Pátria Rádió

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV (correctiv.org) és az ESPON HOUSE4ALL egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről.A műsorban, amely a sorozat záró része, megszólal Lilith Grull, a CORRECTIV.Europe munkatársa, valamint Peter Bubla, Pozsony szóvivője, aki a főváros bérlakáshelyzetébe enged betekintést.Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el.

Szlovákiai magyar hiphopberkekben még manapság is gyakran emlegetik a 2007-es Száll a hír című dalt és annak 2008-as folytatását. Ezek itteni hiphopelőadók közös munkái.Közel húsz évet vártunk a következő együttműködésre, de megérte. Jakuza Ritual, Deekay, Verzal, Dawe, Micrém, Kales, Csak Ez, Kikoo, Közlegény, José, Eliot és Felt fogott össze Jakuza vezetésével – aki az előző két zeneszámban is felbukkan –, és közös szerzeményt készítettek Felvidéki Cypher címmel. A cypher a rapzenében az a szituáció, amikor a rapperek körbeállnak, egymás után kapják meg a mikrofont, és kötetlenül, egymást kiegészítve vagy épp hergelve nyomják a szövegeiket ugyanarra a zenére.Ott voltunk a Felvidéki Cypher videóklipje forgatásán a komáromi erődnél, és két, külföldön élő, dolgozó hiányzó, Kales és Közlegény kivételével az összes közreműködőt megszólaltattuk.A podcastből kiderül:hogyan építette fel Jakuza Ritual a dalt, annak elkészítését, s kinek a zenéjére rappelnek a résztvevők,miért a versenyszellemet emelte ki Csak Ez a közös munka kapcsán,hogyan sikerült rászedni az együttműködésre Josét, aki előadóként nem vállal közreműködéseket,milyen tevékenység közben született meg a nagy autófan Deekay szövege,a szabad szövegválasztás ellenére miért kellett Jakunak belenyúlnia a két fiatal, Felt és Eliot soraiba,honnan ered és mire utal a gördeszkás Micrém mondandójában a csallóközi infláció kifejezés,hogyan fogadta az együttműködés ötletét Dawe és Kikoo, és mikor érezték azt, hogy a projekt sínen van,miért tartotta fontosnak a kelet-szlovákiai Verzal, hogy részt vegyen a komáromi klipforgatáson,hol él és dolgozik a két hiányzó, Kales és Közlegény, akik a szerzemény videójában „távúton” bukkannak fel.Puha József a Felvidéki Cypher videóklipjének forgatásán készült összeállítása július 1-jén a beszélgetős Pentatonban hangzott el.

Aki a nyári hőség idején arra kényszerül, hogy vonatra szálljon, vagy éppen úgy dönt, hogy ezt a közlekedési lehetőséget választja, minden eddiginél bizonytalanabb lefolyású és kimenetelű utazásokra számíthat. Késésekkel kevésbé extrém időjárási viszonyok között is számolni kell, ezekben a napokban pedig szinte mindennapossá vált a vasúton az egy órát is meghaladó menetidő-hosszabbodás. Arról, hogy csak a rendkívüli meleg húzódik-e meg ennek hátterében, vagy hogy miképpen vértezzük fel magunkat a nyári vonatozást megnehezítő körülmények ellen, Darázs László mozdonyvezető beszélt a szombati Reggeliben, de mesélt kalandos életútjáról is. Az interjút Paszmár Lívia készítette.  

Azok számára, akik régebb óta követik adásunkat, biztosan ismerősen cseng Havran Kati neve – ami nem is csoda, hiszen egy ideig szerkesztő-műsorvezetőként dolgozott rádiónkban. Jelenleg az Új Szó munkatársa, kulturális újságíróként dolgozik, de időről időre kritikái is megjelennek a lapban.Néhány éve versíróként is aktív – alkotásaival találkozhattak már az Irodalmi Szemle hasábjain. Első verseskötete idén nyár elején jelent meg a Womanpress Kiadónál millióéves krátereket simogatsz címmel.Havran Katival élete eddigi meghatározó pillanatairól beszélgettünk, egy kertről, amely gyermekkora óta elkíséri, az idő múlásáról, egy nyikorgó nyári konyhaajtóról, virágokról, versekről és anyaságról. Szó esett arról is, mit ad neki az írás, hogyan születnek a versei, és mi kell ahhoz, hogy igazán át tudja adni magát a pillanatnak.Havran Katival Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

Bárdos Kingával, a szlovák televízió magyar adásának munkatársával és rúdtáncoktatóval beszélgettünk erről a sokak által még mindig félreértett mozgáskultúráról.Kinga érdeklődési köre rendkívül sokrétű, az utóbbi években azonban leginkább a rúdtánc köti le, amelyet még ma is számos előítélet övez. A beszélgetésben arról kérdeztük, hogyan talált rá erre a különleges mozgáskultúrára, mi ragadta meg benne, és milyen fizikai erőt, kitartást, összpontosítást igényel egy-egy mozdulat vagy koreográfia. Szó esett arról is, hogyan épül fel egy edzés, miként születik meg egy koreográfia, és miért jelenthet a rúdtánc egyszerre sportot, művészi önkifejezést és önbizalom-erősítő élményt.Bárdos Kingával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

Bemutattuk Drab Melinda Házam… asztalom… című könyvét„Hatodikos lehettem, amikor nagymamám leültetett a lábbal hajtható varrógéphez, és megtanított varrni. Felfedeztem, milyen óriási dolog, hogy egy darab rongyból lesz valami” – vallja a szerző.Vonzza a vidéki élet nyugalma, a hagyományos és természetközeli életmód. Szerinte a boldog élethez nincs szükségünk drága dolgokra, a szépséget egy saját kézzel felújított régi bútorban is megtalálhatjuk. A régi tárgyakban keresi az újjászületésük lehetőségét. A könyvében található útmutatók segítségével az olvasót is alkotására inspirálja.Drab Melinda Házam… asztalom… című könyve egyszerre tiszteletadás a nagyszülei öröksége előtt és útmutató a környezettudatos, fenntartható háztartás megteremtéséhez.A podcastből kiderül:mi a szerző nagy szívfájdalma,milyen járművet készített az ezermester édesapja,és milyen további gépet alkotott meg a munkahelyén,mit jelent az, hogy „az édesanyja tipikus csehszlovákiai nő volt a pult mögött”,milyen emlékek kötik nagyszülei tornácos parasztházához,miért lett divat a nyolcvanas években a faluból városba költözés,mi változott meg, amikor Szentmáriáról Királyhelmecre költöztek, ő ötéves volt akkor,hogyan lett, az első munkájával, egy régi asztalból új,hogyan álljunk hozzá egy-egy felújításhoz, mik lehetnek az első próbálkozásaink,hogy lett rovatvezető napilapunkban, az Új Szóban,mikor született meg benne a Házam… asztalom… című könyv megírásának az ötlete,milyen hiányérzet vezérelte,miért voltak régebben eklektikusak a kertek, ahol a virágok zöldséggel, gyümölcsfákkal keveredtek,körülbelül hány fotóból választotta ki a könyv képanyagát,mit hiányolt a könyvből a riporter,hogyan újították fel a parasztházat, mire ügyeltek,kialakul-e kötődés a növényekhez,hány éves hortenziabokor található az udvaron,Melinda miért gondolja azt, hogy könyve elsősorban nőknek szól,milyen visszajelzéseket kapott,a szerzőnek „hány órából áll egy napja”,el kell-e engednünk bizonyos tárgyakat, mi adja az inspirációt a könyve tervezett folytatásához.Drab Melindával, a Házam… asztalom… című könyv szerzőjével Puha József beszélgetett a tavalyi adventi időszakban. Az interjú a december 8-i Nappaliban hangzott el.

