol régebben cseresznye- és meggyfák álltak,hogy érzi, sínen van-e az élete így, negyvenévesen, kétgyermekes családapaként,eszébe jut-e olykor az a gondolat, hogy az élet véges,mit keresett egy jósnál, hisz-e az ilyen spirituális dolgokban,az Egy másik világ című szólólemeze miért visszatérés a gyökereihez,miért tartja megtiszteltetésnek, hogy bekerült az idei Ki mit tud? zsűrijébe,el tudja-e magát képzelni idős emberként.Puss Tamást, a Phoenix RT frontemberét Puha József kérdezte. Az interjú a március 30-i Nappaliban hangzott el.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Szarka Tamás, Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, költő a Ghymes együttes alapító tagja mutatja be Királyrévet és környékét.

Nyíltan beszélt még a szakmai hullámvölgyeiről is. Azt mondta, inspirálta, ahogy nemrég is felállt belőle, de amikor benne volt, az nehéz időszak volt. Azt lezárandó készült a Nem mondta senki című szerzeménye.Én, zenehallgatóként José dalai mögött nem látok izzadságcseppeket. Mondtam is neki, hogy olyan tökéletes az összhang a zenéje és a mondanivalója között, mint kevés előadónak, és azt feltételeztem, hogy ezek a patikamérlegen kimért, fülbemászó zeneszámok könnyen megszülettek. A valóság nem ez, és azt is állítja, hogy az ő zenéjét nem könnyű befogadni. Ezt vitatom. Mindezt megbeszéltük az interjúban.A podcastből kiderül:miért kellett átírni a Színezd be alapváltozatát,milyen apropóból készült a Nem maradok csendben szövege,melyik magyarországi sztárelőadó jutott a riporter eszébe az utóbbi dal kapcsán,José szerint mi az egyetlen közös pont bennük,miért tartja fontosnak, hogy a videóklipkészítés kivételével mindent saját maga készítsen,kiktől kapja az első visszajelzéseket a munkájára,ki az egyetlen alapító tag a 2019-ben verbuvált José LIVE! zenekara mostani felállásában, és kik alkotják még,miért törekedett arra, már a pályafutása kezdetén, hogy saját stúdiója legyen,miképpen építi, szépíti azt,szerinte hogyan lehetne egy, a tökéleteshez közeli hangstúdiót létrehozni,akik felkeresik, stúdiótulajdonoshoz, hangmérnökhöz vagy producerhez jönnek-e,milyen stúdiumban lévő szerzeményekkel érkeznek,ami a zenei stílust illeti, mettől meddig terjed a skála,honnan jött a vonzódása a világítótornyokhoz,hogyan kapcsolta össze ezt a stúdiójával,melyik község indulója a Vesszünk el című újdonsága,milyen hosszúságúak a José LIVE!-koncertek, és miként épülnek fel ezek a fellépések,miért kerül olykor „kétségek közé”,milyen hullámvölgy kapcsán született meg a Nem mondta senki című dala,miért kell a legtöbb esetben alaposan megbirkóznia a készülő zeneszámaival,hogy jött elő a siker relativitása,mi kapcsán dorgálta meg a riportert az interjú legvégén.Joséval a június 17-i Pentatonban Puha József beszélgetett.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről.A műsorban megszólal Ádám, aki feleségével a közelmúltban jutott túl a lakáskeresés folyamatán, valamint Lörintzy Ildikó ingatlanközvetítő, aki az egyik legdrágább európai piacon, Ausztriában tevékenykedik, de szlovákiai magyarként az országon belüli helyzet sem idegen számára.Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

1. V4-csúcs GödöllőnMekkora a realitása a Visegrádi Négyek országcsoport felélesztésének és ütőképessé tételének?Milyen regionális együttműködésben gondolkodik Szerbia és Románia?2. Tisztítótűz-művelet MagyarországonMilyen eredményekkel járt a szerbiai, szlovákiai és romániai korrupcióellenes harc?Hogyan akadályozza a politikai marketing a valódi elszámoltatást?3. Kitekintés a nyár várható eseményeire: táborok, kampányok, új és régi szövetségek, vizsgálatok…A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Milyen a tapasztalata a reformhoz két éve csatlakozott komáromi Munka Utcai Alapiskola közösségének?2026 szeptemberétől válik kötelezővé országszerte az új tanterv szerinti oktatás az alapiskolák alsó fokán, amely nemcsak az alapiskolák felosztását változtatja meg, hanem új szemléletmódot honosít meg és új elvárásokat állít a pedagógusok elé. A reform fő célja, hogy az ismeretanyag megszerzése, memorizálása helyett a hangsúlyt a kritikus gondolkodásra, a gyakorlati készségekre és a tanulók egyéni fejlődésére helyezze át. Milyen azonban a valódi tapasztalat? Mennyiben jelent megújulást az oktatási minisztérium előírása, vagy inkább egy természetes alkalmazkodási folyamatról van-e szó? Oktatási műsorunkban a komáromi Munka Utcai Alapiskolába látogatunk el, ahol már második éve zajlik oktatás az új tanterv szerint. Összeállításunkban megszólalnak az intézmény másodikos tanulói, akik iskolai hétköznapjaikról számolnak be, az iskola pedagógusai közül Madarász Zsuzsanna, Nyitrai Tímea és Beke Ágnes mesélnek arról, mivel jár a tanítók számára a tantervi reform, végül pedig Pálinkáš Máriát, a Munka Utcai Alapiskola igazgatónőjét kérdezzük arról, mit jelent intézményvezetőként a kurrikuláris változás.Téma: Tantervi reform a gyakorlatban

Milyen állapotban vannak a szlovákiai magyar egyesületek és egyéb civil kezdeményezések? Hatékonyan működnek? Figyelik a változó igényeket? A napi rutinon kívül másra is van idejük? Hogyan áll a nemzedékváltás? Miért volna hasznos, ha a szlovákiai magyar egyesületek nagyobb hangsúlyt fektetnének a szervezetfejlesztésre és a professzionálisabb működésre? Molnár Krisztát a TANDEM szakmai vezetőjét faggattuk.

