Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

A Csak semmi córesz legújabb adásának vendége Horn Tamás, az Adománytaxi alapítója és vezetője. Zucker-Kertész Lillával, a Mazsihisz kommunikációs munkatársával többek között arról beszélgetnek, hogyan lehet valóban jól segíteni, miért fontos, hogy az adományok tényleges szükségletekre válaszoljanak, és mit tanulhatunk a társadalmi felelősségvállalásról az adományozás gyakorlatán keresztül. Horn Tamás azzal a felismeréssel indította el az Adománytaxit, hogy miközben számos budapesti háztartásban felhalmozódnak a már nem használt, de még jó állapotú tárgyak, az ország más részein olyan közösségek élnek, amelyek számára mindez valódi segítséget jelenthet. • Hogyan lehet felmérni, hogy pontosan mire van szükség egy-egy településen?  • Miért nem mindegy, hogy mit és milyen módon adományozunk? • Hogyan segíthetünk úgy, hogy közben a támogatottak méltósága is megmaradjon? A beszélgetésben szó esik az önkéntességről, a közösségi piacokról, valamint arról is, hogyan lehet a fiatalokat közelebb hozni a társadalmi felelősségvállaláshoz. Horn Tamás azt is elmeséli, mit tanult az évek során a hátrányos helyzetű közösségekkel végzett munkából, valamint a zsidó oktatási és önkéntes programokban szerzett tapasztalataiból. Miért érdemes bekapcsolódni a segítségnyújtásba?  És mit kaphatunk mi magunk az adományozástól? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Horn Tamással.

A Csak semmi córesz legújabb adásának vendége Aczél András, a Lakner Bácsi Alapítvány ügyvezetője, akivel Singer Dávid Lakner Artúr fordulatokban gazdag életéről, legendás gyermekszínházáról és máig élő szellemi örökségéről beszélget. A XX. század elejének nyüzsgő, modern, innovatív Budapestje hemzsegett a századot formáló zsidó származású képzőművészektől, tudósoktól, színművészektől, közéleti emberektől, akiknek hatása a mai napig meghatározó. Konrád György találó kifejezésével élve ilyen "csodafigura" volt mások mellett Lakner Artúr, aki egyszemélyben volt többek között mozigépész, konferanszié, színpadi szerző, filmfordító, gagman és gyermekszínház alapító. Lakner bácsi gyermekszínházában olyan, később híressé vált művészek fordultak meg, mint Ruttkai Éva, Ferrari Violetta, Pataki Ferenc, Zsolnai Hédi, vagy később Harkányi Endre, Galambos Erzsi, Kalmár Tibor. Lakner Artúr a Holokauszt áldozata lett, színházát azonban a háború után többször is újraindították családtagjai, így szellemisége velünk maradt.  • Mi volt Lakner Artúr gyermekszínházának titka? • Hogyan él tovább a közemlékezetben Lakner bácsi? • Életre hívható-e ismét az egykor sikeres teátrum? Hét törpe és Charlie Chaplin. Goldmark Terem és óriásceruza. Humánum és humor. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Papp Richárd: Mit kezd a Z generáció a holokauszt örökségével? A Csak semmi córesz legújabb adásának vendége Papp Richárd antropológus, kutató és oktató, akivel Zucker-Kertész Lilla, a Mazsihisz kommunikációs munkatársa többek között arról beszélget, hogyan dolgozik egy antropológus, mit jelent egy közösséghez közel kerülni kutatóként, és hogyan gondolkodik a holokausztról a negyedik generáció.  Papp Richárd kutatói pályája kezdetén a Bethlen téri zsidó közösséget kutatta, diplomamunkájában pedig a zsidó humorral is foglalkozott: azzal, hogyan őrizhet és adhat tovább traumákat a humor, és hogyan mondhatunk ki általa olyan dolgokat, amelyeket másképp nehéz lenne megfogalmazni.  A beszélgetés másik fontos témája Papp Richárd legújabb kutatása, amelyben a holokauszt emlékezetét a negyedik generációhoz tartozó fiatalok körében vizsgálta. Zsidó és nem zsidó Z generációs fiatalokkal beszélgetett arról, mit jelent számukra a holokauszt, hogyan viszonyulnak hozzá, és milyen szerepet tölt be a múlt emlékezete a jelenben.  Korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

Zsidóság és genetika – Dr. Csacsovszki Ottó a Mazsihisz podcastban Kevéssé tárgyalt, ám annál fontosabb téma az askenázi zsidó közösségekben előforduló ritka genetikai betegségek, amelyek tünetei akár több száz éve ismertek, ám sokáig nem voltak identifikáltak. A tudomány mai állása szerint ezek a betegségek már könnyedén azonosíthatóak, és egy egyszerű vizsgálattal kiszűrhetőek. A Mazsihisz podcast stúdiójában Dr. Csacsovszki Ottó haematológussal Singer Dávid beszélgetett.  • Miért az askenázi zsidó közösséget érintik leginkább ezek a ritka betegségek?  • Melyek a zsidó közösséget érintő leggyakrabban előforduló genetikai betegségek? • Milyen terápia alkalmazható a betegségek tüneteinek enyhítésére, vagy gyógyítására? Enzimek és génmutáció. Öröklődés és zárt közösségek. Tudatosság és kromoszómák. A beszélgetés közérthetően mutatja be, mit tud ma az orvostudomány az öröklött kockázatokról, és miért lehet különösen fontos a genetikai tudatosság, valamint az időben elvégzett szűrés.  Korábbi adásaink itt érhetők el:  https://mazsihisz.hu/podcastok/

Gelsei Bernadett: Miért olyan nehéz jól dönteni? A Csak semmi córesz legújabb adásának vendége Gelsei Bernadett döntésmentor, akivel Zucker-Kertész Lilla, a Mazsihisz kommunikációs munkatársa beszélget arról, hogyan születnek életünk legfontosabb döntései, és mi segít akkor, amikor úgy érezzük, elakadtunk. A beszélgetés középpontjában azok a helyzetek állnak, amikor bizonytalanság, csalódás vagy veszteség nehezíti a döntéseinket. Szó esik arról, hogyan ismerhetjük fel a visszatérő mintáinkat, valóban képesek vagyunk-e megváltozni, és mi kell ahhoz, hogy ne ugyanazokat a hibákat ismételjük újra. A zsidó hagyomány felől közelítve olyan fogalmak is előkerülnek, mint a tesuvá, vagyis a valódi belső változás lehetősége, valamint a s'lóm bájt, a családi béke eszménye. Hol húzódik a határ a konfliktusok elsimítása és az őszinte kommunikáció között? A podcastban szó lesz a közösség megtartó erejéről, a magányról, a női szerepekről és identitásról, valamint arról is, hogyan őrizhetjük meg emberi méltóságunkat akkor, amikor igazságtalanság, kudarc vagy veszteség ér bennünket. Tartsatok velünk! 🎙️Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

A hazai jazzmuzsikusok egyik örökifjú nagy öregje idén töltötte be 80. életévét. Korát meghazudtoló energiával, tempóval és vitalitással, továbbá bölcsességgel reflektál világunkra. Generációkat tanított a jazzéneklés mesterségére. Tanárként és előadóművészként is árad belőle az életszeretet. Gonda János és Shabu Shabu. Hangszálak és adrenalin. Szívizomgyulladás és scat. Milyen családi titkok övezték gyermekkorát? Mit tudnak a nagy zenészgeneráció tagjai, amitől ma is meghatározó a jelenlétük? Tényleg fertőzés a jazz? A Mazsihisz podcast stúdiójában Berki Tamással Singer Dávid beszélgetett.