B. Szabó János történészt kérdeztük.A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként, ha a mohácsi csatában nem hal meg II. Lajos.A kérdés végiggondolásában B. Szabó János történész a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársa volt a segítségünkre.

Beszélgetés Nagy Myrtil etnológussal, kultúraszervezővel. A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Nagy Myrtil etnológus, kultúraszervező, a somorjai VMK igazgatójamutatja be Szepsit és környékét.

Halála kapcsán, nem túlzás, a magyar könnyűzenei szakma fele megszólalt, posztolt: részvétet nyilvánított, sztorizgatott, elbúcsúzott tőle. Ami nem meglepő, a legfoglalkoztatottabb előadóművészek közé tartozott, sok mindenkivel dolgozott együtt, és elsősorban közvetlenségének köszönhetően mindenki szerette, tisztelte őt. Pályafutása több síkon futott, együttese, a Török Tamással vezette Bon-Bon mellett szólóénekesként, duettpartnerként, vokalistaként is dolgozott, zeneszerzői munkái, színházi és szinkronszerepei is voltak. Pedig a könnyűzenébe csak úgy ruccant át, eredeti hangszere a fuvola.A Pentaton beszélgetős változatában az ötvenhat évesen július 12-én elhunyt Szolnoki Péter Artisjus-díjas zenészre emlékeztünk, karrierje előtt tisztelegtünk.Az összeállítás közel harmadában részleteket idéztünk fel abból a 2019-es interjúból, amely rádiónk stúdiójában készült Péterrel és szlovákiai, keszegfalvi születésű énekes-színészünkkel, Mészáros Tamással a Szóljon egy dal című duettjük kapcsán,utána Tamással emlékeztünk meg Szolnoki Péterről.A beszélgetős Pentaton szerkesztője Puha József.

Több mint öt hétig futball-lázban égett a világ. Az idei volt az első világbajnokság 2002 óta, amelyet nem egy ország rendezett. Mexikó már harmadszor lett házigazda, 1970 és 1986 után. A címvédő Argentína volt, miután a 2022-es vb döntőjében legyőzte az akkori címvédő Franciaországot.A torna a spanyolok sikerével ért véget, a döntőben Ferran Torres góljával verték meg az argentin válogatottat. A gólkirály és ezzel az aranycipős, tíz találattal a francia Kylian Mbappé lett. A többi díjat a spanyol keret tagjai kapták: az aranylabdás Rodri, a legjobb kapus Unai Simón, a legjobb fiatal játékos Pau Cubarsí lett.A döntő után pár órával, a július 20-i Nappaliban foglaltuk össze az eseményeket Elek Zoltánnal.A podcastből kiderül:mivel magyarázható az, hogy az alapszakasz alatt elhalkultak a bővítés kapcsán felmerült aggodalmak,kik voltak a legnagyobb hiányzók,mi az oka annak, hogy Olaszország sorrendben a harmadik világbajnokságról maradt le,mennyire igazságos a kijutási rendszer az egyes kontinenseken,hogyan került besorolásra a negyvennyolc csapat,melyek voltak a csoportkör legjobb és leggyengébb mérkőzései,mely csapatok szereztek meglepetést, és melyek okoztak csalódást,mennyire játszott közre a szerencse,miért nem tud kilábalni a gödörből a brazil foci,mely gólok emelhetőek ki,voltak-e komolyabb bírói tévedések,milyen tragédiák árnyékolták be a vb-t,kik a világbajnokság nagy felfedezettjei, és kik teljesítettek alul,melyek voltak a kieséses szakasz legjobb és legunalmasabb meccsei,igazságos döntések-e az edzői menesztések,jogosan jutott-e be az elődöntőbe a világranglista első négy helyezettje,Zoli osztja-e azt a véleményt, hogy a bronzmérkőzés volt minden idők legjobb világbajnoki meccse,milyen volt a döntő,jó helyszínnek bizonyult-e a három házigazda.Elek Zoltánt, az Új Szó sportújságíróját Puha József faggatta.

Az oktatási minisztérium a nyár elején tárca- és társadalomközi egyeztetésre bocsátotta legújabb törvénymódosító csomagját, amely ősszel kerül a parlament elé. A Magyar Szövetség oktatási műhelyének képviselete még a bizonyítványosztás előtt találkozott Tomáš Drucker oktatási miniszterrel (Hlas-SD), ezzel egyidejűleg egy ötpontos javaslatcsomagot is kidolgoztak az iskolafenntartók számára az optimalizációs intézkedésekre reagálva. Az oktatási műhely ezentúl egy olyan fejlesztési stratégia tervén dolgozik, amely hosszútávú megoldásokban gondolkodik, és a szlovákiai magyar közoktatás egészét szem előtt tartja. Oktatási műsorunk vendége Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatási szakértője, akivel az oktatáspolitika aktualitásait tekintjük át, értékeljük a lezárult tanévet, zárásképp pedig a jövőbe tekintünk, összefoglaljuk a közelgő új tanév kihívásait.

Diószegi Kiki szerint nagy kedvence, a Papa Roach az a zenekar, amely a legszebben öregszik. Zeneileg, show-ban és külsőségekben egyaránt. Megmaradt bennük a fiatalos energia, de nem lettek önmaguk paródiája. Szeretné őket ebben is követni.Az énekes mifelénk a Phoenix RT Jelzőfény című zeneszáma közreműködőjeként vált igazán ismertté, amellyel Puss Tomiék szerepeltek a 2021-es A Dalban. A dolog pikantériája, hogy abban az évben Kiki együttese, a Down for Whatever is megmérettette magát a tévéműsorban a Zuhanás című szerzeménnyel.A Diószegi Kiki énekes, Császár Róbert gitáros, Czink Zsombor basszusgitáros és Zsoldos Dávid dobos alkotta, nu metal és metalcore alapokon nyugvó zenét játszó kvartett a napokban két szlovákiai helyszínen is koncertet ad: ma a Gombaszögi Nyári Táborban és jövő szombaton a bősi Rock Park Fesztiválon. Elsősorban ennek kapcsán kerestük meg Kikit.A podcastből kiderül:hogyan jött létre a Phoenix RT-vel való közös munka,Kiki miért jegeli a hangmérnöki, produceri munkáit,mivel magyarázza azt, hogy szerinte nem feltétlenül szintlépés a 2021-es A Dalban való szereplésük, miközben a tévéműsor beváltotta a reményeket,minek köszönhető a zenekar stabil felállása,mi adja a zenéjük gerincét,hogyan alakult a zenei világuk az elmúlt bő egy évtizedben,milyen jelentőséggel bír a Papa Roach a zenetörténetben,mi kapcsán forgatják a rajongók a tőrt Kiki szívében,miről szól a szövegviláguk,miért váltottak az angol nyelvű zeneszámokról magyar nyelvűekre, már a kezdetekben,miért ezt az utat követik sokan,Kiki szerint mi az oka annak, hogy a magyar nyelvű szöveg komolyabb munkát igényel, mint az angol,ha nehezen születik meg egy-egy szerzemény, akkor hogyan érték el azt, hogy ilyen termékeny a Down for Whatever,miért igazították a polgári foglalkozásukat az együtteshez,hogyan alkalmazkodnak a közönség változó zenefogyasztási szokásaihoz,beszélhetünk-e slágerről az ő zenei közegükben, s mely dalaik a legnépszerűbbekszületnek-e még slágerek a rádiójátszások révén,mennyit koncertezik éves szinten a Down for Whatever,igaz-e az a megállapítás, hogy a fesztiválszcéna túljutott a fénykorán,hol mindenhol léptek már fel Szlovákiában,Kiki miért középutas a zene és a mesterséges intelligencia kapcsolata témakörben.A Down for Whatever énekesét, Diószegi Kikit Puha József faggatta a július 15-i beszélgetős Pentatonban.