Emmer Péter, komáromi Harmónia-díjas zenész, zeneszerző, gitáros és zeneoktató volt Ficza János vendége. A beszélgetésben nemcsak pályafutásának emlékezetes állomásait idézték fel, hanem a zeneipar változásairól és kihívásairól, valamint a zene múltjáról, jelenéről és jövőjéről is szó esett.A podcastból kiderül:mit jelentett egykor az élő zene, és mit jelent ma hangszeren játszani,milyen volt az egykori Mrs. Carmen zenekar,miért készítettek felvidéki magyar zenészként szlovák nyelvű dalokat,mi hiányzott az ígéretes lemezszerződés megvalósulásához,milyenek voltak a németországi vendéglátózenész-évek,hogyan készült el az első szólóalbum,miért jelent máig különleges élményt a koncertezés,és mi a kapcsolat Emmer Péter, valamint a Mr. Big és a Toto zenekar között.A felvétel 2026. június 20-án került adásba.

Egy fesztivál, öt nap, tizenkilenc megszólaló. Június 9. és június 13. között újra Komárom volt a szlovákiai magyar amatőr színjátszás központja – a Jókai Napok 61. alkalommal került megrendezésre. A rendezvényről közel kétórás összeállításban számoltunk be hallgatóinknak.A podcastben megszólal:Bajkai Csengel Mónika főszervező,a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja három tagja: Pongrácz Tamás Achilles, a Megfulladok! című drámaátirat rendező-szereplője, valamint Hlaváč Anna és Vígh Zsófia szereplők,a VISZTA – Vidám Iparisták Színjátszó Társulata által bemutatott Ház a határon című abszurd dráma három szereplője: Lakatos Klaudia, Birkus Bálint Máté ás Burkus Richárd,Bárány János, a Visszhang, a fesztivál újságja főszerkesztője,Ivicze Krisztina Tuja, a Lámpaláz egyik vezetője, a …Benned van? című vitaszínházi előadás társrendező-vitavezetője,a Visszhang, a fesztivál újságja két szerkesztője: Daniš Dorián és Sovinsky Ákos,a Visszhang, a fesztivál újságja fotósa, Pálinkás Eszter,a harmincéves kassai KGSzT Diákszínpad Áruló kezek című krimi-adaptációjának főszereplője, Mártha Csongor,a FIKSZ – Füleki Irodalmi KisSzínpad négy tagja: Bálint Lóránt, az Elhallgatott sorsok című színpadi játék rendező-szereplője, valamint Illés Veronika, Oravecz István Zoltán és Szakó Áron szereplők,Hizsnyan Géza színházi szakember, a zsűri elnöke,Hostomský Fanni színművész, a komáromi GIMISZ Diákszínpad által bemutatott Mythos című színjáték rendezője,végezetül újra Bajkai Csengel Mónika főszervező.A 61. Jókai Napokon készült összeállítást Puha József készítette, és a június 15-i Nappaliban volt

Markoláb a magyar néphitben egy égitestevő mitológiai lény. Nap- vagy holdfogyatkozáskor ő eszi meg az égitesteket. Általában nem kötik alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös, fekete állatként ábrázolják. Markoláb a magyar néphitben egy égitestevő mitológiai lény. Nap- vagy holdfogyatkozáskor ő eszi meg az égitesteket. Általában nem kötik alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös, fekete állatként ábrázolják. A Pátria rádió hallgatóinak Sánta László énekes mutatta be a Markolábot, a Pentaton beszélgetős változatában.A podcastből kerül:zenészcsaládból származik-e a testvérpár,a fivérek milyen más együttesekben zenéltek, zenélnek még,miért nehéz manapság zenekarnevet kitalálni,hogyan épülnek be mitológiai utalások a dalaikba,miért dolgoznak együtt külső énekesekkel,milyen hangszer az ütőgardon,hogyan készülnek a Markoláb szerzeményei,honnan jött a zenei stílusukat meghatározó alföldi ősrock megnevezés,miért gondolják azt, hogy a zenéjük maximálisan rétegzene,a hosszú dalaik sérülnének-e azáltal, ha rádióváltozatok készülnének belőlük,melyik az az egyetlen nemzetközi sláger, amelyet műsorukra tűztek, és egy az egyben adták elő,milyen zenét hallgatnak,mit tesz hozzá a zeneszámaikhoz Kremán Patrick hangmérnök-producer,minek köszönhetik azt, hogy harmadvonalbeli együttesként elég sok fellépésük van, nemrég még erdélyi miniturnén is részt vettek,ki a célközönségük,hol dolgoznak,látják-e maguk előtt az utat,hallották-e már magukat a rádióban.A Markoláb énekesét, Sánta Lászlót Puha József kérdezte a május 13-i beszélgetős Pentatonban.

Szerkesztő, tanár, eszmetörténész - írja honlapján a Szépírók Társasága tagjáról, Karádi Éváról. Kulturális szervező és közvetítő, akinek munkássága évtizedek óta összeköti a magyar és a nemzetközi irodalmi élet szereplőit - tehetnénk hozzá, hogy pontosítsuk bemutatását. Nevéhez számos jelentős kulturális kezdeményezés, fesztivál és kiadvány kötődik, miközben generációk számára jelentett inspiráló és biztos tájékozódási pontot.Hogy kicsoda valójában a 80. születésnapját ünneplő Karádi Éva, Paszmár Lívia beszélgetéséből aligha derülhet ki, de talán ezáltal közelebb kerülhetünk a személyéhez.

A Nyugaton a helyzet június 13-i adásában Vajda István fizikai kémikus, nanokatalízis-kutató, a prágai Jaroslav Heyrovský Fizikai Kémiai Intézet Nanokatalízis Tanszékének vezetője volt a vendégünk.Vajda István Felsőszeliből indult, majd Prágán, Göttingenen, Chicagón, Berlinen és az Argonne Nemzeti Laboratóriumon át jutott el a nemzetközi tudomány élvonalába. Életútinterjúnkban szó esett gyermekkoráról, családi és tanári mintákról, gimnazista éveinek első kísérleteiről, prágai egyetemi éveiről, valamint arról is, milyen kultúrsokkot jelentett számára pályája elején bekerülni a nemzetközi tudományos közegbe.Beszélgettünk amerikai egyetemekről és kutatólaboratóriumokról, a tudományos pálya fordulópontjairól, a nanokatalízis világáról, valamint arról is, hogyan lehet közérthetően beszélni néhány atomnyi rendszerek működéséről, és mindennek milyen gyakorlati haszna lehet.Vajda Istvánnal Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet június 13-i adásában.