Tömegek voltak kíváncsiak többek között Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás, vagy éppen a hazai spirituális irodalom mestereként számontartott Müller Péter gondolataira, akinek pontosan két évtizede jelent meg a Szeretetkönyv című hiánypótló műve. A saját magunk megismerése, a szeretetkapcsolatok, és a harmónia iránti belső igényünk, ha lehet, még intenzívebbé vált az elmúlt húsz év alatt, miközben a körülöttünk zajló világ mintha pont ezekkel ellentétes értékek fontosságát hirdetné. Mit jelent a szeretet? Miért nem tudunk jól szeretni? Mi hiányzik a nőknek a párkapcsolatból, amit a férfiak nem adnak meg? Tangó és teremtés. Flow és összetört minták. Nagymama feneke és gyermeki boldogság. A Mazsihisz podcast stúdiójában Müller Péterrel Singer Dávid beszélgetett.

A Csak semmi córesz legújabb adásának vendége Ludván-Boros Izabella mentálhigiénés szakember, párkapcsolati és szexológus tanácsadó. Zucker-Kertész Lillával többek között arról beszélgetnek, hogyan hat a kötődés, a kommunikáció, a határok és az intimitás a kapcsolatainkra. Szó esik arról, hogyan őrizhető meg a közelség hosszú távon, mikor érdemes segítséget kérni, és van-e olyan pont, ahonnan már nincs visszaút. A beszélgetésben a zsidó hagyomány is fontos szerepet kap: szóba kerül a niddá, a mikve tere, valamint az is, hogyan erősítheti a kapcsolatot a tudatosan megélt távolság. Emellett a fiatalok szexuális neveléséről is beszélünk: mikor és hogyan érdemes a gyerekekkel beszélni a testről, az intimitásról és a határokról, különösen egy olyan világban, ahol egyszerre van jelen a túlszexualizált tartalom és a tabusítás. 🎙️ Tartsatok velünk, és nézzétek meg a teljes beszélgetést!

.A XIX. és XX. század fordulójának kulturálisan pezsgő, sokszínű, kreatív Budapestje nemcsak a tudomány, az irodalom, vagy a zene kapcsán, de a képzőművészetek felvirágoztatásának terén is partnerre lelt az akkori magyar nagypolgárságot döntően jelentő zsidó közösségben. A Mazsihisz podcast stúdiójában Molnos Péter művészettörténésszel Singer Dávid beszélgetett a modern magyar festészet és a zsidó mecenatúra szorosan összefonódó történetéről. Egy idő után mind a művészek, mind a köréjük szerveződő mecenatúra esetében felülreprezentáltak voltak a zsidó származású személyek, a rendkívül nagyvonalú támogatások (pl. ösztöndíjak) következtében a korszak fiatal alkotói külföldön sajátíthatták el a modern festészet alapjait Európa legnevesebb intézményeiben. Ennek az idilli állapotnak vetett véget a második világháború, melynek következtében nemcsak a zsidó közösség szenvedett azóta is pótolhatatlan veszteségeket, de egyúttal a világszinten is egyedülálló magyarországi műkincsgyűjtemény jelentős része is külföldre került. Bartók Béla és Fényes Adolf. Magyar „Vadak" és integráció. Intellektuális készenlét és paradigmaváltás. • Mit jelentett ebben a korban mecénásnak lenni? • Létezik e magyar-zsidó képzőművészet? • Visszaszerezhetőek e a Holokauszt idején elrabolt magyar műkincsek? 📺 Nézzék meg a teljes beszélgetést!

A Csak semmi córesz legújabb adásában ezúttal Lovas Milán, a Balzac riportere és a Mazsihisz videós tartalmainak egyik arca ül a mikrofon másik oldalán – vagyis most nem ő kérdez, hanem Zucker-Kertész Lilla, a Mazsihisz kommunikációs munkatársa kérdezi. A beszélgetés a Balzac világába enged betekintést: hogyan áll össze egy fiatal videós-riporteri csapat, milyen út vezet egy hobbinak induló projektből a tudatos tartalomgyártásig, és hogyan válik a folyamatos kérdezésből saját stílus és látásmód. Szóba kerül az is, hogyan tanulható a riporteri munka – ha egyáltalán tanulható –, és mi formálja azt, aki ma interjúkat készít egy gyorsan változó médiakörnyezetben. A Mazsihisszel közös munka kapcsán előtérbe kerülnek azok a forgatások, találkozások, történetek és váratlan helyzetek is, amelyek egyszerre jelentenek szakmai és emberi tapasztalatot. A beszélgetésben hangsúlyosan megjelenik a Z generáció médiához való viszonya: mi köti le ma a fiatal közönséget, mi az, ami már nem működik, és hogyan változik a figyelem, valamint a történetmesélés nyelve. Tartsatok velünk! 🎙️ Nézzétek meg a teljes beszélgetést!

Mit mesélnek rólunk az őseink? A Mazsihisz podcast stúdiójában Dr. Erdős Bence családfakutatóval Singer Dávid beszélgetett arról, miért fordulunk egyre nagyobb érdeklődéssel saját családunk múltja felé, milyen dokumentumok segíthetnek az ősök és rokonok felkutatásában, és hogyan válhat a családfakutatás személyes élményből közösségi emlékezetté. Az utóbbi évtizedben nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is egyre nagyobb figyelem irányul a családfakutatásra. Ami sokaknál kezdetben kíváncsiságból, családi történetek vagy régi fényképek nyomán indul, az idővel gyakran mélyebb önismereti úttá válik. A személyes érdeklődésen túl számtalan ok vezetheti az embert, amikor belevág saját ősei történetének feltárásába. A beszélgetésben többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ:  • Miért kezdünk, és miért érdemes családfát kutatni? • Milyen dokumentumok segíthetnek rokonságunk felkutatásában? • Milyen közösségépítő hatása lehet a családfakutatásnak? Családi album és pecsétnyomó. Polgári kultúra és családegyesítés. Honosítás és tulipános láda.  Korábbi adásaink itt nézhetők meg:  https://mazsihisz.hu/podcastok/