Fekete Ádám a kortárs magyar színházi és irodalmi élet egyik legeredetibb alkotója. Drámaíró, dramaturg, rendező, színész, költő, és nemrég megjelent első regénye is. A Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakán végzett, majd annak oktatója is volt, az elmúlt másfél évtizedben pedig a magyar színházi élet meghatározó alkotóműhelyeiben dolgozott. Munkásságát számos rangos szakmai elismeréssel jutalmazták, a szélesebb közönség pedig Till Attila Tiszta szívvel című filmjéből vagy a Tajgetosz Show című YouTube-csatornáról ismerheti. Alkotásaiban gyakran személyes tapasztalataiból építkezik: veleszületett mozgássérültsége nemcsak élettörténetének része, hanem művészi gondolkodásának is fontos forrása. Írásaiban és színházi munkáiban az identitás, a test, a kommunikáció és a másság kérdéseit rendkívüli nyelvi leleménnyel, finom humorral és öniróniával közelíti meg. 2018-ban a Magvetőnél jelent meg első kötete, a Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában címmel, amely verseket tartalmaz, majd 2024-ben a műfajilag nehezen behatárolható an ¤ ya ¤ ho ¤ mé ¤ ro ¤ sz a su/cure-sale kiadónál. Röviddel az idei Ünnepi Könyvhét előtt került a könyvesboltokba első regénye, a Megszólítások, amely szintén a Magvető gondozásában látott napvilágot. A fülszöveg szerint a szerző a rá kísértetiesen hasonlító Tömkeleg Ábrahám életének történeteit viszi színre, bontja le, a tőle megszokott nyelvi invencióval és érzékenységgel.A beszélgetés apropóját ez a regény adja, de szó esik az alkotóról, az alkotás folyamatáról, történésekről és hatásokról, amelyek annak megszületéséhez vezettek.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Győry Attila író, a Családi Könyvklub kereskedelmi vezetője mutatja be Dunaszerdahelyet és környékét. 

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként, ha 1848-ban Széchenyi Istvánon nem hatalmasodik el a betegsége. A kérdés végiggondolásában Csorba László, történész, egyetemi tanár, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója lesz a segítségünkre.

Egyre erőteljesebben követel teret magának az éghajlatváltozás, az idei nyáron egészen biztosan nem nőtt azok száma, akik nem hisznek benne – bár nem hit kérdéséről van szó. Az, hogy bizonyos településeken gondot okozott az ivóvízhez való hozzáférés, olyan probléma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Arról, hogy mit tehetünk egyénileg a helyzet szinten tartása érdekében , a rimaszombati származású Samu Andreát, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete Élő Folyók programjának szakértőjét kérdezte Paszmár Lívia a szombati Reggeliben.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Hégli Dusan rendező, koreográfus, az Ifjú Szivek Táncszínház főigazgatója mutatja be Kéméndet és környékét.

Turtev Erikkel azért szeretek időről időre találkozni, mert mindig meglep valami újdonsággal, különlegességgel, és az előző alkalmakkor megbeszélt dolgok egy jelentős része addigra aktualitását veszti. Állandóan új terveket sző, zenei pályafutása, repertoárja folyamatosan megújul. „Egyedinek kell lenni, ez a legfontosabb” ­– mondja. És ennek köszönhetően együttese, a somorjai gyökerű Varkocs sikeresen kitört a Csallóközből, gyakran fellép szlovák nyelvterületen. Sőt, azon túl is, tavaly nyolc európai országban ötven koncertjük volt.A mostani a második interjú, amelyre Erik zenésztársával, Győry Sárával érkezett, akivel minden szempontból kiegészítik egymást. A riportert ritkán hozza össze a sors ennyire összeszokott, egy húron pendülő zenésztársakkal.A podcastből kiderül:mit foglal magában Erik másodállása, a varkocsos munka,hol kezdődik és hol zárul a napja,hogyan sikerült gyökeret ereszteniük a szlovák nyelvű és a nemzetközi zenepiacon,tudatos volt-e a Varkocs többnyelvűsége,mi kapcsán került fókuszba a pinkekarcsai falunap,mi az, ami miatt óva intették Eriket korábbi zenésztársai,ki a felelős azért, hogy kiszorultak a szlovákiai magyar zenei körforgásból,eljöhet-e az a pillanat, amikor végleg lemond a csallóközi fellépési lehetőségekről,miért nagyúr Csallóközben a megszokás,mely országokban léptek fel tavaly,milyen volt patkányok közt éjszakázni egy csehországi koncerthelyszínen,mennyire kell alkalmazkodni az egyes helyszínekhez, utánanézni, hogy milyen jellegű fesztiválon lépnek fel,miért nincs két egyforma Varkocs-koncert,mennyire nehéz külföldön ismeretlen zenekarként bevonzani a közönséget,mindenhol érti-e a nézősereg a Varkocs zenéjét,miért fontos az imázs,mitől különleges hangszer a doromb,milyen új dalok készülnek manapság,Erik miért tartja lényegesnek bizonyos időközönként megújítani szinte a teljes repertoárjukat,hogyan készít avarkori és szlávkori hangszermásolatokat,mit kérdez a mesterséges intelligenciától,Sára melyik idei fellépést várja a legjobban,Erik miért tetováltatta magára a Csallóköz szót,hogyan készült a Jakuza Ritual és Domcsa alkotta Echo Bloom formációval közös Ritka virág című szerzeményük,mit vett át a Varkocs a mulatós zenéből,ki Varga Irénke.A Varkocs két tagját, Turtev Eriket és Győry Sárát Puha József faggatta a május 27-i beszélgetős Pentatonban.