Csak a nemzet, egyik fel, látszott képviselve a FIDESZ kongresszusán? Mindeközben még tart a kormányválság Romániában, valamint a nagy beszólás a harcostárs nélkül maradt Ficótól Gubík felé.1. Fidesz-kongresszus a hatuma pártok diszkrét hiányábanHol maradtak az RMDSZ, a VMSZ és az MSZ népes delegációi?Miért nem volt szó a kongresszuson a Fidesz egyik kedvenc témájáról, a nemzetpolitikáról?2. Tévévita VajdaságbanMiről és hogyan vitatkozott a VMSZ, a VMDK, a VMÚ és a VMP elnöke?3. Permanens kormányválság RomániábanMilyen szerepet vett fel az RMDSZ?4. Fico beszólt a Magyar Szövetségnek.Mennyire helytálló köpönyegforgatással vádolni Gubíkékat?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A szőlő aranyszínű sárgasága szinte soha nem látott kihívások elé állítja a szőlőtermesztőket, leginkább az ország déli, délnyugati részén, de nem kizárólag itt ütötte fel a fejét a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége. A fitopandémia hatásai messze túlmutatnak azon, hogy kevesebb bort palackoznak a borászok. Az egyik legdrámaibb módon érintett területnek az érsekújvári járásbeli Kürt és környéke számít.Paszmár Lívia itt találkozott Sütő Zsolttal, egy nemzetközileg elismert natúrborászat alapítójával és vezető borászával, aki okokról, elkövetett hibákról, lehetséges következményekről, szükséges lépésekről és a közösségbe fektetett reményről mesélt.A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

A 15 perces város olyan várostervezési koncepció, amelynek célja, hogy a mindennapi szolgáltatások mint az iskola, a munkahely, az egészségügyi ellátás vagy a bevásárlási lehetőségek, gyalogosan vagy kerékpárral legfeljebb 15 percen belül elérhetők legyenek. A koncepció ma már számos európai város fejlesztési stratégiájában megjelenik, milyen lehetőségek állnak azonban Szlovákia előtt, mennyire kerékpározhatók az ország útjai, mivel foglalkozik az, aki közlekedésföldrajzot kutat? Doktoranduszportréink közt Németh Rolandot köszöntjük, aki a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Kar Közgazdasági-, Társadalomföldrajzi, Demográfiai és Területfejlesztési Tanszékének harmadéves doktorandusza. Oktatási műsorunk új részében az ő tudományterületét, a fenntartható városi közlekedést, a kerékpározhatóság kérdését ismerhetik meg.

1. Alakuló nemzet- és szomszédságpolitikaHogyan idomulnak és viszonyulnak egymáshoz a régi és az új politikai szereplők?2. Magyarverés PalicsonHogyan próbáltak „elsikálni” Vajdaságban egy súlyos nemzeti alapú incidenst?3. Tőkés László önszoboravatójaKinek van és kinek nincs helye a hatumák közül a virtuális nemzeti panteonban?4. Erasmus+-botrány ErdélybenMennyire generációs kérdés a korrupció?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió nemzetiségi adásainak vezetője mutatja be Végselyét és környékét.

Csejtey Richárdnál még csecsemőként gyermekbénulást diagnosztizáltak. Gyerekként imádott focizni, de testi hendikepje megakadályozta abban, hogy futballista legyen. Aztán birkózott, de egy szint után ezt is abba kellett hagynia, versenyszerűen már nem űzhette. Az asztaliteniszben tudott kiteljesedni, sikeres paralimpikon lett belőle. A 2000-es Nyári paralimpiai játékok volt az első, amelyen részt vett, a 2020-as tokióira nem sikerült kijutnia, viszont a 2024-es párizsin ismét ott volt, a hatodik paralimpiáján. Azt mondja, a sport rengeteget adott neki, egyfajta dopping, a pingpongnak köszönhetően lett céltudatos, kiegyensúlyozott ember.A podcastből kiderül:mikor tudatosult benne, hogy nem tartozik a teljesen egészségesek közé,miben nyilvánult meg a betegsége a gyermekkorában és miben manapság,hol került kapcsolatba az asztalitenisszel,hogyan lett a hobbiból életforma,s hogy lett belőle versenyekre járó sportoló,mi az a dolog a versenyek kapcsán, amitől mind a mai napig fél,mi alapján kategorizálják az asztaliteniszező paralimpikonokat,mennyire nehéz kijutni a paralimpiára,hogyan emlékszik vissza a paralimpiai debütálására, a 2000-es sydney-i játékokra, ahol szólóban, az első versenyén kikapott, párosban viszont érmes lett,milyen nüanszokon múlik a siker,mennyire játszik közre a szerencse,miért nem jött össze a legnagyobb dicsőség, amikor világranglista-vezetőként utazott ki két paralimpiára is,milyen volt a pekingi paralimpia, az asztalitenisz fellegvárában,mivel magyarázza a délkelet-ázsiaiak dominanciáját ebben a sportágban,hogyan sikerült a párizsi paralimpián egy ukrán versenyzőnek legyőznie a legyőzhetetlennek tartott kínait,hogy látja, nekifut-e a következő, négy éves ciklusra,elérhető-e még a hiányzó aranyérem,minek tulajdonítható a paralimpiák növekvő népszerűsége,mit tanulhatunk mi, egészséges emberek a paralimpikonoktól,szövődnek-e barátságok a sportolók között,hogyan lett belőle edző,edzőként milyen problémákkal szembesül,hol látja magát tíz év múlva.Csejtey Richárd asztaliteniszezővel, paralaimpikonnal Puha József beszélgetett a párizsi paralimpiai játékok után. Az interjú a 2024. október 7-i Nappaliban hangzott el.

Május utolsó hétvégéjén a pozsonyi Óváros ismét a könyvek és az irodalom találkozóhelyévé vált: a 13. BRaK könyvfesztivál könyvkiadókkal, szerzőkkel, olvasókkal és számos kísérőprogrammal töltötte meg a város központját. Az eseménynek idén is voltak magyar vendégei. Az aktuális epizódban közülük két alkotóval, Cserna-Szabó Andrással és Darida Benedekkel beszélget Paszmár Lívia – másnaposságról, gasztronómiáról és irodalomról, a nemrég megjelent közös kötetük, a Giganagy macskajajkönyv kapcsán.

