Aradi Hírek – audio csatorna

1906. szeptember 16-án szentelték fel az aradi evangélikus-lutheránus templomot, vagy ahogy a helyi köznyelv emlegeti: a vörös templomot. Nevét azután kapta, hogy vörös dísztéglából építették, neogótikus stílusban, a 65 évvel ezelőtt elhunyt neves aradi főépítész, Szántay Lajos tervei alapján. Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Halálának 128 évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt Aradon a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ és az Aradi Kamaraszínház szervezésében. A Gödöllői Királyi Kastély utazó kiállítása tablókon, régi fényképek és festmények reprodukcióin keresztül mutatja be a köznép által Sissiként emlegetett királyné életét és a magyarokhoz való vonzódását. Köztudott, hogy az osztrák császárné és magyar királyné előszeretettel tartózkodott Magyarországon, megtanulta a nyelvet és udvartartásába ismagyarokat fogadott. Az idei Aradi Magyar Napok első programjaként megtartott kiállításmegnyitón kosztümös tárlatvezetéssel elevenítették meg Sissi alakját és a kor hangulatát. A tárlat szeptember 13-ig, vasárnap 19 óráig tekinthető meg a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében. A megnyitón Pataky Lehel Zsolt készített összeállítást.

Huszonöt évvel ezelőtt vehette használatba teljes mértékben otthonát az aradi Csiky Gergely Főgimnázium: a kommunista rendszer bukása után az aradi magyar középiskola visszanyerte önállóságát, de 2001-ig kellett várni, hogy az aradi magyarság közadakozásából született épületből, az egykori Katolikus Gimnáziumból kiköltözzön a román szakközépiskola, amellyel osztoztak az ingatlan használatán. Akkor lett igazán önálló magyar iskolaközpont Aradon, amelyben immár a bölcsődétől az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar diákok. Erre is megemlékeztek a mai aradi tanévnyitón, amelyről Pataky Lehel Zsolt számol be.

Nyolc évvel ezelőtt indította útjára a közös szilvalekvár-főzést az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, és a hagyományőrző-közösségépítő program sikerét jelzi, hogy azóta is a kora ősz egyik várva várt eseménye a Szilva-nap. A magyar–román határ mentén fekvő, közigazgatásilag Pécskához tartozó Tornyán a Tóth Piroska és Suttyák András által alapított tájházban autentikus környezetben és a hagyományos, népi recept szerint készítik el a szilvalekvárt, miközben olyan ételeket is készítenek és kóstolnak, amelyekhez nélkülözhetetlen a szilva. Idén szeptember első napjaiban, szerdán és csütörtökön zajlott a szilvalekvár-főzés, és a programot a Communitas Alapítvány támogatásával szervezték meg. Pataky Lehel Zsolt épp akkor ért a tájházba, amikor a háziasszony köszöntötte a résztvevőket.

Hat éve az utolsó református hívek is itt hagyták a földilétet a Hunyad megyei Nagypestényben, azóta nincs, aki gondját viselje a hátszegi település műemlék templomának. Július folyamán az Arad megyei Feketegyarmat református gyülekezetének Férfiköre „megfogta a munka végét”, és közösen kitakarították a templomkertet az elvadult növényzettől, lebontották a veszélyesen düledező kerítést, közben a dél-erdélyi magyarság évszázados történelmével szembesültek, sőt még római kori köveket is találtak. Nemes Emil feketegyarmati lelkipásztor szerint lehangoló látványt nyújtott az elhagyatott templom, viszont Isten háza akkor is megérdemli a gondoskodást, amikor már nem szól benne az istentisztelet. A feketegyarmati református gyülekezet lelkészét, Nemes Emilt telefonon kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.

Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján amajláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében. Pataky Lehel Zsolt rádióriportja.

Részleges napfogyatkozás és a Perseidák nevű hullócsillagrajcsúcspontja látható augusztus 12-én, szerdán este, illetve éjjel. Mindkettő különlegességnek számít, de az ritkaság, hogy egy napra essen a két égi jelenség – mondta Popa Armand amatőr csillagász, az aradi Galaxis-klub tagja, aki arról is beszélt Pataky Lehel Zsolt mikrofonja előtt, hogy hol és hogyan figyelhető meg a legjobban a napfogyatkozás, illetve a „meteoreső”.

Az Aradi Római Katolikus Pasztorációs Központ szerdátólpéntekig szervezett napközi tábort elemi és általános iskolás magyar gyerekek számára. Az első ízben meghirdetett táborba több mint negyvenen jelentkeztek, ami arra utal, hogy van igény az olyan programokra is, amelyeken a kézügyesség, a barkácsolás, a közös játék mellett a hitéletre, a keresztény értekre is hangsúlyt fektetnek. Pataky Lehel Zsolt csütörtökön kereste fel a táborozókat az arad-gáji plébánia mellett működő központban.

