Válságkezelés magyar módra: kevesebb munkavállalói jog, munkaerőkölcsönzés erősítése

Alaposan felbolydult a koronavírus okozta járvány miatt a munka világa is. A keresleti sokk hatásának köszönhetően leállt a gazdaság egy része. Mindez egyik pillanatról a másikra történt. Magyarországon a nagy autógyárak szintén megálltak. A károkat még csak felbecsülni sem tudjuk, és állandó vita zajlik annak kapcsán, hogy miképpen fog visszatérni az élet. Mi lesz a munkahelyekkel? Kiss Ambrus, az Új Egyenlőség szerkesztője Bábel Balázzsal, a Vasas szakszervezet alelnökével beszélgetett. A válságkezelési intézkedéseket a szakszervezetek elégtelennek és sok esetben éppen a kollektív munkajoggal ellentétesnek tartják. A kormányzati intézkedések zászlóshajója az a bértámogatási rendszer, amelyet a Vasas alelnöke szerint egyelőre kevés cég vesz igénybe. Ennek fő oka a túlzott adminisztráció, amely lassítja a folyamatot. Azt is hozzá kell tenni, hogy az intézkedés most már megkésett, hiszen a legnehezebb 1-1,5 hónapban nem volt elérhető. Most, amikor a cégek – amelyek még életképesnek tűnnek – újraindulnak, már nem ilyen segítségre lenne szükség. A másik gond, hogy ez az intézkedés főleg a tőkeerősebb multinacionális cégeket segítheti, miközben a valódi támogatást nem ők igényelnék. A nagy autógyárak likviditási problémáit kezelik az anyavállalatok, és ők biztosan képesek lesznek újraindulni. A beszállítói hálózatuk ugyanakkor sokkal sérülékenyebb. A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva lényegében felfüggesztette a munka törvénykönyvét. A szakszervezetek értelmezése szerint akár a minimálbérnél is kisebb munkabérre lehet most szerződtetni dolgozókat. Illetve a munkaidőkeret alkalmazása – az úgynevezett rabszolga-törvény – is már a kollektív szerződés nélkül megvalósítható. Ez a lépés éppen ellentétes az európai szakszervezeti törekvésekkel. Május 1-je kapcsán a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta: „növelni kell a kollektív szerződések számát, mert a tapasztalatok azt mutatják, ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy megvédjék a dolgozók érdekeit és emelkedhessenek a bérek. […] egyre több cég foglalkoztat kölcsönzött munkaerőt, az ebben a formában dolgozókat pedig semmilyen védelem nem illeti meg.” Jól jellemzi a magyar kormány hozzáállását a kérdéshez, hogy éppen a podcast rögzítésének napján jelentették be, a külgazdasági és külügyminiszter stratégiai megállapodást kötött egy munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó céggel. Azaz éppen ellentétes irányba megy a magyar válságkezelés azzal, amit a szakszervezetek kívánatosnak tartanának. Kérdés, hogy a járványügyi veszélyhelyzet végén állandó lesz-e az ideiglenes – azaz mi történik a most nagyon erősen megnyirbált munkavállalói jogokkal. A kormány dönthet úgy, hogy a veszélyhelyzet után megtartja az átmenetinek szánt intézkedéseket, és az Országgyűlés is elfogadja ezeket. Vajon akkor a munkavállalók milyen mértékben lesznek hajlandóak konfliktust vállalni, és kiállni kollektív jogaik védelmében?