Pecze Károly szlovákiai magyar labdarúgóedző-legenda a legnagyobb szlovák kluboknál, de Lengyelországban, valamint a görög és a török élvonalban is dolgozott. Mi azonban leginkább a DAC vezetőedzőjeként emlékezünk rá szeretettel, hiszen 1987-ben az ő irányításával nyerte el a dunaszerdahelyi klub máig egyetlen trófeáját, a Csehszlovák Kupát.Ficza János az idén 80 éves Karcsi bácsival nemcsak csallóközi emlékeiről és a fociról beszélgetett, hanem a zenéről, a tanulásról, és arról is, hogy mi a hosszútávú siker titka.A felvétel 2026. június 6-án került adásba.

Bodri Eleonóra egyik kedvenc riportalanya volt, gyakran hívta a műsoraiba. Azokon kívül is órákat tudtak beszélgetni. A gasztronómiáról, az utazásokról, a zenéről, mindenről. Nagy megtiszteltetés, hogy szeretett kolléganőnk tavaly augusztusi halála után legalább egy interjú erejéig „megörökölhettem” őt. Lehangolva érkezett a stúdióba, az orvostól jött, de gyorsan átállt, felvette a ritmust. Ehhez hozzájárult az is, hogy kapott egy telefonos üzenetet Salzburgból, az osztrák tanítványa tudatta vele: sikeres vizsgát tett. Rácz Tibor harmonikaművész egyszerre már-már gyerekesen vidám, humoros ember és komoly, vérprofi zenész, akitől mindent meg lehet kérdezni, és mindenre hiteles választ ad.„Az ember húszéves koráig nőjön fel, harmincéves koráig művelődjön, okosodjon, negyvenéves koráig próbálja ki, mit sikerült megtanulnia, ötvenéves koráig kamatoztassa a tudását, hatvanéves koráig bizonyos dolgokat zárjon le, és kezdjen el komplexen gondolkodni. Mert az okosság a hatvanas éveiben jön, a bölcsesség a hetvenesekben, a nyolcvanasokban pedig már minden kérdésre tudja a választ. Csak senki sem kérdez tőle” – vallja, amit idősebb kollégáitól hallott.A podcastből kiderül:hogyan emlékszik vissza a Nórával folytatott rádiós és magánéletbeli beszélgetésekre,milyen volt a nagymamája konyhája,miért nem ismeri lakóhelye postását,ki a „partnere” immár hetedik éve, amióta egyedül él,melyik három tévécsatornát nézi,mi változott meg az életében azzal, hogy nyugdíjas művész lett,mi mindenre jött rá nyugdíjasként,milyen „munkabalesettel” kereste fel az orvosát, aki zenészként az évfolyamtársa volt az egyik növendékének,miért elengedhetetlen a szigor a zenetanításhoz,mennyit változott a harmonikazene oktatása és helyzete az elmúlt évtizedekben,beszűrődött-e a televízióból ismert tehetségkutatás az ő szakmájába,szeretne-e most pályakezdő fiatal lenni,milyen az erkölcstelen zene,miért nem szereti a rétegzene kifejezést,hogyan telnek a mindennapjai,hetven felett kell-e még az inspiráció,miért tegezik a tanítványai,mi alapján választja ki őket,a diplomakoncertjük után maradnak-e ezen a pályán, és tudnak-e érvényesülni,foglalkoztatja-e az elmúlás,miért imád „szerdahelyiesen” beszélni,milyen lesz a szeptember 18-i bemutató koncertje Dunaszerdahelyen, a róla elnevezett kamarateremben,nagy utazó hírében álló emberként hova készül a nyáron.Rácz Tibor harmonikaművész Puha József vendége volt a május 25-i Nappaliban.

A Nyugaton a helyzetben egy nagy múltú és rangos rendezvénnyel foglalkoztunk, amely jubileumához érkezett. Huszadik alkalommal rendezték meg Galántán a Kodály Napokat, a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenyét. A közel hat évtizedes múltra visszatekintő rendezvény – bár külsőségeiben sokat változott – alapvonásaiban ma is megmaradt annak, amivé az alapítók a kodályi örökség szellemében szánták: a minőségi kóruszene és a közös éneklés ünnepének.A jubileumi alkalom kapcsán a szlovákiai magyar kóruszene három meghatározó alakjával, Szalay Szilviával, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága elnökével, valamint Stirber Lajossal és Kazán Józseffel, a társaság elnökségi tagjaival beszélgettünk a hazai magyar kórusélet múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Szó esett a Kodály Napok történetéről, a kórusmozgalom változásairól, az utánpótlás kérdéséről, valamint arról is, mit jelent ma közösségben énekelni.Szalay Szilviával, Stirber Lajossal és Kazán Józseffel Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

1. Szlovákiában a magyar nemzetiségűek körében jelentős mértékben javult a TISZA megítélése a választások óta – erről tanúskodik egy IPSOS-felmérés.Beszélhetünk-e trendfordulóról a szlovákiai magyarok pártpreferenciái tekintetében?Mi az ezzel kapcsolatos tapasztalat Erdélyben és Vajdaságban?2. Forsthoffer Ágnes országgyűlési elnök ellátogatott Szabadkára, ahol a VMSZ-székházban tárgyalt a párt vezető tisztségviselőivel.Forsthoffer a „jó zsaru” szerepét játszotta, vagy ez már a hatuma Fidesz-szatellitek rehabilitációjának kezdő lépése?3. Magyar zászlót égettek Szabadkán.Sporadikus incidensekként vagy tendenciaként kell tekinteni a nemzeti színezetű atrocitásokra?4. A Bethlen Gábor Alap erdélyi médiatámogatásainak visszavonását követelik független médiumok.Mekkora a realitása egy ilyen követelés teljesítésének?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Korpás Éva népdalénekes mutatja be Komáromot és erődrendszert.