Gyermekközpontúság és elfogadás A Mazsihisz podcast stúdiójában a Bárczi Gusztáv Emlékéremmel frissen kitüntetett Perlusz Andrea gyógypedagógussal, az ELTE főiskolai tanárával Singer Dávid beszélgetett gyermekközpontúságról, inkluzív oktatásról, neurodiverzitásról és arról, miért fontos mindez egy egészségesebb, érzékenyebb társadalom szempontjából. A gyógypedagógia azon hivatások egyike, amelyet művelői valódi elhivatottsággal és odaadással végeznek nap mint nap. Amennyiben a többségi-, valamint a gyógypedagógia kéz a kézben jár (például az inkluzív oktatási intézményekben), óriási eredmények érhetők el a gyermekek egyéni és csoportdinamikai fejlődésében, továbbá céljaik elérésében egyaránt. Az ekkor megszerzett készségek, valamint beépült értékek nemcsak a tanulóéveik alatt, hanem később, felnőttként is meghatározóak. • Hogyan telik egy nap egy inkluzív iskolában? • Mit jelent az, hogy a neurodiverzitás erőforrás? • Miért fontos össztársadalmi szempontból az inkluzív oktatási modell? Zsidóság és empátia. Korszellem és adaptív környezet. Differenciáltság és elfogadás. Korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

A család, amelyet megtépázott, de fel is emelt a történelem Vannak családok, amelyeknek történetében szinte az egész XX. század benne van: üldöztetés és felemelkedés, közéleti szerepvállalás és meghurcoltatás, ellenállás, kitelepítés, politikai felelősség és személyes veszteség. Dr. Schiffer János családjának története ilyen családtörténet. Felmenői között volt antifasiszta ellenálló, köztársasági elnök és politikai elítélt – s ahogyan a múlt század magyar történelmében oly sokszor, ezek a sorsok olykor egymásba is értek. A Mazsihisz Podcast stúdiójában Budapest volt főpolgármester-helyettesével Kácsor Zsolt újságíró beszélgetett családról, történelemről, emlékezetről és közéleti felelősségről. Szó esett arról, hogyan élte meg gyerekként a kitelepítés éveit, amikor elszakították a családjától; hogyan lett az egykori kitelepítettből később parlamenti képviselő; és arról is, miért vállalta el a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete, a NÜB elnöki tisztét. Korábbi adásink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

Budai rock 'n' roll, zsidó gyökerek Immár több mint másfél évtizede a kortárs magyar zenei élet fontos alakja: zenekarával, az Ivan and the Parazollal nemcsak itthon, hanem külföldön is komoly sikereket ért el. A Mazsihisz Podcast stúdiójában Vitáris Ivánnal Singer Dávid beszélgetett. Sokszínű környezetben nőtt fel, a különböző nyelvek és kultúrák együttélése gyerekkorától kezdve természetes és meghatározó élmény számára. Családjának 20. századi, drámai sorsfordulóktól sem mentes története mindig is ismert volt előtte. A rock nagy generációjának több jelentős alakjával is rendszeresen muzsikál, miközben zenekarával ma is azt az erőt, energiát, lazaságot, szexualitást és szabadságot képviseli, amely a műfajt a kezdetektől napjainkig hiteles lázadássá teszi.  • Mit jelent számára a zsidósága? • Kell-e ismerni az elődök munkásságát egy sikeres pályafutáshoz? • Milyen válaszokat adhat a mai kor problémáira egy közép- vagy nyugat-európai zenekar? Oszaka és Los Angeles. Gulág és pesti gettó. Spiritualitás és meleg hummusz. Korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

A Vészhelyzettől a 60+ programig – Berecz Hajnalka Hogyan lehet szakmai tudással, közösségi figyelemmel és emberi odafordulással támogatni azokat, akik nyugdíjas éveikben is aktívak, önállóak és magabiztosak szeretnének maradni? A Mazsihisz podcast legújabb adásában Berecz Hajnalkával, a Mazsihisz Szeretetkórház ápolási igazgatójával beszélgetett Kácsor Zsolt újságíró. Szó esik a MAZS Alapítvány kezdeményezésére, a JCC Budapest – Bálint Ház és a Mazshisz Szeretetkórház partnerségében megvalósuló 60+ programról, valamint arról is, hogy a Szeretetkórház milyen szakmai tapasztalattal és szemlélettel kapcsolódik a kezdeményezéshez. Az adásban természetesen a kórházi munka mindennapjai is terítékre kerülnek – és az is kiderül, hogy Berecz Hajnalka pályájának alakulásához van némi köze a Vészhelyzet című amerikai sorozatnak is. Korábbi adásainkat is ajánljuk: fedezzék fel podcast-sorozatunk további epizódjait is!https://mazsihisz.hu/podcastok/

D. Bányász Gergő – Sárga csillag és vasárnapi ebéd Az ország egyik legismertebb televíziós arca, kétszer is az Év Parlamenti tudósítója volt. Újságíróként a közszolgálatiság ethosza számára mindenek felett álló mérce, és rendkívül keserűen élte meg, ahogy ez az alapérték mára lényegében eltűnt a médiából. Egy véletlen esemény kapcsán ismerte meg zsidó gyökereit, melyek addig a hallgatás fátyla mögött rejtőztek előtte. A Mazsihisz podcast stúdiójában D. Bányász Gergővel Singer Dávid beszélgetett. Közel egy évtizede önkéntes munkában, egyedül gondozza a pilisvörösvári zsidó temetőt, amely erősíti identitásának megélésében, és az egykor virágzó közösség történetének megismerésében. • Mit jelent számára a közszolgálat? • Miként él tovább a zsidó identitás a családjában?  • Miért tartja fontosnak a temetői szolgálatot? Sárga csillag és vasárnapi ebéd. Deutsch és Bányász. Vasas és Tottenham. Korábbi adásaink itt nézhetők meg:  https://mazsihisz.hu/podcastok

Sági György: Amszterdamban esett a Dunába – minden megismétlődhet? 2023. október 7. az újkori zsidó történelem egyik legtragikusabb gyásznapja. A Hamász palesztin terrorszervezet által Izrael ellen végrehajtott, ártatlan áldozatokat követelő terrortámadása nemcsak a Zsidó Államot érte váratlanul, hanem a zsidó közösségeket világszerte egyaránt. A Mazsihsz podcast stúdiójában Sági György íróval, jogásszal Singer Dávid beszélgetett. Sági György új könyvében, saját családtörténetét is beleszőve próbálja meg feldolgozni zsidó szemszögből október 7. traumáját, valamint az azt követő időszak megrázó eseményeit, beleértve a 2024. novemberében az Ajax-Maccabi Tel-Aviv labdarúgó mérkőzés után az izraeli szurkolók ellen indított hajtóvadászat drámáját. Miként kapcsolódik Amszterdam és Auschwitz tragédiája? Minden megismétlődhet?  Milyen jövő vár az európai zsidóságra? Fikció és biztonságérzet. Egyén és közösség. Akik elmentek és akik maradtak. A korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Könyvheti beszélgetés Turi Tímea költővel, a Magvető főszerkesztőjével   Turi Tímea korosztályának egyik legismertebb és legelismertebb irodalmára: nemcsak kiváló költő, hanem annak a Magvető Kiadónak a főszerkesztője is, amely évtizedek óta a magyar szépirodalmi élet egyik legfontosabb műhelye. A szerzővel a Mazsihisz Podcast stúdiójában Kácsor Zsolt újságíró beszélgetett. A 97. Ünnepi Könyvhét alkalmából a versírásról, a szerkesztői munkáról, pályakezdésének éveiről és az irodalmi élet kihívásairól beszélgettünk vele. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen tanácsokat adna azoknak a fiataloknak, akik ma költőként szeretnének elindulni a pályán. Természetesen szóba került a „rebecenség" is, hiszen férje Vári György irodalomtörténész, a Bét Orim reformzsidó közösség rabbija. Tartsanak velünk! Korábbi adásink itt nézhetők meg:  https://mazsihisz.hu/podcastok

