Szijjártó 11 pontjának sosem a megegyezés volt a célja – Fedinec Csilla az ukrán-magyar viszonyról

Miért csinált a fideszes magyar kormányzat főellenséget egy szomszédos országból, és mi a valóság a kárpátaljai magyarok "jogfosztása" mögött? A Jelen Podcast legújabb adásában Lakner Zoltán Fedinec Csilla történésszel, kisebbségkutatóval beszélget, hogy a politikai retorika mögé nézve, tényalapon tárják fel a magyar-ukrán kapcsolatok valódi mozgatórugóit. A beszélgetés során fókuszba kerül Szijjártó Péter hírhedt, 2024. januári 11 pontos javaslatcsomagja. Ahogy Fedinec Csilla rávilágít: a dokumentumnak sosem a megegyezés volt a célja, hanem az, hogy a magyar diplomácia lobogtathassa, Ukrajna nem hajlandó az egyezségre. Az epizód részletesen elemzi a magyar kormány kisebbségpolitikáját, bemutatva, hogyan alakult ki egy támogatásokra épülő, feudális kliensrendszer Kárpátalján.A podcast legfontosabb témái:- A kampány ukrán szemmel: Hogyan csapódott le Kijevben a magyar választás, és miért látták úgy, hogy az teljesen orosz módszerekkel – például klónjelöltekkel és "tituskákkal" – zajlott? - Oktatás és jogfosztás – mi a tény? Bezártak-e valóban magyar iskolákat a 2017-es oktatási kerettörvény miatt, vagy a valóság egészen más? És hogyan jön a képbe egy csapi magánkertbe száműzött Lenin-szobor? - Geopolitikai vakság: Miért engedheti meg magának egy ország, hogy évtizedekig (1991/92 óta) ne küldjön az államnyelvet beszélő nagykövetet a szomszédjába? - Kiút a gödörből: Milyen érdekünk fűződik a normális szomszédsági viszonyhoz, és hogyan lehetne szakpolitikai alapokra helyezni a kárpátaljai magyarság képviseletét a budapesti iránymutatások helyett?