Tangózás az uniós pénzcsapok körül

Magyarországról nem sokat lehet látni azzal kapcsolatosan, hogy pontosan mi zajlik az Orbán-kormány és az Európai Bizottság vezető tisztségviselői között. Halmai Katalinnal, a Népszava brüsszeli tudósítójával Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője beszélgetett arról, hogy részleteiben hogy állnak az uniós pénzekről folyó tárgyalások. Többféle tárgyalásról, és többféle EU-s pénzről van szó – kezdte a beszélgetést Halmai Katalin. Létezik egy 22 milliárd eurós kohéziós boríték, ami 2021-2027 között áll Magyarország rendelkezésére. A jogállamisági eljárás részeként 6,3 milliárd eurót fagyasztottak be ebből a magyarországi rendszerszintű korrupcióhoz kapcsolódóan, további 2,5 milliárdot pedig az egyetemi szabadságot, a melegeket és a bevándorlókat érintő jogsértésekért. A fennmaradó 13 milliárd euró elérhetőségét a Bizottság egy igazságügyi reform csomaghoz kötötte. Van továbbá egy külön Helyreállítási Alap, ahonnan Magyarország 5,8 milliárd eurót kaphat a szupermérföldkövek teljesítése esetén. A közeljövő egyik legfontosabb kérdése, hogy átfogó megállapodás keretében születhet-e csak egyezség a magyar kormány és az Európai Bizottság között, vagy lehetségesek megállapodások részterületekről. Halmai Katalin elmondta, hogy a Bizottság egy csomagban szeretné rendezni a kérdéseket. Ugyanakkor lehetséges, hogy a magyar igazságügyi reformokról szóló, külön megállapodással az ehhez kötött a forrásokat (tehát 13 milliárd eurót) fel lehetne szabadítani. A jogállamisági mechanizmushoz kötődő kohéziós források és a Helyreállítási Alap tekintetében viszont biztosan a feltételek közös teljesítésére van szükség. Újabb csavar, hogy ez alól is van egy kivétel: az egyetemi  közalapítványokról meg lehet külön állapodni. Egyes jóslatok szerint három hónap az a szűk időablak, amíg még lehetséges áttörést elérni az EU és a magyar kormány között. Ez arra a feltételezésre alapul, hogy a nyári szünet után már kampányüzemmódba kapcsolnak a brüsszeli politikusok, így Ursula Von der Leyen is, amennyiben újrázni szeretne a Bizottság elnökeként, és a magyar kormánynak ekkor már nem lesz lehetősége érdemi egyezségre. Halmai szerint ennél talán nagyobb lehet a valós időablak, de ez legfeljebb az őszi hónapokat jelenti. Hogy állnak a tárgyalások? Halmai Katalin értékelése szerint a legjobban a kohéziós büdzséhez kötött igazságügyi reformokkal áll Magyarország. E kérdésben egy szakértői egyezség már megszületett, de még politikai megállapodásra is szükség van a források felszabadításához. A Bizottságnak ebben a témában négy kérése volt Magyarországtól: növelje az Országos Bírói Tanács hatáskörét, erősítse meg a Kúria függetlenségét, szüntesse meg a gyakorlatot, ami alapján megbüntetik a bírákat, ha az Európai Unió Bíróságához fordulnak előzetes döntéshozói kérelmekkel, továbbá azt, hogy állami szervek ne kérhessenek alkotmánybírósági felülvizsgálatot a rájuk vonatkozó bírósági ítéletekről. Itt nem tudni arról, hogy pontosan mit ajánlott a magyar kormány, de azt lehet tudni, hogy egy hosszú folyamat eredményeként konkrét törvényjavaslatokat véleményez a Bizottság. Elképzelhető, hogy 2023 őszén elérhetőek lesznek Kohéziós Alapnak az igazságügyi reformokhoz kötődő forrásai, amennyiben politikailag jóváhagyják a megállapodást. A korrupció kérdésében részeredményeket ért el a magyar kormány, például a korrupcióellenes Integritás Hatóság felállításával. Két területen azonban nincs előrehaladás: ezek a vagyonnyilatkozatok kérdése, valamint a bírósági kontroll az ügyészségi döntések felett. A jogállamisági mechanizmushoz kapcsolódik a közalapítványi formába szervezett egyetemek támogatásának felfüggesztése, valamint ezen egyetem hallgatóinak kizárása az Erasmus-programból. Ez az egyik legsürgetőbb kérdéskör, mivel a nyárig meg kéne kötni azokat az egyezségeket, amik lehetővé tennék ezeknek a programoknak az elérhetőségét jövőre is. Halmai Katalin értesülései szerint rosszul áll ez a folyamat...