A romkocsmák világától a Keletin át Európába – Szántó T. Gábor a Mazsihisz podcastjában A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt író, újságíró beszélgetett Szántó T. Gábor íróval, a Szombat folyóirat főszerkesztőjével, olyan jelentős művek szerzőjével, mint a Keleti pályaudvar, végállomás, az Európa szimfónia, a Kafka macskái, a Kafka sírja vagy az 1945 és más történetek. A beszélgetés középpontjában az irodalom és az identitás kérdései álltak. Szó esett arról, hogy mit nevezhetünk magyar zsidó irodalomnak, milyen jelenségek jellemzik a modern zsidó irodalmat, és van-e jelentősége ma annak, hogy egy szerzőt magyar vagy zsidó íróként tartanak számon. Emellett megismerhetjük Szántó T. Gábor pályájának fontos állomásait, legemlékezetesebb műveit, írói munkamódszerét, valamint azt is, hogyan született meg az 1945 című novella, amelyből Török Ferenc rendezésében világszerte sikert aratott játékfilm készült. Tartsanak velünk!

Zsidózásról, hitről, önazonosságról Több évtizede a magyar zenei élet meghatározó szereplője, akinek munkásságát számtalan hanglemez, filmzene, színházi produkció fémjelez. A Mazsihisz podcast stúdiójában Hrutka Róbert zeneszerzővel, producerrel, előadóművésszel Singer Dávid beszélgetett. Fiatalkorában tévesen többször lezsidózták, később aztán felesége révén tényleg közel került a zsidósághoz, amelynek kulcsszerepe volt hitének elmélyülésében és megélésében. Vallja: a hit dalszerzés közben belopózik az érzések és gondolatok közé, és néhány hang is képes megváltoztatni a világot. Saját példája is mutatja, hogy ha a fiatal tehetségekhez finom kritikával közelítenek, a mesterek és tanítványok között kiépül az értéket termő bizalom. • Miként éli meg a spiritualitást? • Milyen zsidó értékeket vall magáénak? • Milyen inspirációt jelentett, hogy a nagy zenész generáció befogadta? Alázat és szolidaritás. Solti János és Bereményi Géza. Hanghullámok és befogadás. Korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

Kicsik-nagyok közös kedvence: „Rapizsuzsi" Van a budapesti zsidó közösségi életnek egy olyan szereplője, akit a legkisebbek éppúgy rajongásig szeretnek, mint a szülők: ő Rapi-Legény Zsuzsanna, vagy ahogy mindenki ismeri, „Rapizsuzsi", a Rumbach zsinagógában működő Rumbi Tanház lelke. Honnan jön ez a kifogyhatatlan energia és szeretet, amellyel generációk óta fordul a gyerekek felé? Mit jelent számára a zsidó közösségépítés, a tanítás és az, hogy a legkisebbek számára is otthonossá tegye a zsidóságot? A Mazsihisz podcast legújabb adásában Kácsor Zsolt újságírónak mesél hivatásról, gyerekekről, közösségről és arról a különleges világról, amelyet nap mint nap épít a Rumbi Tanházban.  A korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok

A Mazsihisz podcast stúdiójában Can Togay íróval, filmrendezővel Singer Dávid beszélgetett. A rendszerváltás óta eltelt időszakban számos, a hazai emlékezetpolitikát érintő köztéri műalkotás állt a társadalmi és szakmai viták középpontjában. Talán egyetlen kivétel a Cipők a Duna-parton emlékmű, amelynek letisztult üzenetével, katartikus esztétikumával sikerült elkerülnie e közéleti disputákat. Az emlékmű mára Budapest egyik ikonikus pontja lett, amely egyszerre emlékhely és turistalátványosság, amely többek között gondolkodásra, és szembenézésre inspirál. A "Cipők" nemcsak passzív mementó, a főváros láthatóan folyton megújuló dialógussal reagál az emlékműre, amely immáron szövetének markáns eleme. • Mi ihlette az emlékművet? • Milyen alkotói folyamat kísérte a megvalósulását? • Milyen volt a fogadtatása és az utóélete? Holokauszt és rendszerváltás. Pauer Gyula és Kornai Péter. Valóság és fikció. A Mazsihisz podcast stúdiójában az emlékmű egyik megálmodójával, Can Togay íróval, filmrendezővel Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Mitől lesz kóser egy bor? És mitől válik egy egész borászat vagy szőlészet a zsidó vallási előírások szerint működővé? A Mazsihisz podcast legújabb adásában ezekre a kérdésekre is választ kapunk, miközben szó esik arról is, miért vásárolnak sokan – nem zsidók is – kóser bort, és hogyan kapcsolódik a bor a zsidó hagyományhoz, ünnepekhez és vallásgyakorlathoz. De felmerül egy ennél egyszerűbbnek tűnő, mégis izgalmas kérdés is: miért éppen a bor vált a zsidó vallási élet egyik fontos szimbólumává? Miért nem valamely más ital? A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt beszélget Brüll Györggyel, akinek Tokaj-Hegyalján működik kóser szőlészete és borászata. Hagyomány és vallás. Szőlészet és kultúra. Kérdések, amelyek egy pohár bor mellett egészen új megvilágításba kerülnek. 🎙️ Nézzék meg a teljes beszélgetést! 🎧 Korábbi adásainkat is ajánljuk: https://mazsihisz.hu/podcastok/

A gyermekek száz nyelvvel születnek: a Reggio Emilia szemlélet A gyermekeink életében döntő fontosságú az első 5-6, de leginkább 10 év, hiszen rendkívüli mértékben határozza meg a jövőjüket, hogy ebben az időszakban milyen alapokat, értékeket kapnak, milyen gondolatokat fogalmaznak meg, vagy milyen érzéseket közvetítenek.  A Mazsihisz podcast stúdiójában Merényi Szonja (Lauder Óvoda), és Malek Nikoletta (Belvárosi Játékóvoda) óvodapedagógusokkal, igazgatókkal Singer Dávid beszélgetett. A zsidó kultúrából, nevelési tradícióból gazdagon merítő Reggio Emilia óvodapedagógiai szemlélet azt vallja: minden gyermek egyedi személyiség, saját úttal és lehetőségekkel, akik kijelölt keretek mentén, a gyermeki kíváncsiságukat megélve, kérdéseket feltéve tapasztalják és ismerik meg a világot. • Milyen, hagyományosan zsidó értékeket képvisel ez a szemlélet? • Mit jelent a partnerség gyermek, nevelő és szülő között? • Milyen egy nap egy Reggio Emilia szemléletű óvodában? Konfliktuskezelés és értékközvetítés. Önbizalom és kritikus gondolkodás. Elfogadás és megfigyelés. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Hogyan írható meg egy olyan alkotó élete, akinek mondatai szinte észrevétlenül váltak a közös nyelvünk részévé? A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt beszélget Várkonyi Judittal, aki Az aduász – Romhányi József élete egy körben című könyvében Romhányi József pályáját dolgozza fel. A beszélgetés azonban nem áll meg az életrajznál. Szó esik arról, mit jelent „összerakni" egy életet emlékekből és töredékekből, hogyan lehet egy ismert, mégis sokszor félreértett alkotót újraértelmezni, és hol húzódik a határ játékosság és komolyság között az irodalomban. Várkonyi Judit arról is beszél, hogyan válik egy életmű élővé a mai olvasó számára, és miként lesz egy szerző humora és nyelvi világa generációkon átívelő kulturális közeg része.  Az adás külön aktualitását adja, hogy idén 105 éve született Romhányi József.  Korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

