Uniós évadnyitó: a magyar választás előtt nem indul el a jogállamisági mechanizmus

Az uniós pénzek folyósítása körül kialakult konfliktusról, a francia és a német politika hazai hatásairól, és a Fidesz európai útkeresésének jelenlegi állásáról beszélgetett Hegedűs Dániel politológussal, a German Marshall Fund elemzőjével Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.   A jelenlegi legaktuálisabb konfliktusforrás a magyar-EU-s kapcsolatban az, hogy nem érkeznek az uniós pénzek Magyarországra a Helyreállítási Alapból. Hegedűs mindezt nem patthelyzetnek tekinti, hanem úgy véli, hogy az Európai Bizottság első ízben a Helyreállítási Alap forrásainak visszatartásával képes hatékonyan nyomást gyakorolni Varsó és Budapest jogállamiságot visszabontó politikai projektjére. A Helyreállítási Alap forrásainak visszatartása ugyan hatékony eszköznek bizonyulhat a két kormányzat nyomás alá helyezésére, ám az Európai Unió konszenzusra törekvő intézményi kultúrájától idegen – ezért Hegedűs Dániel azt nem tartja valószínűnek, hogy az uniós pénzek tartós visszatartása a hétéves költségvetés forrásaira is kiterjedne. Hegedűs elképzelhetőnek tartja, hogy a csörtében az EU végül a jogállami mechanizmus bevezetésének elsőbbsége mellett reformokra kényszeríti a renitens tagállamokat, de elérhetővé teszi idővel a források lehívását a válságból való kilábalás miatt. A forráshiány hazai hatása kapcsán Hegedűs megjegyzi, hogy az EU-s források elmaradása hosszú távon akár a forrásoktól erősen függő magyar gazdasági elit, benne a kormánypárti holdudvar körében is elégedetlenséghez vezethet.   Annak ellenére, hogy Macron a magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltjével és több prominens képviselőjével folytatott budapesti találkozóján ígéretet tett a jogállami mechanizmus közeljövőben történő bevezetésére, Hegedűs szerint ez irreálisnak tekinthető elvárás a következő hónapokban. A francia soros elnökség programja erősen belpolitikailag motivált, minden Macron újraválasztási kampányát szolgálja. Így a jogállamiság helyett a soros elnökség során várhatóan inkább olyan, a francia választók számára fontos kérdéseket helyez majd a középpontba, mint az EU szociális dimenziója vagy a külső határok védelme.   Berlin új Európa-politikájáról Hegedűs Dániel támogatóan nyilatkozott, pozitív meglepetésnek nevezte. A szakértő szerint a Scholz-kabinet a Merkel-érával ellentétben határozottabb kiállást sürget az EU szorosabb integrációja mellett, és az ilyen irányú törekvésekben természetes szövetségesnek bizonyulhat Macron számára. Hegedűs azonban arra is kitért, hogy az új német kormány figyelmét sem a magyar és a lengyel jogállamisági helyzet, hanem jóval inkább a koalíció belső egységét kikezdő ukrajnai helyzet és az Északi Áramlat gázvezeték ügye köti le.   A Fidesz EP-s frakciókeresése kapcsán az elemző kiemelte, hogy soha nem álltunk olyan messze egy szélsőjobboldali szuperfrakciótól, mint most. A decemberi varsói találkozó sikertelenül zárult, a lengyel és az olasz radikális jobboldal közötti ellentétek pedig nagyon kétségessé teszik a sokak által vágyott uniós szélsőjobboldali megafrakció jövőjét. Az ECR elnöke, Giorgia Meloni erősödő Olaszország Fivérei nevű pártja és a Néppárt felé kacsintgató Lega párharcában az elemző valószínűbbnek tartaná, hogy a Fidesz Meloni ECR-je felé közeledhet. Az áprilisi magyar országgyűlési választások kapcsán Hegedűs az EU-val szembeni harcos retorika stabil használatát valószínűsíti a Fidesz részéről, ám szkeptikus abban a tekintetben, hogy ennek nagy jelentősége lehetne a választás sorsát várhatóan eldöntő bizonytalanok megszólításában.