Pentaton #89 | Ardamica Zorán zeneileg divatjamúlt, szövegileg mai dalai – kiveséztük a Létfenét

Hét szerzemény a dühös Ardamica Zorántól. „Ez a düh már nem az a düh, amikor a lázadó fiatal dühös a körülöttünk lévő világra, és tudja, hogy ezt meg fogja változtatni, mert előtte az élet, és mindent elkövet, hogy megváltoztassa. Ez olyan düh, amely együtt jár egyfajta csalódottsággal. Az én koromban mi már nem fogjuk újra megváltoztatni a világot, mert se erőnk, se egészségünk hozzá, és talán már nem is hiszünk benne. Ez a fiatalok dolga. Sokan vagyunk, akik azt látják, hogy nem jól mennek a dolgaink, és csak ordítani tudunk, hogy baj van. Én 1989-ben azt hittem, hogy a változásoknak mindenki fog örülni. Most azt látom, hogy az elmúlt több mint harminc év szabadságával nemhogy nem tudott élni az emberek egy csoportja, hanem mint a rongyot visszadobták, mondván, nem is akarnak élni vele, mert nem tudnak mit kezdeni vele. Ezt a helyzetet tükrözi a lemez” – mondja a Losoncon született, Füleken élő Ardamica Zorán a Létfene zeneszámairól.A podcastből kiderül:a Létfene miért szólóalbum, miért nem a Mordent Project formáció tervezett második lemeze,hogyan tükröződnek a korong dalain a mai társadalmi állapotok és az idő múlása,Zorán miért gondolja azt, hogy a változások elindítója, a fiatalok aktivitása egyelőre inkább remény, semmint gyakorlati tapasztalat,és mi ad mégis reményt,hogyan élte meg az 1989-es eseményeket, és manapság miért érez jókora búbánatot,pedagógusként miért van oka a szkepticizmusra,miért érzi azt, hogy zeneileg kiöregedett, miközben olykor Azahriah-t is hallgat,szerinte milyen zenét komponálna, ha most lenne fiatal,a közönség hogyan hallgatja a repertoárját, és hogyan kellene hallgatniuk,miért lett úrrá az embereken a struccpolitika, és milyen következményekkel jár az, hogy a védekezés és közömbösség közti határ elmosódott,melyik az a szó, amellyel Zoránt ki lehet kergetni a világból,hogyan kellene kommunikálnunk egymással,honnan az albumcím, a Létfene, s mi köze ennek a doktori disszertációjához,miért a lemezt indító Agyonütöttek szólt eddig a legtöbbször a Pátria rádió műsoraiban,hogyan született meg az Aggaszt a ballaszt kiinduló pontja,miért értik félre sokan a Halott város című szerzeményt,mi köze van a Besúgó című zeneszámnak az édesapja, Ardamica Ferenc író kálváriájához,kik működnek közre az albumon,miért nem lesz hallható, látható koncerten a Létfene,milyen volt visszatérni a régebben megírt dalokhoz a rögzítésük során úgy, hogy közben már más dolgokkal foglalkozott,mi(ke)n dolgozik manapság.Ardamica Zoránt Puha József kérdezte a 2026. február 11-i beszélgetős Pentatonban.