Az egykor az ország éléskamrájának nevezett bánsági és Aradmegyei földekről rendkívül alacsony termésátlaggal takaríthatnak be idén a gazdák. A tavaszi szárazság visszavetette a növények fejlődését, és nem csak a gabonafélékét, hanem a haszon- és kapásnövények is megsínylették a korai aszályt, amit tetézett az április végi fagy. Ez már a harmadik éve, hogy az időjárás megtréfálja a gazdákat, akiknek a megnövekedett költségek és az alacsony ár miatt egy-egy nagykultúra esetében még a befektetése sem térül meg – állítja Nagy Zsolt falugazdász, akivel Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.

Magyar rendező magyar darabot állított színpadra a MoldovaiKöztársaság fővárosában. Az Aradi Kamaraszínház alapító-igazgatóját, Tapasztó Ernőt 2024 után másodszor kérte fel a chișinăui Satiricus Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház, hogy egy komédiát rendezzen. Két évvel ezelőtt Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátékát adaptálta, idén májusban pedig Szente Vajk és Galambos Attila Csoportterápia című musicaljét mutatták be a moldovai fővárosban. Eddig Tapasztó Ernő az egyetlen magyar színházi rendező, akit meghívtak az egykori szovjet tagköztársaságba, és egyfajta misszióként tekint arra, hogy magyar szerzőkkel ismertesse meg az ottani közönséget és a színházi szakmát. A tapasztalatairól, a színházi együttműködésről és egy kicsit a moldovai közállapotokról és az orosz kulturális befolyásról Pataky Lehel Zsolt kérdezte Tapasztó Ernő rendezőt.

Szerda délután már harmadízben szervezte meg az Arad Megyei Tanfelügyelőség az Alma Mater Alapítvánnyal közösen a tantárgyversenyeken helyezéseket elérő magyar diákok közös díjkiosztó ünnepségét. Az aradi városháza dísztermében tartott rendezvényen közel másfél száz általános és középiskolás tanuló vehetett át oklevelet és ajándékot. Mint elhangzott: motivációt jelent a gyerekeknek, hogy a hivatalos elismerések mellett a közösség is odafigyel a munkájukra. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Úgy tartja a legenda, hogy a millennium évében egy kis libapásztorlánynak megjelent a Szűzanya Tornyán. A szájhagyomány és a korabeli sajtó hat Mária-jelenést dokumentált, és bár tömegek zarándokoltak az egykori Csanád vármegyei, ma már Arad megyei faluba, a római katolikus egyház nem adott hitelt a beszámolóknak, és sokáig tiltotta is a szertartást a látomás helyszínén épült kápolnában. Ennek dacára a hívek búcsújáróhelyként tekintettek Tornyára, a jelenések helyén fakadt forrás vizének pedig csodatevő erőttulajdonítanak. Hitük győzedelmeskedett, az egyház végül engedélyezte ájtatosságok megtartását a Mária-kútnál. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Csárdáskirálynő, A Cigánybáró, Chioggiai csetepaté, AgathaChristie-krimi, Hobo-koncert, Mácsai Pál, Rudolf Péter – néhány azon címek és fellépők közül, amelyeket, illetve akiket láthat az Aradi Kamaraszínház közönsége a jövő héten kezdődő 2026-os évadban. A főként befogadó színházkéntműködő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet. Az Aradi Kamaraszínház repertoárja, önkormányzatifenntartású intézményként nagyban függ a helyi költségvetéstől, ezért is néhány esztendeje nem őszi-tavaszi rendszerű évadot tervez az aradi magyar társulat, hanem az adott naptári évre hirdeti meg előadásait. Mivel a városi költségvetést csak a múlt hónap végén fogadták el, az idei műsortervet is csak a minap hirdették meg. Az idei évadról az Aradi Kamaraszínház művészeti és produkciós titkárát, Fekete Rékát kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

Szombaton szervezték meg az aradi magyarság legnagyobb múltú családi szabadidős programját, az Aradi Magyar Majálist. A városi strand erre elkülönített részén reggeltől estig különböző vetélkedőkkel, koncertekkel, szabadidős foglalkozásokkal várták a résztvevőket, és persze megtartották hagyományos versenyszámokat is, mint például a bográcsos-főzőversenyt. A rendezvényt 2002-ben tartották meg először, azóta a koronavírus-járvány éveit leszámítva minden esztendőben megszervezik. A résztvevők szerint a sikeres és a vonzereje a közösségi együttlétben rejlik. Pataky Lehel Zsolt ad ízelítőt az Aradi Magyar Majális hangulatából.

Már beszámoltunk arról, hogy a kisiratosi önkormányzat szervezésében hétfő délután a faluközösség, a magyarországi és felvidéki testvértelepülések, a pedagógusszövetség és az RMDSZ képviselői köszöntötték 100. születésnapján Benedek Sándort. A ma is jó egészségnek, szellemi frissességnek örvendő, humorát nem veszítő „Tanárbácsi” – ahogy mindenki szólítja az Arad megyei községben – több mint egy pedagógus. Az eredetileg matematika-fizika szakos általános iskolai tanár az orosz nyelven kívül minden tantárgyból adott le, de legfőképpen életre nevelte nemzedékek tagjait. Az állattartás és növénytermesztés alapjait, a kirándulásokon atermészet szeretetét adta át tanítványainak, miközben a magyar identitás megtartását tartotta a legfontosabbnak még a nemzeti-szocialista diktatúra legsötétebb korszakában is. A még ma is aktív, a közösség életében fontos szerepet játszó „Tanárbácsival, Benedek Sándorral most egy hosszabbbeszélgetést hallhatnak, amely egy héttel a 100. születésnapja előtt készült kisiratosi otthonában.