A divat és a zsidóság – így öltöztettük a polgári világot A pesti Belváros elegáns utcáin egykor selymek susogtak, manökenek léptei visszhangoztak – és a divatot zsidó tulajdonú szalonok formálták. 👉 Kik voltak ők, és hogyan tűnt el ez a világ szinte egyetlen nemzedék alatt? A Mazsihisz podcast vendége dr. Fejes Katalin, a beszélgetőtárs Kácsor Zsolt újságíró. Legújabb adásunk ebbe a ma már letűnt, mégis lenyűgöző közegbe kalauzol. A divatszalonok történetén keresztül kirajzolódik a magyar zsidó polgárság felemelkedése és sikere, majd a 20. század viharai közepette elszenvedett veszteségei. A Monarchia optimizmusától a világháborúk pusztításán és a gazdasági válságokon át egészen a holokauszt és az államosítás következményeiig egy egész korszak tárul fel. Ez a világ egyszerre szólt tehetségről, kitartásról és kifinomult ízlésről – és ugyanakkor a bizonytalanságról, a veszteségről és a kényszerű újrakezdésekről is. A beszélgetésben dr. Fejes Katalin mikrotörténeti megközelítésben mutatja be a két világháború közötti zsidó divatszalonok világát, és ezen keresztül egy gyorsan felemelkedő, majd tragikusan széthulló közeg történetét. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Egzotikus páciensek, magyar örökség: Hivatás és kihívás a Fővárosi Állatkertben Dédnagyapja a budapesti tömegközlekedés egyik megálmodója, író, újságíró nagyapja egy időben a Hitközség elnöke volt, így családjukban a közszolgálatiság tradíciónak tekinthető. Az állatorvosi diploma megszerzése óta a Fővárosi Állat- és Növénykertben praktizál, tavaly óta pedig főigazgatóként vezeti az intézményt. Hosszú ideje televíziós műsorokban népszerűsíti az állatorvosi hivatást, intézményvezetőként pedig törekszik az állatkertet élményalapú közösségi hellyé tenni. • Miért kezdett el egzotikus állatokkal foglalkozni? • Mitől hungarikum az idén 160 éves budapesti állatkert? • Milyen állatkertet szeretne megvalósítani főigazgatóként? Állatorvosi szemlélet és intézményvezetés. Ismeretterjesztés és élményközpontúság. Kritikus döntések és látogatottság. A Mazsihisz podcast stúdiójában Dr. Sós Endrével, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójával Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

Miskolctól a francia „kis Jeruzsálemig" – Sarah Copier különleges útja • Hogyan formálódik a zsidó identitás különböző országok és társadalmi közegek között? • Milyen tapasztalatokat jelent ma az antiszemitizmus Európában? • És milyen életút vezet Miskolcról Izraelen át Franciaországba? A Mazsihisz podcast mai vendége Sarah Copier, a Zsidók a francia trikolór alatt című kötet szerzője. A beszélgetés apropóját könyvének megjelenése adja, de szó esik személyes történetéről is: arról az útról, amely Miskolcról Izraelbe, majd Franciaországba vezetett – egy olyan kisvárosba, amelyet a virágzó zsidó közösség miatt „kis Jeruzsálemként" emlegetnek. A legújabb adásunkban ezekről a kérdésekről beszélgetett Kácsor Zsolt Sarah Copierrel. Tartsanak velünk! Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Balatonfüred, közösség, feltöltődés – Répás Péter a Mazsihisz podcastban  • Miért ideális választás egy zsidó család számára a Mazsihisz balatonfüredi üdülője? • Milyen fejlesztések és felújítások szolgálják a vendégek kényelmét? • És mitől számít valóban pénztárcabarát lehetőségnek ez a különleges balatoni nyaralóhely? A legújabb adásunkban ezekről a kérdésekről beszélgetett Kácsor Zsolt Répás Péterrel, a Mazsihisz közösségi igazgatójával, az üdülőt működtető cég vezetőjével. Az adásban szó esik a felújításokról, a szolgáltatásokról, a közösségi szemléletről, és arról is, hogy mitől válhat a balatonfüredi üdülő egyszerre kényelmes, tartalmas és megfizethető választássá a pihenni vágyók számára. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Szenvedéllyel szórakoztatni – Herendi Gábor a Mazsihisz podcastban Gyermekkora óta a filmkészítés bűvöletében él. Holokauszt-túlélő szüleitől hallott, de keveset tudott a Vészkorszak családját ért borzalmairól, később a rendszerváltás idején tapasztalt zsidó reneszánsz segítette identitásának természetes megélésében. Sikeres fogorvosi karrierjét feladva, a reklámszakmában eltöltött évtized után kezdett nagyjátékfilmeket készíteni, az utóbbi húsz évben pedig Magyarország legsikeresebb vígjáték rendezője lett. Jelenleg is új produkción dolgozik, az év végére a mozikba kerülő családi vígjátéka a tervek szerint hiánypótló alkotás lesz. • Kiknek a visszajelzéseire figyel leginkább? • Forgatna e Holokauszt témájú filmet? • Mennyire könnyű vígjátékot készíteni? • Fábri Zoltán és mesterséges intelligencia. • Asszimiláció és csapatmunka. • Siker és szájhagyomány. A Mazsihisz podcast stúdiójában Herendi Gábor filmrendezővel Singer Dávid beszélgetett.  Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Mit rejtenek a múlt tárgyai? – Toronyi Zsuzsannával a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával beszélgettünk.   Mi marad egy közösségből, ha a viharok elsodorják a házakat, és elnémítják a hangokat? Megmaradhat egy ezüst serleg, egy megsárgult imakönyv vagy egy fiók mélyén felejtett levél – tárgyak, amelyek olykor többet mondanak minden történelemkönyvnél. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár nem csupán gyűjtemény: a magyar zsidóság emlékezetének egyik fontos őrzője, ahol sokszor egy-egy tárgy mögött egy-egy emberi történet bontakozik ki.   A beszélgetésben szó esik többek között arról: • hogyan válik egy használati tárgy az identitás és az emlékezet hordozójává, • milyen történeteket rejtenek a levéltári dokumentumok, • miként lehet a hiányról és a traumákról kiállítást létrehozni, • és mit jelent a gyűjtés és megőrzés a digitális korszakban.   A Mazsihisz podcast stúdiójában Toronyi Zsuzsannával, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával Kácsor Zsolt beszélgetett.    Korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