1. Kinevezték a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkárait. Heidl György lett a társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, akinek a portfóliójába tartozik többek között a nemzetpolitikai kérdéskör is.Látszik-e már a TISZA-kormány hatuma-politikájának csapásiránya?Feszültséget szül vagy feszültséget old a magyarországi és a határon túli kisebbségi társadalmak között a külhonba utalt pénzek bejelentett kivizsgálása?Hogyan lehet újradefiniálni a nemzetpolitikát?2. Személyeskedő vita a Vajdasági Magyar Plénum és a Vajdasági Magyar Újrakezdés között.Mi áll a vajdasági magyar ellenzéki térfélen mutatkozó ellentétek hátterében?3. Egy kontextusából kiragadott trágár mondat kiszivárgása miatt mondott le Románia RMDSZ-es kultuszminisztere.Ironizálhat-e egy kisebbségi politikus, ha államérdekről van szó?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Milyen állapotban vannak a könyvtárak és tekinthetünk-e a könyvtárainkra úgy, mint a szlovákiai magyarság rejtett erőforrására? Ezt a kérdést vizsgáltuk meg Tegdes Egyházi Dórával a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökével.

2026. május 21-én ünnepelte újraindításának 75. évfordulóját a Szenczi Molnár Albert Alapiskola, a díszünnepségen színpadra léptek az iskola volt és jelenlegi diákjai, a Tátika bábcsoport, a Möggyes néptáncegyüttes és a Gombocska énekkar is. Az intézmény diákjai a High-Tech Suli program keretein belül egy 75-ös küldetés névre keresztelt szabadulószoba létrehozásán dolgoztak egy februári projekthéten, amelyet két csapat az ünnepséget követő fogadás keretein belül ki is próbálhatott. A szenci alapiskola nemcsak most májusban, hanem az egész tanévben szervez kísérőprogramokat a jubileum kapcsán, így készült el az a nyolc családi portré, amelyen olyan családokat örökítettek meg, amelynek négy generációja is ezt az iskolát látogatta és látogatja a mai napig. Helyszíni riportunkban megszólal: Matus Mónika, az iskola igazgatója, Hlaváč Beatrix pedagógus, Farkas Zoltán, a szabadulószoba sikeres megoldója, az iskola volt tanára és Vincze Csilla pedagógus, a portrék készítője.A Szenczi Molnár Albert Alapiskola idén a 75-ös jubileumot ünnepli, a város magyar nyelvű oktatása azonban ennél sokkal régebbi múltra tekint vissza. Az iskola történelmének rövid összefoglalóját alább olvashatják el:A mai épület térségében állt egykoron a Mária Terézia uralkodása alatt létesített Collegium Oeconomicum, amely császári, királyi, és műszaki szolgálatra készítette fel diákjait, az iskolát elvégző diákokból kamarai főtisztviselők, katonai műszaki tisztek, mérnökök és gazdasági szakemberek kerültek ki. Az 1776-os tűzvészt követően az iskola megszűnt. 1779 és 1872 között római katolikus népiskolaként működött, ez 1872-ben változik meg, amikor is a két osztállyal működő népiskolából 4 osztályos községi elemi iskola válik. A 20. század elején egészen 1918-ig felekezeti, hatosztályos alapiskola működik. Mint országszerte mindenhol, 1944. szeptember 6-át követően Szencen is megszűnik a magyar nyelvű oktatás a Szlovák Nemzeti Tanács által elfogadott rendelet alapján: „A háború utáni évek szomorúak voltak az itteni magyar nemzetiségű lakosok számára: jogfosztottság, kitelepítés, magyar iskolák bezárása, a magyar nyelv használatának betiltása – emlékeznek vissza az iskolaalapítók. Aztán felvillan a remény 1950. szeptember 1-től újra kinyithatják kapuikat a magyar iskolák. Nagy volt a lelkesesdés a szenci magyar szülők között. Sokan azonnal átiratják az addig szlovák iskolába járó gyermekeiket. Másokat a leglelkesebb szülők meglátogatnak, bátorítanak, hogy éljenek törvényadta jogukkal, hogy mennyire fontos az anyanyelvi oktatás, hiszen a saját gyerekeiken tapasztalják ennek ellenkezőjét.“ – emlékeztek vissza 2000-ben az iskolalapítók, az idézett szöveg a Maszat c. iskolai lap hasábjain olvasható, és az 50. évforduló alkalmából íródott. Az 1950/51-es tanévben öt évfolyam tanult, három osztályban, 47-en voltak. Amikor az 1960/61-es tanévben az iskola fennállásának 10. évét ünnepli, a tanulók száma szinte eléri a 800-at. 1950 és 2000 között, fennállásának 50 éve alatt 3221 tanuló hagyta el a szenci alapiskola padjait. A város szülöttje, az 1574. augusztus 30-án született nyelvtudós, műfordító és zsoltárköltő Szenczi Molnár Albert nevét az iskola 2002 októberében vette fel.

Az érsekújvári származású Száraz Dénes nevét egy egész ország megismerhette a Jóban Rosszban című magyar sorozatnak köszönhetően, de nekünk, itt a Felvidéken, már jóval a televíziós hírnév előtt is ismerősen csengett a neve. Dini – ahogy Újvárban ismerik – ma már nemcsak a színészetben találja meg a szenvedélyét.A beszélgetés során szó esett az extrém sportok szeretetéről, a csendes, meditatív alpesi túrák élményeiről, az adrenalinfüggőségről, de a kezdeti évekről is az amatőr színjátszásban, a komáromi élményekről, a budapesti főiskolai évek küzdelmeiről, az önbizalom elvesztéséről és újraépítéséről, a színészi pálya kihívásairól és hullámvölgyeiről, az uszodamesterségről, és az álomszerepről is. De leginkább arról, milyen ember valójában Száraz Dini.A felvétel 2026. május 23-án került adásba.

60 éve született és 30 éve halt meg Talamon Alfonz, a Szlovákiában keletkezett magyar nyelvű irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Tragikusan rövid élete ellenére prózája máig meghatározó. A műsorban monográfusával, Németh Zoltán irodalomtörténésszel beszélget Paszmár Lívia Talamon alakjáról, világáról, recepciójáról és arról, miért maradt megkerülhetetlen szerző három évtizeddel halála után is.