Ma délelőtti ülésén fogadta el az Arad megyei tanács a megye2026-os költségvetését. Azért ilyen későn, mert az országos költségvetést is csak egy hónappal ezelőtt fogadta el a kormány, majd utána hagyta jóvá a parlament, és ahhoz kellett igazítani a megyei és helyi költségvetéseket is. A büdzsé kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű helyi önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is – jelentette ki Péró Tamás, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az elöljárót Pataky Lehel Zsolt kérte meg még a képviselő-testületi ülés előtt, hogy ismertesse a költségvetésben szereplő fontosabb tételeket, és értékelje, milyen hasznot jelent a magyarságnak az, hogy van képviselője a megyei önkormányzat végrehajtásában.Hallgassák meg a Péró Tamással készült beszélgetést.

A kisiratosi önkormányzat szervezésében április 27-én, hétfő délután a faluközösség, a magyarországi és felvidéki testvértelepülések képviselői, a pedagógusszövetség, és az RMDSZ képviselői köszöntötték 100. születésnapján BenedekSándort. A ma is jó egészségnek, szellemi frissességnek örvendő, humorát nem veszítő „Tanárbácsi” – ahogy mindenki szólítja az Arad megyei községben – többet jelentett Kisiratosnak, mint egy pedagógus. Az eredetileg matematika-fizika szakos általános iskolai tanár az orosz nyelven kívül minden tantárgyból adott le, de legfőképpen életre nevelte nemzedékek tagjai. Az állattartás és növénytermesztés alapjait, a kirándulásokon a természet szeretetét adta át tanítványainak, miközben a magyar identitás megtartását tartotta a legfontosabbnak még a nemzeti-szocialista diktatúra legsötétebb korszakában is. Szinte nincs olyan tősgyökeres kisiratosi, akit Benedek Sándor ne tanított volna valamilyen módon. A ma is aktív, a közösség életében fontos szerepet játszó „Tanárbácsi” tiszteletére nagyszabású ünnepséget szerveztek hétfő délután. Pataky Lehel Zsolt beszámolója.

Közel három éve, hogy előkerült az aradi múzeum raktárábólDarányi János elveszettnek hitt mellszobra, amelyet úgymond a magyar közösségnek adományoztak. Az RMDSZ feltett szándéka, hogy köztéren álljon ismét a köztiszteletnek örvendő 19. századi aradi főorvos és kórházalapító szobra,még ha nem is eredeti helyén, a belvároshoz közeli Maros-parti parkban. Helyszínnek a megyei kórház udvarát szemelték ki, amely ugyancsak közterületnek számít, és az egészségügyi intézmény vezetősége, sőt az azt fenntartó megyei önkormányzat és a múzeum is támogatja a kezdeményezést. Az aradi magyarság legnagyobb múltú civil szervezete, a Kölcsey Egyesület vállalta a szükséges pénz és engedélyek beszerzését, már az új talapzat is elkészült közadakozásból, a dokumentációt is összeállították, csakhogy a román kulturális minisztérium műemlékvédelmi bizottsága elutasította a kérést azzal, hogy ha nyilvános térre kerül a szobor, akkor az eredeti talapzatán vagy annak hű másán kell állnia. Az ügy pikantériája, hogy az 1930-as években az akkori új román hatalom távolíttatta el köztérről a szobrot, a talapzatát elbontották, most pedig azt kérik, hogy a szoborállítók teremtsék elő. A szobor egyébként Tóth András – az aradi születésű költő, Tóth Árpád édesapja – alkotása, amelyet Kocsis Rudolf aradi szobrászművész restaurált, és jelenleg az aradi református bölcsőde udvarán várja, hogy ismét felállítsák. A szoborállítás akadályoztatásáról készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása, amelyben először Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke beszél Darányi János munkásságáról.

Több mint két hete tart a beiratkozás a következő, 2026–2027-es tanév előkészítő osztályaiba Romániában. A tavaly módosított tanügyi törvény értelmében megemelték a kötelező minimális létszámokat, amelyekkel egy-egy osztály indítható, de a nemzetiségi oktatás esetében megmaradt az eddigi alsó határ: 10 beiratkozóval már önálló osztály alakulhat saját tanítóval, így a magyar (vagy magyar tagozattal rendelkező) iskolákban is. Nagy segítség ez főleg a szórványvidéken, mint amilyen például Arad, ahol évrőlévre nehezen gyűl össze a kellő számú iskolaköteles korú gyermek. Az elmúlt években a magyar kormány által biztosított ingyenes délutáni (napközi) foglalkozások és az Erdély-szerte működtetett iskolabusz-hálózat vonzóbbá tettea magyar oktatást, ennek is köszönhető, hogy öt-hat éve enyhültek a korábbi létszámgondok. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