Az örökifjú pesti kabaré – Vendégünk Fesztbaum Béla A múlt századforduló pezsgő, sokszínű és kultúrájú Budapestjének egyik állandó kelléke a kabaré. A vérzivataros XX. század traumáit túlélni segítő, a napi híreket megérteni szándékozó kisembert a helyi és világpolitika útvesztőiben kalauzoló műfaj sajátos „pesti" karakterjegyei alapvetően különböztették meg az eredetileg Párizsból induló, majd később Berlinben és Bécsben is meghonosodott társaitól. • Mitől pesti a pesti kabaré? • Miért lehetett az 1980-as évek Magyarországán kirobbanóan sikeres a • legendás Budapest Orfeum előadás? • Miért fontos ma kabarét játszani? Nagy Endre és a megalázott műfaj. Molnár Ferenc és a pesti polgár. Salamon Béla és Benedek Miklós. A Mazsihisz podcast stúdiójában Fesztbaum Béla színművésszel, a pesti kabaré egyik legjelentősebb kortárs képviselőjével Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Ledniczky Lívia jól ismert és elhivatott szereplője a magyar zsidó közéletnek. A MERKAZ Héber és Izraeli Kulturális Központ korábbi vezetője tavaly csatlakozott a Lauder iskolához főigazgató-helyettesként. Új munkájáról, terveiről és az előtte álló kihívásokról Kácsor Zsolt beszélgetett vele a Mazsihisz podcast legfrissebb adásában. Korábbi adásaink itt tekinthetők meg  https://mazsihisz.hu/podcastok/

Mengele bőröndjétől Drakuláig – beszélgetés Gyurkovics Tamás íróval Nemzedékének kimagasló tehetségű írója, amiről nemcsak a magyar, hanem a külföldi olvasók is meggyőződhetnek, hiszen művei sorra kezdik kiadni idegen nyelveken. Gyurkovics Tamás íróval, a Mengele bőröndje, a Migrén és az Akcentus szerzőjével beszélgetünk irodalomról, az irodalmi életről és a külföldi megjelenések kulisszatitkairól. A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt kérdezte az írót.  Korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