A Nyugaton a helyzetben egy különleges bőrönd szimbolikus világutazásáról volt szó. A bőrönd nem a kinézetében és nem is az anyagában különleges, noha strapabíró darab: vulkánfíberből készült, az ilyen bőröndök pedig jól ellenállnak az idő múlásának és a fizikai behatásoknak. Több mint százéves tárgyról van szó, de igazán mégsem ez teszi különlegessé, hanem az a történet, amelyet Juhász Rokkó József performer, költő, multimediális művész és művészetszervező épített köré. A neves alkotó a kéméndi nagyapjától örökölte ezt a bőröndöt. Nagyapja olyan korban élt, amikor kollektíven büntetett népcsoportokat telepítettek át és ki, nem csupán Csehszlovákiában. Rokkó nagyszüleinek végül sikerült elkerülniük a kitelepítést, így a bőrönd sokáig nem indult hosszú útra. Egy bőröndöt azonban mégsem arra találtak ki, hogy a szekrény mélyén porosodjon. Amikor Juhász Rokkó József felfedezte, hogy utazópoggyásznak is tökéletes a mérete, a nagyapától örökölt tárgy világfelfedező útra indult. Hat éven át öt kontinens különféle országaiban járt, míg végül egy óceániai vulkán közelében ért véget az útja – vagy talán mégsem… Juhász Rokkó Józseffel az érsekújvári Zmeták Ernő Művészeti Galériában találkoztunk, ahol a Csehszlovák bőrönd című tárlat ennek a különleges utazásnak és a hozzá kapcsolódó performanszoknak a lenyomatát mutatja be.

Gyermekkora helyszíneiről, Pincről és Fülekről kérdeztük Szvorák Katalin Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekest. Majd kitértünk a Röpülj páva televíziós vetélkedőn elért sikerére, a népdaléneklés szépségeire és nehézségeire, a tájszólás érdekességeire, a juhász ősökre és a család fontosságára.

1. Kifizetési stop az NKA-nálKiket érint a támogatások visszatartása a határon túl?Fenntartható volna-e a kisebbségi magyar kulturális intézményrendszer magyarországi támogatások nélkül?2. 3000 alá esett a magyar nemzetiségűként bejegyzett újszülöttek száma 2025-ben Szlovákiában.Mit jelent ez az adat a demográfiai mutatók alakulása szempontjából?Mi alapján és milyen módszerrel gyűjthetők nemzetiségre vonatkozó adatok a szomszédországokban?3. Markó Béla élesen bírálta az RMDSZ Fidesz melletti kampányát.Milyen befolyása van a volt elnöknek a pártjában?Milyen szerepre készül az RMDSZ a kormányválság közepette?4. Tüntetés előtt, Koszovó-memorandum után a szerbiai egyetemistákMiről árulkodik az egyetemista mozgalomnak a szerb gordiuszi csomóról alkotott véleménye?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Zsapka Attila dalszerző, verséneklő, előadó mutatja be Udvardot és környékét.

Hét zenész. Ahogy a valóságban, itt is elmosódnak a határok, tehát pontosan nem kategorizálhatjuk a zenészeket, hogy kik az itteniek és kik az anyaországiak. Van, aki ugyan itt született, de már Magyarországon él, és van, akinek szlovákiai a felesége. Ha mégis kell, akkor mondjuk azt, hogy négy szlovákiai: Menyhárt József énekes-gitáros, Belkovics István énekes, Szigeti Dezső gitáros és Köpöncei Dániel basszusgitáros, valamint három anyaországi: Vontszemű Miklós zongorista, Tóth Balázs szaxofonos és Valastyán Tamás ütőhangszeres alkotja az Apák Zenekart.A formáció második, Szívünk java című nagylemeze, tizenhárom szerzeménnyel, tavaly novemberben jelent meg. Ez az apropója a Menyhárt Józseffel és Belkovics Istvánnal készült interjúnknak.A podcastből kiderül:miért lett az Apák Együttesből Apák Zenekar,mi az oka annak, hogy az új zeneszámok a tervezetthez képest jókora késéssel érkeztek,miért működik két felállásban, trióként és nagyzenekari változatban a formáció,hol mindenhol szerepeltek tavaly,mitől volt különleges a jókai és a nádszegi koncertjük, a „patrónus projekt” keretében,miért nem hagyományos hanghordozón jelent meg – az elsőhöz hasonlóan – a második album is,milyen témák állnak a középpontban,mitől lett teljes a Tenyeres című bluesdal,ezúttal miért javarészt rövidebb szerzeményeket komponáltak,mi a véleményük arról, hogy a fiatalok állítólag már nem képesek meghallgatni és befogadni három percnél hosszabb számokat,Dodi családjában hogyan tanítják egymást különböző generációk zenét hallgatni,melyik költőnktől került be idézet az Otthon című dalba,miért jutott eszébe a riporternek a Jó lenne című szerzemény kapcsán a Kaukázus Egyetlen szó című slágere,a borítón a Jó lenne és a Laudetur című zeneszámoknál miért nincs feltüntetve a zeneszerző,melyik a két legrégebbi dal a korongon, amelyek még az Apák-korszak előtt íródtak,hogyan lett Dés László zeneszerző és Bereményi Géza szövegíró Hóesés című szerzeményéből bluesátirat,Eric Clapton Tears in Heaven című klasszikusának magyar szövege tükörfordítás-e,melyik számot inspirálta Zorán Élet tanár úr című slágere,hogy állunk „gólyailag”,miért volt több mint lemezbemutató a novemberi dunaszerdahelyi fellépésük,milyen Queen-slágereket énekelni,miért nyúltak bele a Te majd kézenfogsz és hazavezetsz szövegébe,milyen visszajelzések érkeztek a második album kapcsán,ígértek-e új dalokat.Menyhárt Józsefet és Belkovics Istvánt 2025 utolsó napjaiban Puha József faggatta. Az interjú a beszélgetős Pentatonban hangzott el.