A közel-keleti háború miatti olajválság és az üzemanyagárakebből eredő drasztikus drágulása a romániai gazdák költségeit is megnövelte. A gázolaj literenkénti ára átlépte a 10 lejt, azaz 2 eurót, és ha az elmúlt napokban valamelyest mérséklődött is a bukaresti kormány beavatkozása, ajövedéki adó csökkentése nyomán, még mindig a lélektani határ közelében van. Az üzemanyagdrágulás pedig láncreakciót indított el: többe kerülnek a vegyszerek, vetőmagok, inputanyagok, amit tetéz a hiánycikknek számító műtrágya árának emelkedése. Mindez együtt 20-30 százalékkal növeli a tavaszi mezőgazdasági munkálatok költségeit. A román mezőgazdasági minisztérium tervezi azüzemanyagár-kompenzáció egyszerűsítését és kiterjesztését, e szerint a bejegyzett termelők 2 lej 71 banival azaz mintegy 55 eurócenttel olcsóbban vásárolhatnának gázolajat közvetlenül a benzinkutaktól. Pataky Lehel Zsolt összeállításából kiderül azonban, hogy nem feltétlenül az anyagi támogatás a legszükségesebb a földműveléssel foglalkozók számára.

A magyar líra legelégikusabb poétájának tartják az aradiszületésű Tóth Árpádot. Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából Debrecenbe, aholvégül is rabul ejtette az irodalom. Kortársai közül is sokan úgy hitték, hogy a hajdúsági város szülötte volt. Aradon azonban próbálják a köztudatban tartani, hogy ott látta meg a napvilágot. Április 14. Tóth Árpád születésének 140. évfordulója. Erre az alkalomra írt könyvet Ujj János aradi helytörténész Tóth Árpád családjának történetéről. A Kölcsey Egyesület gondozásában megjelenő könyv egyelőre nem kerülhetett nyomdába, ugyanis pályázati pénzből adnák ki, deamíg a város költségvetését nem fogadják el, a városi kulturális központ sem írhatta ki a pályázatokat. A megjelenés előtt álló könyvről, Tóth Árpád családfájáról, a költő munkásságáról és aradi emlékezetéről beszélgetett Ujj János helytörténésszel Pataky Lehel Zsolt.

Az idei március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több külhonimagyar személyiség is állami kitüntetést kapott Sulyok Tamás köztársasági elnök részéről. Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki a pécskai Nagy István nyugalmazott pedagógust, helytörténészt, művelődésszervező, szerkesztő, a pécskai Klebelsberg-kultusz ápolóját. A díjat a múlt héten vette átMagyarország kolozsvári főkonzulátusán. Nagy István laudációját Bodó Barna temesvári politológus, egyetemi tanár mondta el, aki méltatásában egyebek mellett úgy fogalmazott: „Nagy István több évtizedes munkásságát a szórvány szolgálata határozza meg. Tanári pályája mellett közéleti szerepet vállalt, a rendszerváltás után megalapította és hosszú éveken át vezette az RMDSZ helyi szervezetét, alpolgármesterként is szolgálta közösségét, kulturálisegyesületeket alapított és irányított, valamint helytörténeti munkákat szerkesztett és adott ki. Nevéhez számos közösségi kezdeményezés, könyv, emléktábla és kulturális rendezvény fűződik.” A díj átvétele után néhány nappal, immár Aradon kérdezte Nagy Istvántól Pataky Lehel Zsolt, hogy milyen érzésekkel fogadta a magyar állami kitüntetést.

A közelmúltban tartotta tisztújító közgyűlését az aradi AlmaMater Alapítvány, melynek eddigi kuratóriumi elnökségét megerősítették tisztségében. A civil szervezetet 35 évvel ezelőtt hozták létre, hogy az akkoriban újjáalakuló önálló aradi magyar oktatás háttérintézményeként segítse a diákságot és a pedagógustársadalmat, illetve a terhek egy részét levegye a szülők válláról. Fő tevékenysége a Csiky Gergely Főgimnázium kollégiumában lakó középiskolások támogatása, emellett tanulmányi vetélkedők és kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni, a tanárok előmenetelét pedig szakmai programokkal segíteni. Az Alma Mater Alapítvány emellett közösségi rendezvényeket is szervez: többek között hagyományőrzés, könyvkiadás szerepel a tevékenységei között, negyedévenként megjelenteti a Szövétnek című kulturális szemlét, kétévente pedig a Nemzedékek Találkozóján hozza össze az egykoron Aradon magyar nyelven végzett véndiákokat. Mindezeket támogatók segítségével tudja megvalósítani az alapítvány, de az évtizedek alatt a támogatók köre is természetes módon csappant. A kihívásokról, az Alma Mater Alapítvány tevékenységéről és közösségi szerepvállalásáról a kuratórium elnökét, Kranowszky-Nagy Andreát kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

A különböző gazdaságfejlesztési programok mellett a Trianonutáni legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai beavatkozásnak nevezhető a magyar kormány Kárpát-medencei óvoda- és bölcsődeépítési programja. A tíz évvelezelőtt indult kezdeményezés keretében több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Pataky Lehel Zsolt összeállítása konkrét Arad megyei megvalósítások révén mutatja be a támogatás jelentőségét.