Június 24-én adták át a szlovák Irodalmi Alap irodalmi díjait, amelyekkel a tavalyi év legkiemelkedőbb alkotásait, műfordításait és újságírói teljesítményeit ismerték el. A hagyományosan a pozsonyi Zichy-palotában megrendezett ünnepségen a magyar nyelvű művekért járó Madách-díjak is átadásra kerültek, amelyeket 1967 óta ítélnek oda, 2023 óta a Bázis Egyesület közreműködésével.A háromtagú zsűri – Jitka Rožňová, Havran Kati és Sánta Szilárd – döntése alapján az idei Madách-díjat Szalay Zoltán kapta Sivatagi só (Madách Egyesület) című kötetéért, míg a legjobb műfordítás díját György Norbert vehette át Ivan Medješi Jedenie című könyvének Evészet (Kalligram) címen megjelent magyar fordításáért. Madách-nívódíjban részesült Forgács Miklós (Nyálbúvár, Kalligram) és Nagy Hajnal Csilla (Majdnem ésszerű távolságból, Kalligram), a műfordítói nívódíjat pedig Böszörményi Péter (Lukáš Cabala: Emlékszel majd Trencsénre?,  Abacus+) és Mészáros Tünde (Macsovszky Péter: Tantalópolis, Kalligram) érdemelte ki.A műsor első részében a zsűri elnökével, Jitka Rožňovával beszélget Paszmár Lívia a döntés szempontjairól és a díjazott művekről. Ezt követően megszólal Szalay Zoltán is, akivel korábban már hallhattak beszélgetést a Szöveg-köz című műsorban, Jakubecz László pedig a Nyugaton a helyzet adásában kérdezte a kötetről.A harmadik vendég N. Tóth Anikó, a Bázis társelnöke, aki arról beszél, milyen szerepet vállal az egyesület a Madách-díjak odaítélésében.A következő időszakban a tervek szerint a további díjazottakkal is hosszabb beszélgetéseket hallhatnak a kitüntetett kötetekről és alkotói munkájukról.

„A tanterv önmagában nem tanít, a tankönyv teszi taníthatóvá a tantervet.“ – írta 2014 novemberében Tim Oates brit oktatási szakértő, aki nemzetközileg az angliai kurrikuláris reform alakításában játszott szerepéért ismert. Oates azt vallotta a „Miért számítanak a tankönyvek?“ (Why do textbooks count?) c. tanulmányában, hogy a jó tankönyv nem egyszerűen információforrás, hanem a tanterv pedagógiai megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. Mi haszna vajon egy papíralapú nyomtatványnak a digitális korban? Hogy alakul a hazai tankönyvkiadás a 2026 őszétől kötelezővé váló tantervi reform tükrében? Oktatási műsorunk új részének fókuszában a tankönyvek állnak, bemutatjuk azt a negyedikesek számára készülő munkáltató tankönyvet, amelyet a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének irodalompedagógiai munkacsoportja (Petres Csizmadia Gabriella, Bárczi Zsófia és N. Tóth Anikó) dolgozott ki. A tankönyv előkészítéséről, felépítéséről és formájáról Petres Csizmadia Gabriellát, a kötet egyik szerzőjét kérdeztük.

Mi a különbség a gombfoci és a szektorlabda között, mikor kezdődött a téli átigazolási időszak, mi az a nyomópálca, milyen egyéb futball utánzó játékok léteznek, hogyan lett a gombfoci nemzetközileg elismert sport, kik a sportág legnagyobb sztárjai, hogyan forgott a Lepattanó című film.Horváth Imrét a Nemzetközi és a Magyar Szektorlabda Szövetség egykori elnökét faggattuk.

Eldöntötte, a világ legjobb harsonaművésze lesz. Mindent megtett ennek érdekében. De az anzac problémáit nem lehetett kezelni. A legszebb éveiben került nagyon mélyre nemcsak a szakmai, hanem a magánélete is. Ma már vallja, hogy ennek így kellett történnie, neki más út volt megírva. Hogy rendezvényszervezőként álljon helyt. A cégét, több mint húsz éve, a legnagyobbak között jegyzik. Azt mondja, ehhez kellett a harsonás múltja.A soroksári gyökerű Marschall Norbert mesélt családjáról, zenei pályájáról, annak elengedéséről, az új szakmai élete felépítéséről, élményeiről, sikereiről.A podcastből kiderül:ki volt a nagyapja, akinek freskója a Magyar Állami Operaházban látható,miért jó, ha egy zenészpalánta zongorán kezdi meg a zenei tanulmányait,a zongorától hogyan jutott el a harsonáig,milyen szerepet játszott a harsonához való ragaszkodásában a zenetörténetet tanító Tímár Ágnes,manapság egy harsonaművész mennyire tud érvényesülni a zenei életben, meg tud-e ebből élni,mikor jöttek Norbi anzac problémái, mik ezek valójában, és hogyan kezelte ezt a helyzetet,mi minden szerepelt azon a tízes listán, amelynek segítségével próbált meg kilábalni a szakmai és magánéleti válságból,hogyan segítette az öccse zenei karrierjét, aki végül a Katari Filharmonikusok klarinétosa lett,miért érezte azt, miután megalapította a cégét, hogy felszabadult egy komoly nyomás alól,mikor kezdett el kitörni a lista nyolcadik pontja, a menedzseri munka,milyen volt tapasztalt szakemberként visszaülni az iskolapadba, és rendezvényszervezést tanulni,ki tehet arról, ha egy rendezvény, koncert nem jön be, és ki nyeli le a veszteséget,milyen különböző, szerteágazó munkái voltak a kezdeti években a cégének,hogyan és mikor kerültek fókuszba az úgynevezett retrósztárok fellépései,szerinte mivel magyarázható a máig tartó másodvirágzásuk,melyik volt az első nemzetközi együttes, amelyet Norbiék Magyarországra hoztak,miért lett olyan népszerű az eladófélben lévő telefonja,ki mindenki lépett fel az esküvőjén, s nekik fizettek-e,kikkel dolgoztak eddig,mennyire fedi a valóságot az a megállapítás, hogy az idő megszépíti az ő pályafutásukat, zenéjüket is,mennyi eredeti tag szerepel még ezekben a formációkban,mely együttesekben bukkannak fel magyar énekesnők,alakulnak-e ki barátságok az énekesek, zenészek, valamint a rendezvényszervező között,hogy kell kezelni a hisztis művészt, ha a fellépő kiabál a szervezővel, fordítva ez megengedett-e,Norbi miért blokkolt le Thomas Anders láttán,hogyan fogadta a közönség, amikor a Saragossa Band két tagja egy budapesti Karaoke Show-n a saját dalukat énekelték,milyen váratlan ajándékot kapott egy esküvőn az ifjú pár és a násznép,miért volt neki hálás Joe Cocker, akit nem is az ő cége hozott Magyarországra,mi az a két véglet, amit felölel egy koncertszervező munkája,alacsonyabbak-e a retrósztárok igényei, mint a népszerűségük csúcsán lévőkének,valóban retróspecialista-e a mi régiónk,mit tanácsol meghallgatásra Verdi Rigolettójából, amely fordulópont volt az ő életében,milyen tervei vannak a jövőt illetően, amelyeket egy újabb tízes listára írt össze.Marschall Norberttel Puha József Nagymegyeren találkozott 2025. május 2-án. Az interjú két részben hangzott el a Nappaliban, 2025 májusában és júniusában.