Johannes Høsflot Klæbo, Federica Brignone, Lindsey Vonn, Ilia Malinin – négy sportoló a XXV. Téli Olimpiai Játékokról, akiknek neve bevésődött talán még a sporttal behatóan nem foglalkozók emlékezetébe is. Az első kettő a rendezvény nagy győztese, a másik kettő a vesztese.A játékokat 2026. február 6. és február 22. között rendezték az olaszországi Milánóban és Cortina d’Ampezzóban, az utóbbi 1956-ban már volt helyszíne a téli olimpiának. Az éremtáblázat élén Norvégia végzett tizennyolc arany-, tizenkét ezüst- és tizenegy bronzéremmel. Magyarország és Szlovákia legjobb eredménye egy-egy negyedik hely volt.A március 2-i Nappaliban Elek Zoltánnal, az Új Szó sportújságírójával igyekeztünk összefoglalni az eseményeket.A podcastből kiderül:a sportújságíró ugyanúgy várja-e a téli játékokat, mint a nyáriakat,jó döntés volt-e az olaszországi helyszín,milyen apróbb problémák adódtak,Zoli hogyan készült a rendezvényre, tippelgetett-e az olimpia vagy az egyes versenyszámok előtt,mivel magyarázható a norvég versenyzők dominanciája,nyert volna-e hat aranyérmet Johannes Høsflot Klæbo, ha az oroszok is indulhatnak,mi lehet a norvég sífutó emberfeletti teljesítményének a titka,milyen volt a tévéképernyőn keresztül látni Lindsey Vonn alpesi síző brutális balesetét, és milyen kezelések várnak rá,milyen előzmények után nyert két aranyérmet a szintén alpesi síző Federica Brignone,hogyan sikerült megtörnie az „olimpiai átkot” Mikaela Shiffrin alpesi sízőnek,mi történt Ilia Malinin műkorcsolyázóval, aki a szám toronymagas esélyeseként csak nyolcadik lett,mitől különlegesek a szlovén Prevc testvérek: Peter, Cene, Domen és Nika síugrók,siker vagy csalódás-e a magyar színekben induló Maria Pavlova és Alexei Sviatchenko orosz műkorcsolyázó páros negyedik helye,hogyan alakulhat az ezúttal pontot sem szerző magyar gyorskorcsolya sport jövője,milyen szálak kötik össze Francesca Lollobrigida gyorskorcsolyázó olimpiai bajnokot a filmcsillaggal,mi mondható el a Liu testvérek: Shaolin Sándor és Shaoang rövidpályás gyorskorcsolyázók kínai színekben való szerepléséről,szerencse vagy reális eredmény-e a szlovák jégkorongválogatott negyedik helye,hogyan sikerült a síhegymászás olimpiai debütálása,mi volt a győztes spanyol Oriol Cardona Coll síalpinista taktikája, aki 1972 óta országa első, összességében második aranyérmese a téli játékokon,ki az a brazil Lucas Pinheiro Braathen, aki az első dél-amerikai aranyérmet szerezte a téli olimpián,miért az amerikai jégkorongválogatott sikeréhez kötődik az olimpia legmeghatóbb és legviccesebb pillanata is,miért zárták ki Vlagyiszlav Heraszkevics ukrán szkeletonversenyzőt, akit Kirsty Coventry, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke is próbált meggyőzni,Zoli hogyan várja a következő nagy sporteseményt, a labdarúgó-világbajnokságot, és szerinte ki lehet a győztes.Elek Zoltánt, az Új Szó munkatársát Puha József faggatta a Nappaliba

Pontosan egy héttel ezelőtt lett Magyar Péter Magyarország miniszterelnöke, az ezt követő napok pedig rendkívül eseménydúsan teltek a Magyar-kormány megalakulása körül.Paár Ádám történészt, politológust,a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársát Paszmár Lívia kérdezte gesztusokról, elvárásokról és csapdákról, amelyek a kormányt eddig jellemezték, illetve amelyek előtte állnak.A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

Múlt év végén mutatták be szlovák fordításban a Bányavirágcímű darabot a kassai Nemzeti Színházban, melyet megtekintett SzékelyCsaba a mű szerzője is. Őt faggattuk a pályája alakulásáról,legsikeresebb darabjáról, a szlovák adaptáció érdekességeiről, szabadúszásról,forgatókönyvírásról és a dédelgetett terveiről. A beszélgetés 2025. december 29-én hangzott el.

1. Megalakult az új magyar parlament és kormány.Kik kaptak meghívást a hatuma vezetők közül az alakuló ülésre és mivel tértek haza?Hogyan halad a hatuma politikai szervezetek és médiájuk újrahangolása a NER bukása után?2. Tarr Zoltán beiktatása és a hatuma-ügyek új kormányzati helyeMennyire befolyásolhatják a magyar-magyar kapcsolatokat az új szervezeti megoldások?Mit fog jelenteni az eddigi juttatások rendszerének átvizsgálása?3. Tőkés László és a gyász második stádiuma-          Mi váltotta ki a volt erdélyi püspök haragját Hegedűs Zsolt új egészségügyi miniszter Kossuth téri örömtáncában?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

„A nyitrai magyar pedagógusképzés fennállásának 65. évfordulóját ünnepeljük – egy olyan történetet, amely nemcsak intézményi múlt, hanem közösségi sors, szakmai elkötelezettség és kitartó szolgálat története is.“ – szólt május 6-án a nyitrai Megyeháza koncerttermének közönségéhez Szekeres László, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja azon az ünnepi délutánon, amelyen az intézmény a nyitrai magyar pedagógusképzés elmúlt 65 évéről emlékezett meg. Az ünnepségen beszédet mondott továbbá Libor Vozár, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora, Fekete Irén, a Szlovákia Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Priskin Zoltán, az érsekújvári Czuczor Gergely alapiskola igazgatója. Ezt követően került sor az emlékérmek átadására azon személyiségek és intézmények számára, akik munkájukkal és támogatásukkal jelentős mértékben hozzájárultak a 65 éves nyitrai magyar pedagógusképzés sikeréhez. Az átadást ünnepi hangverseny követte. Oktatási műsorunkban helyszíni összeállítást hallhatnak, amelyben megszólal László Béla, a Közép-európai Tanulmányok Karának alapító dékánja, Bárczi Zsófia, aki 2016 és 2024 között látta el a karvezető tisztséget, valamint Szekeres László, a kar jelenlegi dékánja.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Lokšáné Rácz Katalin olimpikon, világbajnoki ezüstérmes vívó mutatja be Kassát.