Aradon a vértanúk emlékművénél, a Zala György alkotta monumentális Szabadság-szobornál emlékeztek meg az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 178. évfordulójáról. Március 15. aktuális üzenet aszórványban élő magyarság számára az, hogy a közösségi jogokért ma is ki kell állni, az identitástudat, az együvé tartozás érzése pedig átsegítheti a közösséget a nehézségeken – hangzott el többek között. A vasárnap délutáni aradi ünnepségről Pataky Lehel Zsolt készített tudósítást.

Ha létezik a helytörténetben elválaszthatatlan kapocs egy-egy település, illetve személyiség között, akkor Arad és Szántay Lajos esetében egyértelműen megállapítható ez. A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát – ugyanakkor a szülővárosában teljesedhetett ki művészi igényű munkássága. Az első világháború után tudatosan vállalta a kisebbségi létet, az új román hatalom ellehetetlenítette, a kommunista diktatúra idején pedig ipari létesítmények tervezésére volt kénytelen „fecsérelni” tudását. 89 évesen hunyt el, 1961. március 8-án, 65 évvel ezelőtt. Szellemi öröksége már-már feledésbe merült, de az elmúlt másfél évtizedben aradi magyar helytörténészek és közéleti szereplők visszahozták Szántay Lajos nevét a köztudatba, immár emléktáblák és köztéri szobor őrzi emlékét, a város épített örökségéhez való hozzájárulását pedig a helyi román kultúrpolitika és műemlékvédelem is elismeri. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Sokáig a város legmagasabb épületének számított az aradi víztorony, mely a 19. század végétől a 20. század második felének kezdetéig látta el ivóvízzel a központi háztartásokat. Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, a terveit a feltételezések Ybl Miklós budapesti irodájában készítették – de bizonyítékot mindeddig nem találtak erre a helytörténészek. Az egykori közmű jelenleg magánkézben van, tulajdonosa galériát, saját gyűjtés alapján összeállított víz- és tűzoltómúzeumot hozott létre benne. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a 130 éves aradi víztoronyról

Közel ötszáz erdélyi, bánsági és partiumi oktatási intézmény 8700 magyar nyolcadikos diákja kapja meg ezekben a napokban azt az ingyenes román nyelvű tesztgyűjteményt, amelyet az RMDSZ kezdeményezésére a Communitas Alapítvány adott ki, és amely az általános iskolát befejezők számára a tanév végi románvizsgára való felkészülést segíti. Az úgynevezett képességfelmérőn elért jegy fontos az iskolaválasztás, a továbbtanulás szempontjából, az egyik kritikus tantárgy pedig a magyar diákok számára a román nyelv. A magyar osztályokban tanító romántanárok tapasztalatai és példái alapján összeállított tesztgyűjtemény hiánypótló segédanyag, amely konkrét vizsgafeladatokat ésjavítókulcsokat is tartalmaz. Kedden Aradon közel 40 diák vehette át a könyvet, akkor készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Magyar Kultúra Napja alkalmából kiosztott Kölcsey-díjak egyikét idén Kurunczi Ferenc amatőr fotósnak ítélte az aradi Kölcsey Egyesület. A végzettségének megfelelően informatikai mérnökként dolgozó kitüntetett szabadidejében hódol a szenvedélyének, és a közösségi oldalán teszi közzé a felvételeket, immár helytörténészi szorgalommal megírt magyar és román, olykor német és angol nyelvű kísérő szöveggel. Kurunczi Ferenc az aradi magyar épített örökség megörökítőjeként, a közösségi élet képes krónikásaként érdemelte ki a nagymúltú Kölcsey Egyesület díját, amelyet 2003 óta osztanak ki minden évben olyan személyeknek, akik sokat és önzetlenül tesznek az aradi magyarságért, a kultúráért, a város épített és szellemi örökségének megóvásáért. Korábban a városvezetés is felfigyelt értékmentő munkájára, a polgármesteri hivatal a 2022-es Aradi Városnapok alkalmával Kiválóság-díjjal tüntette ki. Kurunczi Ferencet a Kölcsey-díjátadón kérdezte a hobbijáról és szenvedélyéről Pataky Lehel Zsolt.

Gyerekkorában érdekelte az irodalom és a rajz, szépérzékét afelmenőitől örökölte, a tanítást pedig hivatásának tekintette Brittich Erzsébet. A képzőművészet melletti elköteleződéshez végül egy személyes trauma adta a végső lökést, és az alkotást nemcsak kifejezési formának tekintette, hanem terápiaként is szolgált. Legyen szó linóleummetszetről, faragásról, bronzmunkáról, versről vagy prózáról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő egykori faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, a mindennapi életben irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélő falusfelek közösségi traumája. Az Arad megyei Simonyifalva, a szűkebb tájegység és a tágabb régió iránt érzett szeretete, hűsége, jobbító szándékú aggodalma vezérli munkásságában Brittich Erzsébetet, akivel a képzőművészetről, írásról, a gyerekkori indíttatásról beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.