Antal Ágota korábbi dunaszerdahelyi képviselő, kultúraszervező neve sokaknak a Tündérkert Művészeti Fesztivál, illetve a Lennék valakié – Ady szimfonikusokkal című produkció kapcsán lehet ismerős. Ezúttal azonban nem elsősorban kulturális szervezői munkájáról beszélgettünk vele, hanem egy különleges indiai útról.Ez az út mélyebb volt Ágota korábbi indiai utazásainál: férje, Pető Zoltán végakaratának teljesítéséről szólt. A beszélgetésben szó esett gyászról, spiritualitásról, elengedésről, a személyes veszteség feldolgozásáról, valamint arról is, hogyan válhat egy utazás egyszerre búcsúvá, belső úttá és újrakezdéssé.Antal Ágotával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet című műsorunkban.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Simon Attila történész mutatja be Bátkát és környékét.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV (correctiv.org) és az ESPON HOUSE4ALL egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről.A műsorban megszólal Tóth Péter a nemzeti bank kutatója, valamint Miškey Zsuzsa kassai ingatlanközvetítő.Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

Puss Tamást a Jézuska hozta, 1985. december 23-án. Kikövezett út várta. Édesapja az ötven éve, 1976-ban alakult, és a kilencvenes évek közepéig működött, azóta párszor már újra összeállt Pegazus együttes zenésze volt, és gyorsan eldőlt, hogy Tomi is zenész lesz.Örülök, hogy a negyvenedik születésnapja kapcsán rábólintott az életútinterjúra. Ez alatt a röpke egy óra alatt sokkal jobban megismertem őt. Mert korábban csak a zenéről beszélgettünk, és a rockerekről bennem is az a sztereotípia él, hogy karakán, az érzelmeiket palástoló legények. Kiderült, hogy ő korántsem. De ezt már tulajdonképpen hetekkel előtte leszűrtem, miután meghallgattam a nyolcdalos, Egy másik világ című szólólemezét. Meg voltam győződve arról, hogy zenekara, a Phoenix RT repertoárjához képest még rockosabb albummal rukkol elő. Tévedtem. A másik irányba indult el, kitárulkozó szövegű popszámokkal jelentkezett.A podcastből kiderül:mik az első emlékei a gyerekkorából,vallásos családban nevelkedve, hogyan élte meg a templomba járást,hogy lett belőle ministráns,mikor jött az első szerelem,mi mindent köszönhet az alapiskolai osztályfőnökeinek, tanítóinak,hogyan ismerkedett meg első zenésztársával, Gasparik Fecóval,látja-e magát a fiában, Mátéban,az otthoni csörömpölés mikor fordult át komoly zenéléssé,az általános iskola után hol folytatta a tanulmányait, és miért nem lett belőle pap vagy cukrász,mivel magyarázza azt, hogy a középiskolai osztálya, ellentétben az alapiskolaival, kevésbé volt összetartó,az édesapja hogyan figyelte, felügyelte a zenei szárnybontogatásait,mi történt 2003. február 17-én,kik alkották az első együttest, amelyben zenélt, és miért lépett ki belőle, később megalapítva a Phoenixet,pubertásként volt-e lázadós korszaka,miért engedte el az egyetemi tanulmányait,miben nyilvánultak meg a szülei példaértékű nevelési módszerei,az édesapja zenélget-e még, és mit mesélt az erősnek tartott anyukájáról, valamint a korábban szintén zenélő öccséről,kik a legfontosabb kritikusai,nehéz volt-e elköltöznie a csallóközcsütörtöki családi házból, abból az utcából – és erre a Voltam című szerzeményében van is utalás –, ahol régebben cseresznye- és meggyfák álltak,hogy érzi, sínen van-e az élete így, negyvenévesen, kétgyermekes családapaként,eszébe jut-e olykor az a gondolat, hogy az élet véges,mit keresett egy jósnál, hisz-e az ilyen spirituális dolgokban,az Egy másik világ című szólólemeze miért visszatérés a gyökereihez,miért tartja megtiszteltetésnek, hogy bekerült az idei Ki mit tud? zsűrijébe,el tudja-e magát képzelni idős emberként.Puss Tamást, a Phoenix RT frontemberét Puha József kérdezte. Az interjú a március 30-i Nappaliban hangzott el.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Szarka Tamás, Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, költő a Ghymes együttes alapító tagja mutatja be Királyrévet és környékét.

Nyíltan beszélt még a szakmai hullámvölgyeiről is. Azt mondta, inspirálta, ahogy nemrég is felállt belőle, de amikor benne volt, az nehéz időszak volt. Azt lezárandó készült a Nem mondta senki című szerzeménye.Én, zenehallgatóként José dalai mögött nem látok izzadságcseppeket. Mondtam is neki, hogy olyan tökéletes az összhang a zenéje és a mondanivalója között, mint kevés előadónak, és azt feltételeztem, hogy ezek a patikamérlegen kimért, fülbemászó zeneszámok könnyen megszülettek. A valóság nem ez, és azt is állítja, hogy az ő zenéjét nem könnyű befogadni. Ezt vitatom. Mindezt megbeszéltük az interjúban.A podcastből kiderül:miért kellett átírni a Színezd be alapváltozatát,milyen apropóból készült a Nem maradok csendben szövege,melyik magyarországi sztárelőadó jutott a riporter eszébe az utóbbi dal kapcsán,José szerint mi az egyetlen közös pont bennük,miért tartja fontosnak, hogy a videóklipkészítés kivételével mindent saját maga készítsen,kiktől kapja az első visszajelzéseket a munkájára,ki az egyetlen alapító tag a 2019-ben verbuvált José LIVE! zenekara mostani felállásában, és kik alkotják még,miért törekedett arra, már a pályafutása kezdetén, hogy saját stúdiója legyen,miképpen építi, szépíti azt,szerinte hogyan lehetne egy, a tökéleteshez közeli hangstúdiót létrehozni,akik felkeresik, stúdiótulajdonoshoz, hangmérnökhöz vagy producerhez jönnek-e,milyen stúdiumban lévő szerzeményekkel érkeznek,ami a zenei stílust illeti, mettől meddig terjed a skála,honnan jött a vonzódása a világítótornyokhoz,hogyan kapcsolta össze ezt a stúdiójával,melyik község indulója a Vesszünk el című újdonsága,milyen hosszúságúak a José LIVE!-koncertek, és miként épülnek fel ezek a fellépések,miért kerül olykor „kétségek közé”,milyen hullámvölgy kapcsán született meg a Nem mondta senki című dala,miért kell a legtöbb esetben alaposan megbirkóznia a készülő zeneszámaival,hogy jött elő a siker relativitása,mi kapcsán dorgálta meg a riportert az interjú legvégén.Joséval a június 17-i Pentatonban Puha József beszélgetett.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről.A műsorban megszólal Ádám, aki feleségével a közelmúltban jutott túl a lakáskeresés folyamatán, valamint Lörintzy Ildikó ingatlanközvetítő, aki az egyik legdrágább európai piacon, Ausztriában tevékenykedik, de szlovákiai magyarként az országon belüli helyzet sem idegen számára.Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

