Politikai termék lett az inflációs adat

Az Új Egyenlőség podcast mai adásában dr. Belyó Pállal, a Központi Statisztikai Hivatal voltelnökével beszélgettünk arról, hogy mit jelentenek a mostani inflációs adatok, milyen hatásokvannak, amelyek befolyásolják az árakat, legfőképpen pedig, mi lesz a bérekkel.A januári infláció az elemzői várakozásokhoz képest rosszabbul alakult. Az 5,5%-os mértékűpénzromlás megjelent az élelmiszerek árában, de elsősorban a szolgáltatások költségeitnövelte. Közben az érzékelt infláció, azaz a lakosság által vélelmezett drágulás ennélnagyobb mértékű.A rosszabb adatnak több oka is van. Egyrészt olyan belső okok, mint az adózási környezetés a vállalatok árazási gyakorlatának változása, valamint a forint árfolyamának volatilitása,illetve a külső okok közül az élelmiszerek nemzetközi árának növekedése és a háború miattikiszámíthatatlanság.A kormány reakciója 2022 óta ilyenkor egy külső beavatkozás, jelen esetben az árstopbejelentése, pontosabb azzal kapcsolatos fenyegetés. Nem világos, hogy ezt mennyire kellkomolyan venni, illetve valójában milyen hatást jelentene.A beszélgetés során szóba kerültek a bérek és azok idei emelése. A kormányzati terv azvolt, hogy 3,2%-os infláció van, ahol a legalacsonyabb keresetűek jövedelme 4-5%-osreálértéken növekszik legalább. Ezzel szemben az 5,5%-os januári „nyitány” mindenképpenlehűti a várakozásokat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a versenyszférában 6%-os évesbérmegállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel a munkáltatók, akkor ez a drágulásmegeszi a nyugdíjak emelését és ezzel együtt a béreket is.