A második világháború után, 1945 januárjában közel 75 ezernémet származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről csupán a származásuk miatt. A kényszermunkára – ahogy ironikusan nevezték, „egy kis munkára”, „málenykij robotra” – vitt civileket a kollektív bűnössége elve alapján vagonírozták be, és az Uráltól Szibériáig különböző munkatáborokban dolgoztatták őket. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost, férfiakat és nőket deportáltak, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből. A sztálini Szovjetunió egészét behálózó kényszermunkatáborok, a Gulag áldozataira emlékeztek vasárnap a Körös-közben fekvő Simonyifalván. A római katolikus templomban ökumenikus, katolikus és evangélikus szertartás szerinti istentiszteletet mutattak be a deportáltak lelki üdvéért, ezt követően megkoszorúzták a Simonyiak Háza udvarán álló emlékművet. Ott készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Tizennégy éves korában volt először hajón, és öt éve ő magais vezet vitorlásokat. A aradi Bálint Botond a tengerészéletbe nyilván nem a Maros-parti városban kóstolt bele, hanem az Adriai-tengeren, amelyre évente többször is kihajózik: versenyeken vesz részt vagy nyaral a családjával, esetleg a barátaival, de a lényeg, hogy minél több időt a fedélzeten és a nyílt vízen tölthet. Számára szenvedély, hobbi, sport a vitorlázás, de – utolsó éves egyetemistaként – reméli, hogy hivatásává is válhat. Tavaly nagy megtiszteltetés érte Botondot, ugyanis november végén, december elején – a magyar nyelvterületről egyedüliként – három hetet tölthetett el az Ománi Királyi Haditengerészet tanulóvitorlásán, megismerkedhetett egy háromárbócos óriás kezelésével, a matrózélettel és az ománi kultúrával. Pataky Lehel Zsolt az arab országban szerzett élményeiről és a vitorlázási iránti szenvedélyéről kérdezte Bálint Botondot.

Január derekán az Országházban adták át a Nemzet Gazdásza címet. Idén hárman vehették át az AGROTREND Csoport által alapított, harmadik alkalommal kiosztott kitüntetést, amelyet a kezdeményezők szerint „a magyar nemzet olyan erkölcsileg feddhetetlen gazdálkodó szakembere érdemli ki, aki gazdálkodásával, mezőgazdasági tevékenységével, munkáltatói viselkedésével, technológiai színvonalával, innovációival, társadalmi szerepvállalásávalmaradandót alkotott”. A díjazottak között volt Balla Géza, a történelmi arad-hegyaljai borvidék, Ménes Kárpát-medencei hírű szaktekintélye, akit 2018-ban a Magyar Bor Akadémia első külhoni magyarként választott az Év bortermelőjének.Balla Géza a szőlőtermesztés és borkészítés mellett hivatásának tekinti a ménesi borvidék egykori dicsőgének visszaadását, a már-már feledésbe merült fajták megismertetését a nagyközönséggel, a minőségi borok megjelenítését az őket megillető módon. Balla Gézát a ménesi borvidéken, ópálosi pincészetében kereste fel Pataky Lehel Zsolt.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a minap Kölcsey-díjjaltüntette ki Harsányi Attila színművészt az aradi Kölcsey Egyesület. A díj 2003 óta íródó történetében Harsányi Attila az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása, fejlesztése terén kifejtetett tevékenység elismeréseként osztanak ki évente. A miskolci születésű Jászai-, Kaszás Attila- és Príma-díjas művész a Miskolci Nemzeti Színház társulati tagja, de 2008 óta, az alapítás évétől együttműködik az Aradi Kamaraszínházzal is. Több korszakos produkció, monodráma fűződik a nevéhez, melyekkel számos magyarországi, romániai és nemzetközi díjat nyert a szakmai fesztiválokon. Bevallása szerint emberileg és szakmailag is újjászületett Aradon. A Kölcsey-díj átvételekor kérdezte Harsányi Attilát az aradi magyar közösség legjelentősebb kitüntetéséről PatakyLehel Zsolt.

2003 óta íródik az aradi Kölcsey-díjak története: az idén 145 éves Kölcsey Egyesület vezetősége akkor döntött a díj alapításáról, amelyet olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományoznak, akik/amelyek sokat tettek az aradi magyarságért, önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. A Kölcsey-díjat mindig az előző évben végzett munkásság elismeréseként adják át, tehát először 2004-ban nyújtották át, idén pedig a 2025-ös kitüntetéseket kapták meg az arra érdemes személyiségek: Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása. A díjátadó ünnepséget a Magyar Kultúra Napján, január 22-én, vagy egy ahhoz közeli dátumon tartja a Kölcsey Egyesület, az idei rendezvényt hétfőn este szervezték meg az aradi Bábszínházban, a kamaraszínház székhelyén. Pataky Lehel Zsolt beszámolója.