1. V4-csúcs GödöllőnMekkora a realitása a Visegrádi Négyek országcsoport felélesztésének és ütőképessé tételének?Milyen regionális együttműködésben gondolkodik Szerbia és Románia?2. Tisztítótűz-művelet MagyarországonMilyen eredményekkel járt a szerbiai, szlovákiai és romániai korrupcióellenes harc?Hogyan akadályozza a politikai marketing a valódi elszámoltatást?3. Kitekintés a nyár várható eseményeire: táborok, kampányok, új és régi szövetségek, vizsgálatok…A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Milyen a tapasztalata a reformhoz két éve csatlakozott komáromi Munka Utcai Alapiskola közösségének?2026 szeptemberétől válik kötelezővé országszerte az új tanterv szerinti oktatás az alapiskolák alsó fokán, amely nemcsak az alapiskolák felosztását változtatja meg, hanem új szemléletmódot honosít meg és új elvárásokat állít a pedagógusok elé. A reform fő célja, hogy az ismeretanyag megszerzése, memorizálása helyett a hangsúlyt a kritikus gondolkodásra, a gyakorlati készségekre és a tanulók egyéni fejlődésére helyezze át. Milyen azonban a valódi tapasztalat? Mennyiben jelent megújulást az oktatási minisztérium előírása, vagy inkább egy természetes alkalmazkodási folyamatról van-e szó? Oktatási műsorunkban a komáromi Munka Utcai Alapiskolába látogatunk el, ahol már második éve zajlik oktatás az új tanterv szerint. Összeállításunkban megszólalnak az intézmény másodikos tanulói, akik iskolai hétköznapjaikról számolnak be, az iskola pedagógusai közül Madarász Zsuzsanna, Nyitrai Tímea és Beke Ágnes mesélnek arról, mivel jár a tanítók számára a tantervi reform, végül pedig Pálinkáš Máriát, a Munka Utcai Alapiskola igazgatónőjét kérdezzük arról, mit jelent intézményvezetőként a kurrikuláris változás.Téma: Tantervi reform a gyakorlatban

Milyen állapotban vannak a szlovákiai magyar egyesületek és egyéb civil kezdeményezések? Hatékonyan működnek? Figyelik a változó igényeket? A napi rutinon kívül másra is van idejük? Hogyan áll a nemzedékváltás? Miért volna hasznos, ha a szlovákiai magyar egyesületek nagyobb hangsúlyt fektetnének a szervezetfejlesztésre és a professzionálisabb működésre? Molnár Krisztát a TANDEM szakmai vezetőjét faggattuk.

Emmer Péter, komáromi Harmónia-díjas zenész, zeneszerző, gitáros és zeneoktató volt Ficza János vendége. A beszélgetésben nemcsak pályafutásának emlékezetes állomásait idézték fel, hanem a zeneipar változásairól és kihívásairól, valamint a zene múltjáról, jelenéről és jövőjéről is szó esett.A podcastból kiderül:mit jelentett egykor az élő zene, és mit jelent ma hangszeren játszani,milyen volt az egykori Mrs. Carmen zenekar,miért készítettek felvidéki magyar zenészként szlovák nyelvű dalokat,mi hiányzott az ígéretes lemezszerződés megvalósulásához,milyenek voltak a németországi vendéglátózenész-évek,hogyan készült el az első szólóalbum,miért jelent máig különleges élményt a koncertezés,és mi a kapcsolat Emmer Péter, valamint a Mr. Big és a Toto zenekar között.A felvétel 2026. június 20-án került adásba.

Egy fesztivál, öt nap, tizenkilenc megszólaló. Június 9. és június 13. között újra Komárom volt a szlovákiai magyar amatőr színjátszás központja – a Jókai Napok 61. alkalommal került megrendezésre. A rendezvényről közel kétórás összeállításban számoltunk be hallgatóinknak.A podcastben megszólal:Bajkai Csengel Mónika főszervező,a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja három tagja: Pongrácz Tamás Achilles, a Megfulladok! című drámaátirat rendező-szereplője, valamint Hlaváč Anna és Vígh Zsófia szereplők,a VISZTA – Vidám Iparisták Színjátszó Társulata által bemutatott Ház a határon című abszurd dráma három szereplője: Lakatos Klaudia, Birkus Bálint Máté ás Burkus Richárd,Bárány János, a Visszhang, a fesztivál újságja főszerkesztője,Ivicze Krisztina Tuja, a Lámpaláz egyik vezetője, a …Benned van? című vitaszínházi előadás társrendező-vitavezetője,a Visszhang, a fesztivál újságja két szerkesztője: Daniš Dorián és Sovinsky Ákos,a Visszhang, a fesztivál újságja fotósa, Pálinkás Eszter,a harmincéves kassai KGSzT Diákszínpad Áruló kezek című krimi-adaptációjának főszereplője, Mártha Csongor,a FIKSZ – Füleki Irodalmi KisSzínpad négy tagja: Bálint Lóránt, az Elhallgatott sorsok című színpadi játék rendező-szereplője, valamint Illés Veronika, Oravecz István Zoltán és Szakó Áron szereplők,Hizsnyan Géza színházi szakember, a zsűri elnöke,Hostomský Fanni színművész, a komáromi GIMISZ Diákszínpad által bemutatott Mythos című színjáték rendezője,végezetül újra Bajkai Csengel Mónika főszervező.A 61. Jókai Napokon készült összeállítást Puha József készítette, és a június 15-i Nappaliban volt

Markoláb a magyar néphitben egy égitestevő mitológiai lény. Nap- vagy holdfogyatkozáskor ő eszi meg az égitesteket. Általában nem kötik alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös, fekete állatként ábrázolják. Markoláb a magyar néphitben egy égitestevő mitológiai lény. Nap- vagy holdfogyatkozáskor ő eszi meg az égitesteket. Általában nem kötik alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös, fekete állatként ábrázolják. A Pátria rádió hallgatóinak Sánta László énekes mutatta be a Markolábot, a Pentaton beszélgetős változatában.A podcastből kerül:zenészcsaládból származik-e a testvérpár,a fivérek milyen más együttesekben zenéltek, zenélnek még,miért nehéz manapság zenekarnevet kitalálni,hogyan épülnek be mitológiai utalások a dalaikba,miért dolgoznak együtt külső énekesekkel,milyen hangszer az ütőgardon,hogyan készülnek a Markoláb szerzeményei,honnan jött a zenei stílusukat meghatározó alföldi ősrock megnevezés,miért gondolják azt, hogy a zenéjük maximálisan rétegzene,a hosszú dalaik sérülnének-e azáltal, ha rádióváltozatok készülnének belőlük,melyik az az egyetlen nemzetközi sláger, amelyet műsorukra tűztek, és egy az egyben adták elő,milyen zenét hallgatnak,mit tesz hozzá a zeneszámaikhoz Kremán Patrick hangmérnök-producer,minek köszönhetik azt, hogy harmadvonalbeli együttesként elég sok fellépésük van, nemrég még erdélyi miniturnén is részt vettek,ki a célközönségük,hol dolgoznak,látják-e maguk előtt az utat,hallották-e már magukat a rádióban.A Markoláb énekesét, Sánta Lászlót Puha József kérdezte a május 13-i beszélgetős Pentatonban.

Szerkesztő, tanár, eszmetörténész - írja honlapján a Szépírók Társasága tagjáról, Karádi Éváról. Kulturális szervező és közvetítő, akinek munkássága évtizedek óta összeköti a magyar és a nemzetközi irodalmi élet szereplőit - tehetnénk hozzá, hogy pontosítsuk bemutatását. Nevéhez számos jelentős kulturális kezdeményezés, fesztivál és kiadvány kötődik, miközben generációk számára jelentett inspiráló és biztos tájékozódási pontot.Hogy kicsoda valójában a 80. születésnapját ünneplő Karádi Éva, Paszmár Lívia beszélgetéséből aligha derülhet ki, de talán ezáltal közelebb kerülhetünk a személyéhez.

