Szakszervezetek és a klímaváltozás: melyik érdek győz?

2019. szeptember 27-én a korábbiakhoz képest rengeteg fiatal tüntetett azért, hogy Magyarországon is komolyabban foglalkozzanak a döntéshozók a klímaváltozás okozta problémákkal. Sokan, sokféle megközelítésből beszéltek már erről. De van egy szempont, ami kevésszer került elő. Ez pedig a munkavállalóké. A szakszervezetei mozgalmaknak jelentős szerepe lehet abban, hogy változásra kényszerítsék a gazdasági szereplőket. Ugyanakkor rövidtávon ezzel saját célkitűzéseiket keresztezhetik. Az Új Egyenlőség podcast vendége Kunert Annamária a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség elnöke volt. A beszélgetés során egyrészt értelmeztük a rövid- és hosszú távú érdekeit egy szakszervezetnek. A klímaváltozás kapcsán a gazdaság átrendezése nyilvánvalóan egyes munkahelyek megszűnésével jár majd. Ennek elsődleges vesztesei azok a dolgozók lesznek, akiknek megélhetése függ attól, hogy kapnak-e fizetést, vagy sem. Ugyanakkor csak azért nem lehet támogatni egyes cégeket, mert bár környezetünket szennyezik, de munkát adnak sokaknak. Ez a kettős probléma jellemzi a szakszervezetek döntési mátrixát is ebben a kérdésben. Erre egy – talán eddig még csak – verbális válasz az igazságos átmenet, amely megpróbálja enyhíteni azon dolgozók problémáját, akik egy középtávú, nemesebb célért való küzdelemben elvesztik egzisztenciájukat. Az alapprobléma az, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom is csak nyomozza a válaszokat, és a konkrét cselekvési lehetőségeket. Ennek egyik jele, hogy az egyes országok szakszervezetei óvatosak a kérdésben, és európai szintre tolják fel a problémát, míg az Európai Szakszervezeti Szövetség pedig globális szinten látja csak megoldhatónak. A szakszervezeti mozgalom fókusza legalább ráirányult a kérdésre, amely önmagában is haladás. Erről tanúskodik a májusi Európai Szakszervezeti Szövetség kongresszusa, amelyen kiemelt téma volt a klímaváltozás elleni küzdelem szükségessége. A beszélgetés végén most is egy könyvet ajánlottunk olvasásra. Ez Eric Berne: Emberi játszmák című könyve. Ez főleg az emberről, mint gondolkodó lényről szól, a társas érintkezésről szól. Ez érdekes támpontokat adhat számunkra ahhoz, hogy jobban megértsük, akár a klímatagadókat, akár a „klímaszorongókat”.