Január 6-án volt az egyik első magyar turisztikai szakember, „a magyar turizmus atyja”, Czárán Gyula útépítő, barlangkutató és szakíró halálának 120. évfordulója. Többek között a Bihar-hegység és a Királyerdő felfedezője és leírója, a mai túrázók főleg neki köszönhetően, az általa kialakított turistautakon járhatják be a kies tájakat. Czárán Gyula Arad megyében, Seprősön született, és az ugyancsak Arad megyei Menyházán temették el. Emlékét Nagyváradtól Temesvárig, Aradtól Marosvásárhelyig őrzik. Pataky Lehel Zsolt összefoglalója Czárán Gyula munkásságát mutatja be egy néhai természetjáró és gyűjtő elbeszélésein keresztül.

Halálának 36. évfordulóján, kedd délben Aradon megkoszorúzták az 1989-es romániai forradalom egyetlen magyarországi áldozatának, a Tóth Sándornak emléket állító kopjafát a Maros-parti sétányon. A hódmezővásárhelyi gépkocsivezető magyarországi segélyszállítmányokat vitt a temesvári forradalmároknak és a lakosságnak, ám a szállítmány nem ért célba, mert az aradi várhíd közelében 1989. december 23-án hajnalban tüzet nyitottak a teherautóra, és az akkor 44 éves Tóth Sándor a helyszínen életét vesztette. Már halálának első évfordulóján kopjafát állítottak az emlékére Aradon, Tóth Sándor áldozata pedig összekapcsolta az azóta testvárosi együttműködésre lépett Aradot és Hódmezővásárhelyt. Az aradi megemlékezésről számol be Pataky Lehel Zsolt.

Közösségteremtő ereje van a közös adventi gyertyagyújtásnak – ezt bizonyította be a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület 2017-ben elindított kezdeményezése, amely mára már tradícióvá vált, és a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő eseményeket. Nyolc évvel ezelőtt még nem volt szokás a romániai városokban köztéri adventi koszorúk állítása, ezért a civil kezdeményezés úttörőnek számított. Balta-Taics Tünde ötletgazda szerint családias hangulatú az adventi gyertyagyújtás, a közösség a magáénak érzi, és minden vasárnap más-más adventi hírnököt kérnek fel a gyertyagyújtásra. Pataky Lehel Zsolt kérdezte a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnökét, Balta-Taics Tündét.

Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve. A magyarországi közmunkálatokért felelős minisztérium és az országos útügyi hatóságok képviselői a múlt héten a helyszínen egyeztettek a két településpolgármesterével, és terepszemlét is tartottak az első világháború előtt napi rendszerességgel használt út újjáépítéséről. Antal Péter pécskai és Mákos Árpád battonyai polgármesterek szerint az új román–magyar közúti összeköttetésről elérhető lesz a dél-erdélyi autópályaszakasz is, így a román és a magyar országos sztrádahálózatba is bekapcsolják a két testvértelepülést. Pataky Lehel Zsoltösszeállítása.

Közel 150 év, az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjaitkutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, de aradi származású Piroska házaspár, István és Katalin, akik korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írtak. Az Aradi színlapok című három-, magyar, román és német nyelvű kötetet csütörtök este mutatták be Aradon nagyszámú közönség jelenlétében. A majdnem másfél évszázadot felölő monográfia nem színháztörténet – hívta fel a figyelmet a szerzők egyike, Piroska Katalin –, hanem a színházi plakátok bemutatásával egyfajta korrajzot fest a város 19. századi, 20. század eleji életéről, társadalmi-gazdasági helyzetéről, de színháztörténeti érdekességekkel, kuriózumokkal is szolgál. A könyvbemutató végén Piroska Katalin nyilatkozott Pataky Lehel Zsoltnak.

Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színművész TEjben, jajban, világvégÉN című verseskötetét mutatták be kedd este az Aradi Kamaraszínházban. A 2021-es Miniallűrök és a 2023-as Lélekporc után ez a harmadik könyve, és akárcsak az előzők, ez is könnyed játék a szavakkal, betűkkel, gondolatokkal, kalandozás az érzelmekben, lélekben, örömben és elmúlásban. Kézdi Imola Aradon végezte a középiskolát, majd a marosvásárhelyi színművészeti főiskola befejezése után több mint húsz évig a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának volt a tagja. Két évvel ezelőtt tért vissza Aradra, önálló estje van az Aradi Kamaraszínházban, de sok időt szentel az írásnak, mégis, legfontosabb számára az anyai szerep – mondta a könyvbemutatón, amelynek végén Pataky Lehel Zsolt kérte a mikrofon elé Kézdi Imolát.

Kedd este Aradon az aradi műemléképületekről és az építettörökség védelméről tartott előadást Erhardt Gábor építész, a Mathias Corvinus Collegium Építészet és Emlékezet Műhelyének vezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere. Az MCC aradi képzési központja által szervezett rendezvény témája a 19. században, különösen a kiegyezés után kialakult városkép, a nagyszámú klasszicista, eklektikus, neoreneszánsz, szecessziós stílusú bérpalota és villa sorsa volt, de szó esettarról, hogy milyen irányba halad a középítkezés, a tömegízlés, milyen a szakavatott restaurálás, és egyáltalán mi számít helyreállításnak. Bognár Levente többek között arról beszélt, hogy mennyire volt nehéz meggyőzni a városgazdákat az épített örökség védelmének fontosságáról, a meghívott, Erhardt Gábor pedig a Kárpát-medencei egységes történelmi városképeket emelte ki, és büszkén vallott arról, hogy mestere, Makovecz Imre építész szellemi örökségét próbálja továbbadni. A rendezvény végén Pataky Lehel Zsolt kérte mikrofon elé az előadókat.