A Nyugaton a helyzet június 13-i adásában Vajda István fizikai kémikus, nanokatalízis-kutató, a prágai Jaroslav Heyrovský Fizikai Kémiai Intézet Nanokatalízis Tanszékének vezetője volt a vendégünk.Vajda István Felsőszeliből indult, majd Prágán, Göttingenen, Chicagón, Berlinen és az Argonne Nemzeti Laboratóriumon át jutott el a nemzetközi tudomány élvonalába. Életútinterjúnkban szó esett gyermekkoráról, családi és tanári mintákról, gimnazista éveinek első kísérleteiről, prágai egyetemi éveiről, valamint arról is, milyen kultúrsokkot jelentett számára pályája elején bekerülni a nemzetközi tudományos közegbe.Beszélgettünk amerikai egyetemekről és kutatólaboratóriumokról, a tudományos pálya fordulópontjairól, a nanokatalízis világáról, valamint arról is, hogyan lehet közérthetően beszélni néhány atomnyi rendszerek működéséről, és mindennek milyen gyakorlati haszna lehet.Vajda Istvánnal Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet június 13-i adásában.

Csak a nemzet, egyik fel, látszott képviselve a FIDESZ kongresszusán? Mindeközben még tart a kormányválság Romániában, valamint a nagy beszólás a harcostárs nélkül maradt Ficótól Gubík felé.1. Fidesz-kongresszus a hatuma pártok diszkrét hiányábanHol maradtak az RMDSZ, a VMSZ és az MSZ népes delegációi?Miért nem volt szó a kongresszuson a Fidesz egyik kedvenc témájáról, a nemzetpolitikáról?2. Tévévita VajdaságbanMiről és hogyan vitatkozott a VMSZ, a VMDK, a VMÚ és a VMP elnöke?3. Permanens kormányválság RomániábanMilyen szerepet vett fel az RMDSZ?4. Fico beszólt a Magyar Szövetségnek.Mennyire helytálló köpönyegforgatással vádolni Gubíkékat?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A szőlő aranyszínű sárgasága szinte soha nem látott kihívások elé állítja a szőlőtermesztőket, leginkább az ország déli, délnyugati részén, de nem kizárólag itt ütötte fel a fejét a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége. A fitopandémia hatásai messze túlmutatnak azon, hogy kevesebb bort palackoznak a borászok. Az egyik legdrámaibb módon érintett területnek az érsekújvári járásbeli Kürt és környéke számít.Paszmár Lívia itt találkozott Sütő Zsolttal, egy nemzetközileg elismert natúrborászat alapítójával és vezető borászával, aki okokról, elkövetett hibákról, lehetséges következményekről, szükséges lépésekről és a közösségbe fektetett reményről mesélt.A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

A 15 perces város olyan várostervezési koncepció, amelynek célja, hogy a mindennapi szolgáltatások mint az iskola, a munkahely, az egészségügyi ellátás vagy a bevásárlási lehetőségek, gyalogosan vagy kerékpárral legfeljebb 15 percen belül elérhetők legyenek. A koncepció ma már számos európai város fejlesztési stratégiájában megjelenik, milyen lehetőségek állnak azonban Szlovákia előtt, mennyire kerékpározhatók az ország útjai, mivel foglalkozik az, aki közlekedésföldrajzot kutat? Doktoranduszportréink közt Németh Rolandot köszöntjük, aki a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Kar Közgazdasági-, Társadalomföldrajzi, Demográfiai és Területfejlesztési Tanszékének harmadéves doktorandusza. Oktatási műsorunk új részében az ő tudományterületét, a fenntartható városi közlekedést, a kerékpározhatóság kérdését ismerhetik meg.

1. Alakuló nemzet- és szomszédságpolitikaHogyan idomulnak és viszonyulnak egymáshoz a régi és az új politikai szereplők?2. Magyarverés PalicsonHogyan próbáltak „elsikálni” Vajdaságban egy súlyos nemzeti alapú incidenst?3. Tőkés László önszoboravatójaKinek van és kinek nincs helye a hatumák közül a virtuális nemzeti panteonban?4. Erasmus+-botrány ErdélybenMennyire generációs kérdés a korrupció?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió nemzetiségi adásainak vezetője mutatja be Végselyét és környékét.

Csejtey Richárdnál még csecsemőként gyermekbénulást diagnosztizáltak. Gyerekként imádott focizni, de testi hendikepje megakadályozta abban, hogy futballista legyen. Aztán birkózott, de egy szint után ezt is abba kellett hagynia, versenyszerűen már nem űzhette. Az asztaliteniszben tudott kiteljesedni, sikeres paralimpikon lett belőle. A 2000-es Nyári paralimpiai játékok volt az első, amelyen részt vett, a 2020-as tokióira nem sikerült kijutnia, viszont a 2024-es párizsin ismét ott volt, a hatodik paralimpiáján. Azt mondja, a sport rengeteget adott neki, egyfajta dopping, a pingpongnak köszönhetően lett céltudatos, kiegyensúlyozott ember.A podcastből kiderül:mikor tudatosult benne, hogy nem tartozik a teljesen egészségesek közé,miben nyilvánult meg a betegsége a gyermekkorában és miben manapság,hol került kapcsolatba az asztalitenisszel,hogyan lett a hobbiból életforma,s hogy lett belőle versenyekre járó sportoló,mi az a dolog a versenyek kapcsán, amitől mind a mai napig fél,mi alapján kategorizálják az asztaliteniszező paralimpikonokat,mennyire nehéz kijutni a paralimpiára,hogyan emlékszik vissza a paralimpiai debütálására, a 2000-es sydney-i játékokra, ahol szólóban, az első versenyén kikapott, párosban viszont érmes lett,milyen nüanszokon múlik a siker,mennyire játszik közre a szerencse,miért nem jött össze a legnagyobb dicsőség, amikor világranglista-vezetőként utazott ki két paralimpiára is,milyen volt a pekingi paralimpia, az asztalitenisz fellegvárában,mivel magyarázza a délkelet-ázsiaiak dominanciáját ebben a sportágban,hogyan sikerült a párizsi paralimpián egy ukrán versenyzőnek legyőznie a legyőzhetetlennek tartott kínait,hogy látja, nekifut-e a következő, négy éves ciklusra,elérhető-e még a hiányzó aranyérem,minek tulajdonítható a paralimpiák növekvő népszerűsége,mit tanulhatunk mi, egészséges emberek a paralimpikonoktól,szövődnek-e barátságok a sportolók között,hogyan lett belőle edző,edzőként milyen problémákkal szembesül,hol látja magát tíz év múlva.Csejtey Richárd asztaliteniszezővel, paralaimpikonnal Puha József beszélgetett a párizsi paralimpiai játékok után. Az interjú a 2024. október 7-i Nappaliban hangzott el.