Egy különleges kisugárzású énekművész: Klein Judit A mai magyar zsidó művészvilág meghatározó egyénisége, a Haverim énekesnője, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Scheiber Iskola művésztanára, Klein Judit a vendégünk, akinek a széles repertoárjában az ősi keleti dallamok és liturgikus énekek mellett főleg jiddis dalok, ladino (judeo-spanyol) dalok, zsidó népdalok, ismert musicalek, örökzöldek és klezmer zenék szerepelnek. A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt beszélgetett a művésszel. Klein Judit elmeséli nekünk, hogy Klein Ervin főkántor lányaként milyen zenei hatások érték a családban; milyen zsidó, jiddis és más műfajú dalok, zenék állnak szívéhez a legközelebb; hogyan tanult meg „bánni" a közönséggel; s szóba kerül az is, hogy amikor egyedül van, akkor a saját maga szórakoztatására milyen zeneszámokat hallgat. Most pedig hallgassák őt! Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Kulka Frigyes – Aki mindig az életet választotta – Gyermekei, Kulka Janina és Kulka János emlékeznek A hazai medicina történetében számos olyan magyar zsidó gyógyító tevékenykedett, akiknek munkásságára, elért tudományos eredményeire méltán lehetünk büszkék. Elég Korányi Frigyesre, Kaposi Mórra, Flesch Árminra, vagy akár Pető Andrásra gondolnunk. A Mazsihisz podcast stúdiójában Kulka Frigyes gyermekeivel, Kulka Janina orvosprofesszorral, és Kulka János színművésszel Singer Dávid beszélgetett.  E jelentős gyógyítók sorába tartozik Kulka Frigyes európai hírű mellkassebész professzor, aki holokauszt-túlélőként a második világháború utáni nagy orvos generáció iskolateremtő, és innovatív szemléletű képviselőjeként alkotott máig maradandót, és futott be nemzetközi mércével mérve is nagyívű pályát. Vallásos zsidó családban nevelkedett, a gyerekkorában magába szívott értékek haláláig meghatározóak voltak számára. Miután a Vészkorszakban szeretteit elveszítette, egész további életét a világ jobbá tételének szentelte. • Miben állt személyiségének titka? • Miért orvos lett és nem színész? • Hogyan él tovább öröksége napjainkban? • Humor és életigenlés. • Hagyomány és újítás. • Humanizmus és sokoldalúság. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Az Auschwitz-kód – Kunt Gergely történész A magyar közbeszédben időről-időre témaként merül fel, hogy a Vészkorszak idején mit (nem) tudtak Magyarországon a náci koncentrációs táborokban történtekről. A Mazsihisz podcast stúdiójában Kunt Gergely történésszel, a Miskolci Egyetem habilitált egyetemi docensével Singer Dávid beszélgetett. A BBC tematikus adásokban tett kísérletet a német háborús propaganda ellensúlyozására azért, hogy megtörje a korszak náci információs monopóliumát.  A brit közszolgálati rádió egyrészt a keresztény társadalom, másrészt egyes foglalkozási csoportok tagjainak lelkére hatva, célzott üzenetekkel próbálta meg befolyásolni a közgondolkodást. • Milyen hatása volt a BBC adásainak a zsidómentésre? • Mennyire hitte el a hétköznapi ember a hírekben hallottakat? • Mennyiben befolyásolta Magyarország német megszállása a BBC hitelességét? • Heltai Jenő és a kódfejtés. • Urbanizáció és hírfogyasztás. • Információfogyasztás és információáramlás. Korábbi adásaink ide kattintva nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Zima-Lipthay Judit: Miért különleges nyelv a héber? • Miért oly különleges nyelv a héber? • Igaz-e az a közhely, hogy „nehéz" nyelv? • Mik a legjobb módszerek a héber elsajátítására? A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt beszélget Zima-Lipthay Judittal, az ország egyik legkiválóbb héber tanárával a nyelv sajátosságairól, történeti hátteréről és a tanulás gyakorlati kérdéseiről. A beszélgetésből kiderül, milyen tévhitek övezik a hébert, és milyen módszerekkel érdemes belevágni az elsajátításába. Zima-Lipthay Judit judaisztika tanár, kultúratörténész, az OR-ZSE Idegen Nyelvi Lektorátusának és a Merkaz Héber Nyelvi Központjának vezetője. Korábbi adásaink ide kattintva nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Cyla: Tisztelem a vallásos emberek hitét Kajdi Csabát (Cylát) az új könyve apropóján kérdeztük, amelyben családja zsidó gyökereiről is vall. Beszélgetésünkből kiderül, hogy Cyla büszke a családjára, hiszen zsidó felmenői között ismert művészek, klasszikus pesti nagypolgárok voltak. A Mazsihisz podcast stúdiójában Kajdi Csabával Kácsor Zsolt beszélgetett. A népszerű influenszer és modellügynökség-tulajdonos ezúttal a komolyabb arcát mutatja meg. Feleleveníti gyerekkorát, a pesti polgári miliőt és azt a szellemi örökséget, amelyet a családjától kapott. Szó esik identitáskeresésről, a hithez fűződő viszonyáról, és arról, miként jelennek meg ezek a mélyebb motívumok legújabb kötetében.  A beszélgetés főbb témái:  • Zsidó gyökerek és családtörténet: Út a múlt felfedezéséig és az ősök történetének vállalásáig. • A pesti nagypolgári világ: Emlékek a nagyszülőkről és a szemléletformáló művész felmenőkről. • Hofi Géza és a rokonság: Egy különleges családi szál és a humor ereje. • Hit és vallás: Miért érzi fontosnak a vallásos emberek tiszteletét, és mit gondol a transzcendenciáról? • Egy könyv születése: Miért most jött el az ideje, hogy írásban is rögzítse a családja történetét? • Identitás ma: Mit jelent számára a 21. századi Magyarországon a zsidó-magyar öntudat megélése? Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Röhrig Géza – Hídemberként Saultól Jézusig A Saul fia című film főszereplőjeként vált egycsapásra széles körben ismertté, szelíd, józan hangjára a társadalmi lövészárok mindkét oldalán odafigyeltek. Az erősen megosztott Magyarországon hídemberként döntötte le a zsidókról alkotott sztereotípiákat. Huszonöt év után hazaköltözött Amerikából, és munkatársaival Goldmark Club néven életre hívta a Mazsihisz legújabb kulturális színterét, amely mostantól a Goldmark Teremben kínál olyan programokat, amik a tervek szerint különleges atmoszférájukkal megteremtik a hely sajátos arculatát, egyúttal találkozási pontként szolgálhat a magyar-zsidó kultúra iránt érdeklődő minden jószándékú ember számára. Adásunk napján a Club nyitórendezvényén bemutatásra kerülő Golden Globe-díjas és 9 Oscar-díjra jelölt Marty Supreme című legújabb filmjében egy magyar Holokauszt-túlélőt alakít, akinek karakterét a legendás asztaliteniszező, Barna Viktor élete ihlette.  • Miként élte meg a Saul fia kapcsán hirtelen jött ismertséget? • Mi inspirálja a Goldmark Club vezetőjeként? • Hívő zsidó emberként mi érdekelte Jézus szerepének megformálásában? • Intuíció és illúzió. • Mítosz és remény. • Nemes Jeles László és Terrence Malick. A Mazsihisz podcast stúdiójában Röhrig Gézával Singer Dávid beszélgetett. A korábbi adásiank itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (ismertebb nevén: ADHD-t) az utóbbi években óriási érdeklődés övezi itthon és külföldön egyaránt. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei rávilágítottak arra, hogy a tünetegyüttes gyermekek millióit érinti, amely komoly figyelmet, törődést és felelősséget jelent a szülőkre, pedagógusokra, valamint az oktatási intézményekre és a döntéshozókra nézve egyaránt.  Az ADHD-t rengeteg félreértés, ál- és félinformáció továbbá ebből következő frusztráció jellemez a társadalom részéről. Az ismerethiány pedig akár életre szóló negatív következményekkel járhat az érintettek fejlődésére. • Mi áll az ADHD-s gyermekek viselkedésének hátterében? • Milyen pozitív, kiemelkedő tulajdonságok jellemzik a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral élőket? • Mit tehetünk azért, hogy teljes életet éljenek az eltérő idegrendszeri fejlődésű embertársaink? Impulzivitás és kreativitás. Láthatatlan akadályok és támogatás. A Mazsihisz podcast stúdiójában a Rumbi Tanház előadójával, Szigethi Zsófia gyógypedagógussal, egyetemi oktatóval Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt érhetők el: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Táncsics, a Padmaly és a magyar valóság – Vendégünk Spiró György A Mazsihisz podcast stúdiójában ez alkalommal egy különlegesen izgalmas, intellektuálisan pezsgő beszélgetés született: Kácsor Zsolt vendége a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb formátumú alkotója, a Kossuth-díjas Spiró György volt. A beszélgetés középpontjában az író legújabb, nagy sikerű regénye, a Padmaly áll, amely Táncsics Mihály és felesége drámai sorsán keresztül mutatja be a 19. századi Magyarországot – olyan közelségből, ahogyan a történelemkönyvekben ritkán láthatjuk. Spiró kendőzetlen őszinteséggel beszél arról, miért tartja ma is aktuálisnak a reformkor küzdelmeit, milyen párhuzamokat lát a korabeli mentalitás és jelenünk között, és miért gondolja úgy, hogy a feudalizmus szelleme bizonyos formákban még ma is velünk él. Szó esik a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról, a történelmi emlékezet fehér foltjairól, valamint arról a különös alkotói folyamatról is, amely egy-egy nagy regény megszületését kíséri. Érdemes meghallgatni ezt a közel fél órát: Spiró György olyan összefüggésekre világít rá, amelyek a mai hétköznapjaink megértéséhez is kapaszkodót adhatnak. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Sorsok, történetek és a zsidó identitás megélése A Mazsihisz podcast stúdiójában egy különleges, mély és személyes beszélgetés született: Kácsor Zsolt író, újságíró vendége a magyar zsidó közösség egyik legszeretetreméltóbb tagja, a mindenki által csak „Toncsiként" ismert Szenthe Antónia volt. Az adás során nemcsak egy egyéni életút állomásait ismerhetjük meg, hanem választ kapunk arra is, miként kapcsolódik össze a családi emlékezet a közösségi léttel és a zsidó hagyományok modern megélésével. Szóba kerülnek olyan fontos zsidó alapértékek, mint a segítségnyújtás, az adakozás és az oktatás, valamint betekintést nyerhetünk a Mazsihisz szociális tevékenységébe is. Természetesen nem maradhatott ki a Limmud Magyarország Alapítvány munkája sem, amelynek Toncsi az elnöke, és amelynek köszönhetően évről évre közösen tanulhatunk a zsidó kultúráról. Amiről még hallhatunk: • Személyes hitvallás és közösségi szerepvállalás. • Hogyan formálják a múlt történetei a jelen döntéseit? • Az önkéntesség és a tanulás közösségépítő ereje. Tartsanak velünk! Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

