Sonkoly Zsuzsa podcast 12/15. Hogyan élik meg a gyermekeink ezt a hatalmas változást? Segítség! Költöz(t)ünk!

Hogyan élik meg agyermekeink ezt a hatalmas változást?   👉Hogyan reagálnak az új környezetre, szokásokra? 👉Mennyire könnyen tudnak alkalmazkodni az új közösséghez? 👉Ők könnyebben találják meg a helyüket? Mi segÍtheti őket? Ha a szülő nem érzi jól magát külföldön, nem találja a helyét az életében, kívül maradónak, kívül állónak érzékeli magát, nagy valószínűséggel a gyermekére is áttevődnek ezek az érzések. Lehet a saját közösségében (barátok, oktatási intézmény) eltompulnak ezek az érzések, de hazaérve érzékeli a légkört, az érzelmi lenyomatot. 🚩A szülő a biztonság, a védelem és a támasz a gyermek életében. Ha biztonságban érzi magát, mert nyitni a külvilágra, ki meri próbálni magát újabb és újabb helyzetekben, nyitott és kíváncsi lesz a körülötte lévő személyekre. Félünk és izgulunk egyszerre. Megküzdünk a nyelvi akadályokkal? A gyerekek mit élnek meg, amíg nem tudják megértetni magukat? Lassan kialakulnak kint is a napi rutinok, tudjuk melyik boltban mit tudunk megvenni. Megismerjük az intézmények szokásait. 🚩„Nekünk az a megszokott, amiben mi otthon éltünk, amiben a gyermekeink éltek. Viszont a részleteken van a hangsúly, amire a pakolás, költözés közepette nincs időnk figyelni, más viszi el a fókuszt. Készültünk a tanévnyitóra, ahogy az lenni szokott. Hétfőn reggel mindenki ünneplőben útnak indul. Az utcán, a buszmegállóban a gyerekek iskolatáskával a hátukon pólóban és rövidnadrágban sétálnak a suli felé. Majd megkérdeztük, hogy itt van évnyitó? Ők nem hallottak ilyesmiről, itt ilyen nincs. ✈Igen a részleteken a hangsúly, milyen érzés lett volna a gyerekeknek, ha ők egyedül betoppannak ünneplőbe, új diákként, nem anyanyelvi szintű nyelvtudással? Emlékezni biztos, hogy emlékeztek volna rájuk 😊 A kulturális különbségek igazán meg tudnak bennünket tréfálni…. főleg ha nem ismerjük őket. Ez egy igazi önismereti, önfejlesztő út is egyben.   Gyertek tartsatok velünk és hallgassátok meg, utólagosan látva, hogy mennyi mindenre nem készültek fel Zsuzsiék és milyen „tréfás” történeteket éltek át.   Baráti szeretettel: Zsuzsi és Zsuzsa