Pogátsa Zoltán: Recesszió van, de nem drámai

Az évadnyitó adásaink sorozatában a gazdaság helyzetével és kilátásaival foglalkoztunk. A beszélgetés fókuszában a bérek és ehhez kapcsolódóan a reálgazdasági folyamatok álltak. Pogátsa Zoltán egyik fő állítása, hogy a reálbérek csökkenése elvitte az elmúlt évek pozitívumát, és nem kell azonnali helyreállásra számítani.   A beszélgetés kiindulópontja Nagy Márton gazdasági miniszter néhány gondolata volt, amellyel leírta a magyar gazdaság helyzetét, lehetőségeit. „Helyreáll a fogyasztási sokk, ha a kormány sikeresen letöri a béreket felfaló inflációt” – mondta az Indexen megjelent interjúban. Reálisnak tartja a minimálbérek 10 százalékos emelését, még akkor is, ha nem ez a jegybank célkitűzése, mivel az MNB tart a nagyobb bérkiáramlástól. Ezzel együtt év végén nulla lesz az éves GDP változása, és nyártól megindul a reálbérek növekedése. Pogátsa Zoltán szerint az egyik fő kérdés, hogy év végén ténylegesen meglesz-e az egy számjegyű infláció. Ez szerinte reális célkitűzés, amelyet az kavarhat meg, ha a kormány az év második felében államháztartási hiány miatt konszolidálni szeretné a költségvetést, mert az lassíthatja az infláció csökkenését. Amennyiben el is érjük a 10% alatti árnövekedési szintet, akkor se lehet győzelemről beszélni, mivel ez a normál időszakhoz képest többszörös mértékű. Amennyiben jövőre 10%-os bruttó bérnövekedés lesz, abból csak pár százalékpontos reálkereset-emelkedés következik. Mivel a társadalom 2014–2019 között hozzászokott a 6–9 százalékos reálkereset-növekedéshez, amely éves hatásában akár 3-4 heti többletjövedelemmel is felért, akkor ez a felzárkózási ütem nagyon kis lépést jelent. Pogátsa szerint ebből 3 éves visszazárkózás következik, ami sok elveszegetett évet jelentene. Mit lehet tenni? A recesszió mértéke nem nevezhető drámainak. Ebből a szempontból mindegy, hogy nulla vagy –1% lesz év végén. A probléma sokkal inkább az, hogy a növekedést stimulálnia kell a kormánynak. Jelenleg a privát hitelezés befagyott a magas kamatok miatt. Ezért a kormánynak kell ennek helyébe lépnie. Amennyiben a stimulálás másik eszköze az lenne, hogy a béreket kezdik felzárkóztatni, annak viszont inflációnövelő a hatása. Ez pedig nem lenne kívánatos a végső cél szempontjából. Pogátsa Zoltán a beszélgetésben elmondja, hogy az államadósság elengedése kisebb probléma lenne, ha ezáltal béreket lehet emelni és javítani a gazdasági folyamatokat. Ebben nagy segítség lehetne az EU-s források megérkezése, ami papíron csak politikai akarat függvénye. Felmerülhet a kérdés, ha a megszorításokat, az adósság növelését el lehet kerülni, akkor mi az oka, hogy nincs magyar kormány részéről nagyobb nyitottság a politikai alku megkötésére. Ebben pesszimista Pogátsa Zoltán, szerinte a kormány amikor nehezebb és kiszolgáltatottabb helyzetben volt tavaly év végén, akkor sem kötötte meg ezt a dealt. Nem látszik, hogy most mi miatt tenné meg. Ezért véleménye szerint messzebb vagyunk az EU-s pénzektől, mint azt a korábbi várakozások láttatták.