A mai magyarországi népzenei megújulás egyik zászlóshajója a Söndörgő zenekar, amelynek tagjai közül az Eredics testvérek-Áron, Benjámin és Salamon-sok szállal kötődnek közösségünkhöz. Köztudott, hogy a Balkán kultúrájának szeretetét apai örökségként kapták. Az már viszont kevésbé ismert, hogy édesanyjuk révén a zsidó gyökereik is identitásuk meghatározó részei. Holokauszt-túlélő nagyszülőik történetei ugyanúgy formálták személyiségüket, mint főrabbi nagybátyjuk vezetésével családi körben megélt ünnepeink. A harmincéves együttes kitartó, állhatatos munkájának és profizmusának köszönhetően olyat ért el, amely nemcsak itthon, de a régiónkban is egyedülálló: leszerződtek ahhoz az amerikai GroundUp lemezkiadóhoz, amelyik a kortárs zene egyik legjelentősebb platformja. A Söndörgő ezzel hivatalosan is a világzenei topliga tagja lett.  • Mennyiben vannak jelen a zsidó értékek mindennapjaikban? • Kiket tekintenek sorsfordító zenei partnereiknek? • Milyen út vezetett az élvonalba? • Tradíció és innováció. • Különutasság és világelit. • Széder esték és Vujicsics. A Mazsihisz podcast stúdiójában Eredics Áronnal, és Eredics Salamonnal Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Sztorik, hírek, hamisítók Magyarország egyik legkedveltebb filmrendezője, akinek alkotásain generációk nőttek fel. Holokauszt-túlélő szülők gyermekeként megtapasztalta az elhallgatás kultúráját. Az utóbbi bő tíz évben a filmvászon helyett regényeiben mesél nekünk megrendítő, elgondolkodtató, emberi sorsokat és korszakokat átívelő és összekötő történeteket. Saját élete is bővelkedik elképesztő sztorikban, amelyek minden ellenkező híreszteléssel ellentétben megtörténtek. Vagy mégsem? Vagy nem úgy? Hamisítók című legutóbbi regényében mesterien keveri az önéletrajzi elemeket a fikcióval, továbbá a tényeket a manipulált hírekkel, hogy lássuk: "minden másképp van." • Apakép és traumafeldolgozás. • Fake news és hitelesség. • Élet és irodalom. A Mazsihisz podcast stúdiójában Gárdos Péterrel Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Elrendelt lélektársak – Mit tud a zsidó házasságközvetítő, amit mi nem? • A zsidó hagyomány szerint az Örökkévaló már a születésünk előtt kijelölte életünk jövőbeni párját – de mi van, ha nem találjuk meg?  • Mit tud a zsidó házasságközvetítő, amit mi nem?  • Miért micva két embert összehozni? • Van-e igaz szerelem 80 év fölött? Ilyen izgalmas és még izgalmasabb kérdésekről beszélgetett Kácsor Zsolt, Lebovics Esty zsidó házasság-közvetítővel a Mazsihisz-podcast legújabb adásában. Korábbi adásiank itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Saját úton járni Gyémánt Bálint tizenhárom éves korában kezdett gitározni, mára pedig az egyik legkeresettebb jazzmuzsikus Magyarországon. Saját triója mellett a Harcsa Veronikával alkotott duója méltán az egyik legnépszerűbb, meghatározó formáció nemcsak itthon, hanem Európa-szerte egyaránt. Zsidó származása sosem volt titok előtte, identitása megélése kapcsán folyamatosan fedez fel mélyebb rétegeket. A beszélgetés után nem sokkal szerzett tudományos fokozatott a Zeneakadémián, ahol tanít is. Kiket tekint mestereinek? Mit jelent számára a zsidóság? Miért különleges trióban muzsikálni?   Babos Gyula és Pat Metheny.Család és útonlét. Zsidó misztika és szekuláris zsidóság. A Mazsihisz podcast stúdiójában Gyémánt Bálint gitárművésszel Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink ide kattintva nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Eli Sharabi: A szabadság felbecsülhetetlen „A szabadság felbecsülhetetlen, és ezt az ember csak azután érti meg, miután elvették tőle a szabadságot". Aktuális podcast epizódunk vendége Eli Sharabi volt, aki a közel múltban járt Budapesten: A túsz című könyvének magyar nyelvű megjelenése kapcsán. Ennek alkalmával beszélgettünk vele veszteségről, gyászról, túlélésről – és arról, hogyan lehet újra megtalálni az élet apró, hétköznapi dolgok értékét akkor is, ha minden alapjaiban változik meg. „Az ember mindentől szenvedett. A mentális szenvedés elviselhetetlen, amikor a hátrahagyott családomra gondoltam, az anyámra, bátyámra, húgomra, akik valószínűleg nagyon aggódtak értem. Az ember erre gondol, de próbál nem gondolni rá, mert ez nagy szomorúságot okoz, hiszen nagyon hiányoznak. De a róluk szóló emlékek erőt is adnak."  Eli Sharabival Kácsor Zsolt beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Magyarország egyik legnépszerűbb televíziós személyisége, apa, séf, és futballszurkoló, aki büszkén vállalja zsidó identitását. A Mazsihisz podcast stúdiójában Krausz Gáborral Singer Dávid beszélgetett. Vegyes házasságba született, gyerekkori élményei hatására kezdte megismerni és megélni zsidóságát, amelyben rabbi nagyapja tanításai meghatározóak voltak számára. Járt a Wesselényi utcai zsidó iskolába, és részt vett a legendás szarvasi zsidó ifjúsági táborban is. • Mennyire tartja fontosnak szülőként átörökíteni a zsidó tradíciókat? • Miért nem vándorolt ki végül Izraelbe? • Fradi tábor és Dávid-csillag. • Klauzál tér és traumafeldolgozás. Pajesz és tokaji aszú. • Gasztronómia és spiritualitás. A Mazsihisz podcast stúdiójában Krausz Gáborral Singer Dávid beszélgetett.

  Marslakók a pulpituson A XIX. és XX. század fordulójának kulturálisan pezsgő, sokszínű, kreatív Budapestje tucatjával ontotta magából azokat a később világhírű zsidó származású magyar tudósokat, írókat, művészeket, akiket azóta is nemzeti büszkeségeink között tartunk számon. A marslakóként emlegetett tudósaink (mások mellett Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Kármán Tódor, Erdős Pál vagy Neumann János) életműve széles körben ismert, és elismert, eredményeik említése nélkül szinte értelmezhetetlen az elmúlt száz év története.   Azt már talán kevesebben tudják, hogy épp Tellerékkel egyidőben, szintén javarészt az Egyesült Államokban futott be világra szóló karriert öt olyan nagyformátumú karmester, akik lényegében újra definiálták az amerikai és a nemzetközi klasszikus zenei életet. Stern György (Sir Georg Solti), Deutsch Antal (Antal Doráti), Blau Jenő (Eugene Ormándy), Széll György (George Szell), Reiner Frigyes (Fritz Reiner) évtizedeket átívelő, termékeny pályafutása a mai napig meghatározó jelentőségű és korszakalkotó a szimfonikus zenekarok történetében, elég csak az USA öt legjelentősebb együttesére-New York, Chicago, Boston, Philadelphia, Cleveland-gondolnunk. • Mennyiben az egyéni kvalitások és mennyiben a környezet határozta meg életútjukat? • Mi lehet a kapcsolat Reiner Frigyes és a Motown-slágerek között? • Versenyszellem és zsenialitás. • Zeneakadémia és Opera. • Bartók és Kodály. • Klasszikus és kortárs. • A XX. század Budapesten született? A Mazsihisz podcast stúdiójában Karczag Mártonnal, az Operaház Emléktárának vezetőjével Singer Dávid műsorvezető beszélgetett.