Május utolsó hétvégéjén a pozsonyi Óváros ismét a könyvek és az irodalom találkozóhelyévé vált: a 13. BRaK könyvfesztivál könyvkiadókkal, szerzőkkel, olvasókkal és számos kísérőprogrammal töltötte meg a város központját. Az eseménynek idén is voltak magyar vendégei. Az aktuális epizódban közülük két alkotóval, Cserna-Szabó Andrással és Darida Benedekkel beszélget Paszmár Lívia – másnaposságról, gasztronómiáról és irodalomról, a nemrég megjelent közös kötetük, a Giganagy macskajajkönyv kapcsán.

Pecze Károly szlovákiai magyar labdarúgóedző-legenda a legnagyobb szlovák kluboknál, de Lengyelországban, valamint a görög és a török élvonalban is dolgozott. Mi azonban leginkább a DAC vezetőedzőjeként emlékezünk rá szeretettel, hiszen 1987-ben az ő irányításával nyerte el a dunaszerdahelyi klub máig egyetlen trófeáját, a Csehszlovák Kupát.Ficza János az idén 80 éves Karcsi bácsival nemcsak csallóközi emlékeiről és a fociról beszélgetett, hanem a zenéről, a tanulásról, és arról is, hogy mi a hosszútávú siker titka.A felvétel 2026. június 6-án került adásba.

Bodri Eleonóra egyik kedvenc riportalanya volt, gyakran hívta a műsoraiba. Azokon kívül is órákat tudtak beszélgetni. A gasztronómiáról, az utazásokról, a zenéről, mindenről. Nagy megtiszteltetés, hogy szeretett kolléganőnk tavaly augusztusi halála után legalább egy interjú erejéig „megörökölhettem” őt. Lehangolva érkezett a stúdióba, az orvostól jött, de gyorsan átállt, felvette a ritmust. Ehhez hozzájárult az is, hogy kapott egy telefonos üzenetet Salzburgból, az osztrák tanítványa tudatta vele: sikeres vizsgát tett. Rácz Tibor harmonikaművész egyszerre már-már gyerekesen vidám, humoros ember és komoly, vérprofi zenész, akitől mindent meg lehet kérdezni, és mindenre hiteles választ ad.„Az ember húszéves koráig nőjön fel, harmincéves koráig művelődjön, okosodjon, negyvenéves koráig próbálja ki, mit sikerült megtanulnia, ötvenéves koráig kamatoztassa a tudását, hatvanéves koráig bizonyos dolgokat zárjon le, és kezdjen el komplexen gondolkodni. Mert az okosság a hatvanas éveiben jön, a bölcsesség a hetvenesekben, a nyolcvanasokban pedig már minden kérdésre tudja a választ. Csak senki sem kérdez tőle” – vallja, amit idősebb kollégáitól hallott.A podcastből kiderül:hogyan emlékszik vissza a Nórával folytatott rádiós és magánéletbeli beszélgetésekre,milyen volt a nagymamája konyhája,miért nem ismeri lakóhelye postását,ki a „partnere” immár hetedik éve, amióta egyedül él,melyik három tévécsatornát nézi,mi változott meg az életében azzal, hogy nyugdíjas művész lett,mi mindenre jött rá nyugdíjasként,milyen „munkabalesettel” kereste fel az orvosát, aki zenészként az évfolyamtársa volt az egyik növendékének,miért elengedhetetlen a szigor a zenetanításhoz,mennyit változott a harmonikazene oktatása és helyzete az elmúlt évtizedekben,beszűrődött-e a televízióból ismert tehetségkutatás az ő szakmájába,szeretne-e most pályakezdő fiatal lenni,milyen az erkölcstelen zene,miért nem szereti a rétegzene kifejezést,hogyan telnek a mindennapjai,hetven felett kell-e még az inspiráció,miért tegezik a tanítványai,mi alapján választja ki őket,a diplomakoncertjük után maradnak-e ezen a pályán, és tudnak-e érvényesülni,foglalkoztatja-e az elmúlás,miért imád „szerdahelyiesen” beszélni,milyen lesz a szeptember 18-i bemutató koncertje Dunaszerdahelyen, a róla elnevezett kamarateremben,nagy utazó hírében álló emberként hova készül a nyáron.Rácz Tibor harmonikaművész Puha József vendége volt a május 25-i Nappaliban.

A Nyugaton a helyzetben egy nagy múltú és rangos rendezvénnyel foglalkoztunk, amely jubileumához érkezett. Huszadik alkalommal rendezték meg Galántán a Kodály Napokat, a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenyét. A közel hat évtizedes múltra visszatekintő rendezvény – bár külsőségeiben sokat változott – alapvonásaiban ma is megmaradt annak, amivé az alapítók a kodályi örökség szellemében szánták: a minőségi kóruszene és a közös éneklés ünnepének.A jubileumi alkalom kapcsán a szlovákiai magyar kóruszene három meghatározó alakjával, Szalay Szilviával, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága elnökével, valamint Stirber Lajossal és Kazán Józseffel, a társaság elnökségi tagjaival beszélgettünk a hazai magyar kórusélet múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Szó esett a Kodály Napok történetéről, a kórusmozgalom változásairól, az utánpótlás kérdéséről, valamint arról is, mit jelent ma közösségben énekelni.Szalay Szilviával, Stirber Lajossal és Kazán Józseffel Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

1. Szlovákiában a magyar nemzetiségűek körében jelentős mértékben javult a TISZA megítélése a választások óta – erről tanúskodik egy IPSOS-felmérés.Beszélhetünk-e trendfordulóról a szlovákiai magyarok pártpreferenciái tekintetében?Mi az ezzel kapcsolatos tapasztalat Erdélyben és Vajdaságban?2. Forsthoffer Ágnes országgyűlési elnök ellátogatott Szabadkára, ahol a VMSZ-székházban tárgyalt a párt vezető tisztségviselőivel.Forsthoffer a „jó zsaru” szerepét játszotta, vagy ez már a hatuma Fidesz-szatellitek rehabilitációjának kezdő lépése?3. Magyar zászlót égettek Szabadkán.Sporadikus incidensekként vagy tendenciaként kell tekinteni a nemzeti színezetű atrocitásokra?4. A Bethlen Gábor Alap erdélyi médiatámogatásainak visszavonását követelik független médiumok.Mekkora a realitása egy ilyen követelés teljesítésének?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Korpás Éva népdalénekes mutatja be Komáromot és erődrendszert.

1. Kinevezték a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkárait. Heidl György lett a társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, akinek a portfóliójába tartozik többek között a nemzetpolitikai kérdéskör is.Látszik-e már a TISZA-kormány hatuma-politikájának csapásiránya?Feszültséget szül vagy feszültséget old a magyarországi és a határon túli kisebbségi társadalmak között a külhonba utalt pénzek bejelentett kivizsgálása?Hogyan lehet újradefiniálni a nemzetpolitikát?2. Személyeskedő vita a Vajdasági Magyar Plénum és a Vajdasági Magyar Újrakezdés között.Mi áll a vajdasági magyar ellenzéki térfélen mutatkozó ellentétek hátterében?3. Egy kontextusából kiragadott trágár mondat kiszivárgása miatt mondott le Románia RMDSZ-es kultuszminisztere.Ironizálhat-e egy kisebbségi politikus, ha államérdekről van szó?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)