Hét szerzemény a dühös Ardamica Zorántól. „Ez a düh már nem az a düh, amikor a lázadó fiatal dühös a körülöttünk lévő világra, és tudja, hogy ezt meg fogja változtatni, mert előtte az élet, és mindent elkövet, hogy megváltoztassa. Ez olyan düh, amely együtt jár egyfajta csalódottsággal. Az én koromban mi már nem fogjuk újra megváltoztatni a világot, mert se erőnk, se egészségünk hozzá, és talán már nem is hiszünk benne. Ez a fiatalok dolga. Sokan vagyunk, akik azt látják, hogy nem jól mennek a dolgaink, és csak ordítani tudunk, hogy baj van. Én 1989-ben azt hittem, hogy a változásoknak mindenki fog örülni. Most azt látom, hogy az elmúlt több mint harminc év szabadságával nemhogy nem tudott élni az emberek egy csoportja, hanem mint a rongyot visszadobták, mondván, nem is akarnak élni vele, mert nem tudnak mit kezdeni vele. Ezt a helyzetet tükrözi a lemez” – mondja a Losoncon született, Füleken élő Ardamica Zorán a Létfene zeneszámairól.A podcastből kiderül:a Létfene miért szólóalbum, miért nem a Mordent Project formáció tervezett második lemeze,hogyan tükröződnek a korong dalain a mai társadalmi állapotok és az idő múlása,Zorán miért gondolja azt, hogy a változások elindítója, a fiatalok aktivitása egyelőre inkább remény, semmint gyakorlati tapasztalat,és mi ad mégis reményt,hogyan élte meg az 1989-es eseményeket, és manapság miért érez jókora búbánatot,pedagógusként miért van oka a szkepticizmusra,miért érzi azt, hogy zeneileg kiöregedett, miközben olykor Azahriah-t is hallgat,szerinte milyen zenét komponálna, ha most lenne fiatal,a közönség hogyan hallgatja a repertoárját, és hogyan kellene hallgatniuk,miért lett úrrá az embereken a struccpolitika, és milyen következményekkel jár az, hogy a védekezés és közömbösség közti határ elmosódott,melyik az a szó, amellyel Zoránt ki lehet kergetni a világból,hogyan kellene kommunikálnunk egymással,honnan az albumcím, a Létfene, s mi köze ennek a doktori disszertációjához,miért a lemezt indító Agyonütöttek szólt eddig a legtöbbször a Pátria rádió műsoraiban,hogyan született meg az Aggaszt a ballaszt kiinduló pontja,miért értik félre sokan a Halott város című szerzeményt,mi köze van a Besúgó című zeneszámnak az édesapja, Ardamica Ferenc író kálváriájához,kik működnek közre az albumon,miért nem lesz hallható, látható koncerten a Létfene,milyen volt visszatérni a régebben megírt dalokhoz a rögzítésük során úgy, hogy közben már más dolgokkal foglalkozott,mi(ke)n dolgozik manapság.Ardamica Zoránt Puha József kérdezte a 2026. február 11-i beszélgetős Pentatonban.

A dunaszerdahelyi származású filmkészítő, Podhradská Lea által rendezett Apám lánya című dokumentumfilm elnyerte a 2026-os Magyar Filmkritikusok Díját, beválogatták a 45. Magyar Filmszemle versenyprogramjába, valamint fődíjat nyert a 22. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon is.Lea a filmben saját családja történetét dolgozza fel, és szembenéz a múlt sötét árnyaival. Tíz évvel idősebb nővére ugyanis egyik napról a másikra eltűnt. Az akkor még gyermek Lea számára talán az volt a legmegdöbbentőbb, hogy a családból hosszú éveken át senki sem kereste őt. Így sokáig azt sem tudta, mi történt a nővérével, hol lehet, vagy hogy egyáltalán életben van-e még.Egészen addig, amíg 27 év elteltével levelet nem kapott a nővérétől. Ekkor döntött úgy, hogy nemcsak megkeresi őt, és utánajár a családi múltnak, hanem mindezt dokumentumfilm formájában is megörökíti, és megmutatja a világnak.Sötét titkok, családi traumák, eltemetett múlt. Van-e bűnös ebben a történetben, és ki az áldozat? Erről szól az Apám lánya, amelyet már Szlovákiában is bemutattak.A filmről és a filmkészítés folyamatáról Podhradská Leával Ficza János beszélgetett.A felvétel 2026. május 9-én került adásba.

A Nyugaton a helyzet 2026. május 2-i adásában – részben a nemrég lezajlott magyarországi választások apropóján – arról volt szó, mit jelentett a hatalomváltás a régi időkben az arisztokrata családok számára. Történeti kiindulópontként az 1526-os mohácsi csatavesztés utáni korszakból indultunk ki. Idén van a mohácsi vész 500. évfordulója, ami jó alkalmat kínált arra, hogy megnézzük: mi változott ekkor a magyar elit és az arisztokrata családok életében. Fundárek Anna történésszel, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatójával arról beszélgettünk, milyen lehetőségeik voltak ebben a világban a főúri családoknak, mennyire lehetett elvi alapon politizálni, és mennyire kellett közben a család túlélését, rangját, birtokait és jövőjét is szem előtt tartani. Szó esett arról is, hogyan épült fel egy arisztokrata karrier a kora újkorban, és lehet-e történeti távlatban kezdeni valamit olyan mai fogalmakkal, mint az oligarchia, a korrupció vagy a hatalommal való visszaélés. Az Esterházyak és a Pálffyak történetén keresztül azt is körüljártuk, hogyan válhattak egyes családok a korszak meghatározó arisztokrata famíliáivá, milyen szerepet játszott ebben a Habsburg-udvarhoz való kötődés és a törökellenes katonai szerepvállalás.

1991-ben zajlott le a rendszerváltás utáni időszak egyiklegfontosabb politikai tévévitája Kónya Imre és Pető Iván között, amelynek a történelmi igazságszolgáltatás volt a központi kérdése. Vida Kamilla költő,újságíró, a Partizán vezető szerkesztője második kötetének, a néhány hete megjelent Demográfiai csúcsnak ez adja a gerincét. Az aktuális epizódbanPaszmár Lívia e kötet kapcsán beszélget a szerzővel, amelynek záró versét Az utolsó nap címmel Mezőszállási Márk olvassa fel.