Szöveg-köz #16 | „Társadalmilag nehéz a fájdalomról beszélni“

Fekete Ádám a kortárs magyar színházi és irodalmi élet egyik legeredetibb alkotója. Drámaíró, dramaturg, rendező, színész, költő, és nemrég megjelent első regénye is. A Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakán végzett, majd annak oktatója is volt, az elmúlt másfél évtizedben pedig a magyar színházi élet meghatározó alkotóműhelyeiben dolgozott. Munkásságát számos rangos szakmai elismeréssel jutalmazták, a szélesebb közönség pedig Till Attila Tiszta szívvel című filmjéből vagy a Tajgetosz Show című YouTube-csatornáról ismerheti. Alkotásaiban gyakran személyes tapasztalataiból építkezik: veleszületett mozgássérültsége nemcsak élettörténetének része, hanem művészi gondolkodásának is fontos forrása. Írásaiban és színházi munkáiban az identitás, a test, a kommunikáció és a másság kérdéseit rendkívüli nyelvi leleménnyel, finom humorral és öniróniával közelíti meg. 2018-ban a Magvetőnél jelent meg első kötete, a Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában címmel, amely verseket tartalmaz, majd 2024-ben a műfajilag nehezen behatárolható an ¤ ya ¤ ho ¤ mé ¤ ro ¤ sz a su/cure-sale kiadónál. Röviddel az idei Ünnepi Könyvhét előtt került a könyvesboltokba első regénye, a Megszólítások, amely szintén a Magvető gondozásában látott napvilágot. A fülszöveg szerint a szerző a rá kísértetiesen hasonlító Tömkeleg Ábrahám életének történeteit viszi színre, bontja le, a tőle megszokott nyelvi invencióval és érzékenységgel.A beszélgetés apropóját ez a regény adja, de szó esik az alkotóról, az alkotás folyamatáról, történésekről és hatásokról, amelyek annak megszületéséhez vezettek.