„Szisztematikusan irtja a versenyt a gazdaságpolitika”– Surányi György a gazdasági modell válságáról

Hiába nőtt három év alatt is jelentősen a reálbér és a fogyasztás , a magyar társadalom elégedetlensége tapintható. Surányi György közgazdász professzor, korábbi jegybank elnök szerint ennek oka nemcsak az, hogy a kenyér ára tíz év alatt 270-ről 970 forintra nőtt , vagy a növekvő jövedelmi különbségek , hanem az a kormányzati narratíva, ami „olyan fokon elszakad a valóságtól, ami mindenkit irritál”.A Jelen új kiadványának bemutatóján az egykori jegybankelnök arról beszélt, hogy a magyar gazdaság három éve lényegében stagnál , és egy fenntarthatatlan, növekedési csapdával küzdő pályán van.Ennek legfőbb okaként azt jelölte meg, hogy a magyar gazdaságpolitika az elmúlt 15 évben „szisztematikusan írtja a versenyt”. Ezt a GDP arányosan extrém magas (az OECD-átlag több mint kétszeresét elérő) gazdaságfejlesztési támogatásokkal éri el. Ez a „puha pénz” életben tartja a versenyképtelen vállalkozásokat , és a belföldi piacot kiszolgáló, „rent seeking” szereplőknek kedvez, nem pedig az exportképes cégeknek.A beszélgetésben Surányi György részletezi azt is:- Hogyan okozott a Magyar Nemzeti Bank 3200 milliárd forintos vesztesége (többek között a növekedési hitelprogram és az aranyvásárlás miatt) „talált profitot” keveseknek, és hogyan fizette meg ezt mindenki más a 26%-os infláción keresztül.- Miért tartja 2001 óta tartó „fiskális alkoholizmusnak” a magyar gazdaságpolitikát, és miért látja populistának a kormány mellett az ellenzéki javaslatokat is.- Miért gondolja, hogy a társadalom ma nem lenne képes elviselni egy, a '95-öshöz hasonló stabilizációs programot.- És miért vezet ez a politika oda, hogy szinte egyetlen fontos ágazatra (oktatás, egészségügy, honvédelem) sem jut elég pénz.