A nemzetpolitika a közösségépítésről szól – jelentette ki Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a Magyar Szórvány Napján, szombaton Aradon, az RMDSZ országos vándorkonferencián. Az államtitkár köszönetet mondott a szórványban élő magyar embereknek a nemzethűségért és a mindennapi kiállásért, egyúttal a magyar kormány további támogatásáról biztosította a szórványközösségek képviselőit. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ szórványfrakciójának elnöke szerint a régi eszközök megtartása mellett a digitális világ kínálta lehetőséggel, a virtuális közösségek kialakításával is tenni kell a magyar jövő építéséért a szórványban. Az erdélyi, partiumi, bánsági és máramarosi szórványmegyék képviselői már péntek délután találkoztak Aradon, szombaton pedig részt vettek a Magyar Szórvány Napja alkalmából tartott 15. országos konferencián. Az RMDSZ 2011-ben, a magyar kormány pedig 2015-bennyilvánította november 15-ét a Magyar Szórvány Napjává – idén Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 445. és halálának 396. évfordulójára esett a rendezvény. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Az oktatási és kulturális intézményrendszer megteremtését, atrianoni traumából a tudásalapú gazdasággal való kitörését köszönhette egyebek mellett Klebelsberg Kunónak Magyarország. A rövid ideig belügyminiszterként, majd közel tíz évig vallás- és oktatásügyi miniszterként tevékenykedő művelődéspolitikus 150 évvel ezelőtt született a ma Romániához tartozó Pécskán, november 13-án lesz születésének az évfordulója. Bár mindössze néhány hónapos korában elkerült szülővárosából, az Arad megyei településen büszkék arra, hogy ilyen jeles személyiséget adott a magyarságnak Pécska. Emléktáblája és szobra is van Klebelsbergnek a helyi római katolikus templom kertjében. A 93 éve, mindössze 57 esztendős korában elhunyt kiváló oktatásszervezőre, Klebelsberg Kunóra emlékeztek Ujváry Gábor és Miklós Péter történészek előadásaival csütörtök este Aradon, illetve péntek délután Pécskán. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

„Kérjük minden nap Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát, hogy segítsen bennünket magyarként, hívőként, keresztényként szeretetben élni” – hangzott Palánki Ferenc debreceni megyéspüspök fohásza az ősi kegyhelyen,Máriaradnán, Magyarok Nagyasszonya ünnepén. A szerdai szentmise főcelebránsa szerint a Szűzanya szeretetét őseinktől örökültük, s bár mindannyian Mária gyermekei vagyunk, mi, magyarok, sajátos módon tiszteljük Jézus anyját. Az Arad megyei Máriaradnára hívek ezrei zarándokoltak el az Alföld, a Bánság és Székelyföld, illetve Magyarország több településéről, egyesek gyalog vagy kerékpáron tették meg az utat. Pataky Lehel Zsolt beszámolója.

A magyarként, hívőként, keresztényként való szeretetteljeséletre való törekvéshez kérte Szűz Mária közbenjárását Palánki Ferenc debreceni megyéspüspök szerdán az ősi zarándokhelyen, Máriaradnán. A Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartott szentmisére a Temesvári és a Szeged-Csanádi Egyházmegyéken kívül Székelyföldről és távolabbi magyarországi településekről is érkeztek hívek, voltak köztük, gyalogos, lovas és kerékpáros zarándokok is.

Az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 honvédtisztmártíromságának üzenete négy szóval írható le, melyek kezdőbetűi vértanúhaláluk városának nevét adják ki: Akarat, Ragaszkodás, Alázat és Derű – jelentette ki Fábry Kornél Esztergom-Budapesti segédpüspök hétfő délután, a magyar forradalom és szabadságharc leverésének, véres megtorlásának 176. évfordulóján. Az erdélyi megemlékezések központi rendezvénye Aradon zajlott, ahová a Kárpát-medence több településéről érkeztek megemlékezők. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az aradi 13 kivégzésének 176. évfordulóján mondott beszédében úgy vélte: a vértanúk áldozata ma is figyelmeztet, hogy a szabadság nem adottság, hanem mindig felelőséggel járó kötelesség. „Generációnk feladata már nem a karddal harcolni, hanem szívünkkel és értelmünkkel cselekedni. Nem a harctéren, hanem a mindennapok döntéseiben kell bizonyítanunk, hogy méltók vagyunk elődeink örökségéhez. A mi dolgunk ma az, hogy ezt a hitet, ezt az elszántságot megéljük és továbbadjuk a következő nemzedékeknek” – mondta.

Az aradi vértanúk életüket adták népükért, Magyarországért, sőt a ma élő magyarokért is, kicsorduló vérükből pedig a magyar identitás megerősödésének új ága sarjadt – jelentette ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a nemzeti gyásznapon Aradon.