Glossza

Hogyan vált a mohácsi csata nemcsak katonai vereséggé, hanem a magyar történelmi emlékezet egyik legnagyobb nemzeti traumájává?  Valóban a Jagelló-kor gyengesége vezetett Mohácshoz, vagy inkább az Oszmán Birodalom túlereje döntötte el Magyarország sorsát? Miért vállalta a magyar vezetés a csatát Mohácsnál, amikor I. Szulejmán serege minden korábbinál nagyobb túlerőben volt? A Glossza 100. epizódjának témája, az 500. évfordulóra készülve, a mohácsi csata előzményei, maga az ütközet és annak következményei. Vendégeink ezúttal Varga Szabolcs és Neumann Tibor, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet történészei.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a természet, a hagyomány és a megélhetés között? Mit jelent a “táj életben tartása”? Mennyire alakítja a sajt ízét a széna és a táj, ahol készül? Vajon miként tudnak a családi sajtkészítő gazdaságok megélni a tömegtermelés korában? A Glossza vendégei Babai Dániel, a Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudomány Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa. A beszélgetést A tájat is életben kell tartani... Hagyomány és modernitás egy gyimesi gazdaságban című film vetítését követően rögzítettük a Néprajzi Múzeumban. A filmvetítést és a kapcsolódó beszélgetést a Nemzeti Kulturális Alap (507108/02483 azonosító szám alatti projekt) támogatta.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Milyen geopolitikai stratégiák és tendenciák jellemezték az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikáját a Balkán-félsziget kapcsán? Milyen nagyhatalmi versengés jellemezte a Balkán-félszigetet a berlini kongresszustól az első világháború végéig tartó korszakban? Miért fontos ma a Monarchia Balkán-politikájának a megértése?A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának nyolcadik adásában többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe Schrek Katalinnal, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusával, akinek kutatásai elsősorban a Balkán és Délkelet-Európa újkori történetére, valamint a térség nemzetközi kapcsolataira irányulnak.Az adás szerkesztője Gál Judit az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának munkatársa. A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Youtube-on és a Spotify-on.További információ a Glossza Facebook és Instagram oldalán.

Hogyan válik az alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlatok tárháza az antropológia kutatási témájává? Milyen szerepet töltenek be a kocsmák társadalmi kapcsolatok alakításában: képesek-e lebontani a társadalmi határokat, vagy inkább megerősítik azokat? Mi lehet a záloga annak, hogy a múzeumok hitelesen tudjanak reflektálni a társadalmi problémákra? Vendégeink Pisztora Zsófia, a Rippl-Rónai Múzeum néprajzos muzeológusa, az állandó néprajzi kiállítás kurátora és dr. Nagy Zoltán, antropológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a ELTE HTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajzttudományi Kutatóintézet, vendégszerkesztője pedig Pamuk Lili Judit, az ELTE néprajz szak hallgatója. Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!

Mitől lett Kalotaszeg a magyar kulturális örökség egyik legismertebb szimbóluma? Hogyan alakították a helyi közösségek saját képükre a kívülről érkező hatásokat? És milyen esélyei vannak a térség hagyományainak a 21. század kihívásai között?A Glossza rendhagyó beszélgetésére a Néprajzi Múzeumban került sor, a Közösségben otthon lenni című film vetítését követően. A beszélgetés résztvevői Fülemile Ágnes és Balogh Balázs néprajzkutatók voltak. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. Az eseményt a Nemzeti Kulturális Alap (507108/02483 azonosító szám alatti projekt) támogatta. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Vajon mennyiben volt a királyi Magyarország középső területeit elfoglaló oszmán birodalom „török”? Miért nem volt tömeges iszlamizáció Magyarországon a hódoltság korában? Kik voltak a bektasik és miért akar Albánia szuverén miniállamot létrehozni számukra? Mit adtak nekünk az oszmánok zenekultúra terén?A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hetedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Sudár Balázzsal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja tudományos főmunkatársával és a Budapesti Történeti Múzeum múzeológusával, aki több évtizede kutatja többek között az oszmán hódoltság politika- és művelődéstörténetét, és az oszmán kultúrát.Az adás szerkesztői: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja munkatársai..A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mit jelent az akciókutatás vagy a részvételi akciókutatás? Hogyan válik az etnográfiai kutatás egy társadalmi folyamat részévé, és vajon ez miként hat vissza a vizsgált közösség életére?Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat első vendégei Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékének adjunktusa, valamint Eitler Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tárgyi Néprajzi Tanszékének adjunktusa és az ELTE HTK Néprajztudományi Intézet tudományos segédmunkatársa.A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt, vendégszerkesztője pedig Hollós Judit Katalin. Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán, valamint az ELTE Néprajz Blog Instagram oldalán. Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!

Létezik-e olyan, hogy magyar krimi? Hogyan született meg a krimi mint műfaj, és miként jelenik meg a kortárs krimikben a magyar társadalom? Hogyan vált a krimi az irodalom egyik legnépszerűbb műfajává, és miért fogadja még ma is gyakran fenntartásokkal a kritika?A legújabb Glossza epizódunkban arra keressük a választ, hogyan született meg a krimi mint műfaj, miként értelmezi a kultúratudomány és az irodalomkritika, és vajon hogyan rajzolódik ki a magyar társadalom képe a kortárs krimik lapjain. Vendégeink Deczki Sarolta, irodalomtörténész és kritikus, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának munkatársa, valamint Bárány Tibor, filozófus és irodalomkritikus, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék oktatója.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Valójában mennyit tudunk biztosan a hunokról, és mennyi abból, amit róluk gondolunk? Hogyan vált Attila történelmi alakból mitikus hőssé Európában, és miért lett különösen fontos figura a magyar történeti hagyományban? Ha a hunok valóban az ázsiai sztyeppéről érkeztek, milyen régészeti vagy genetikai nyomok mutatják ezt ma a Kárpát-medence területén?A Glossza vendégei Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze és a nemrég megnyílt Attila-kiállítás egyik kurátora, valamint Masek Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a hun kori régészeti anyag kutatója.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Mende Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mi marad Csernobilból 40 évvel a katasztrófa után?  Miként emelhetjük be a kollektív emlékezetbe a katasztrófa előtti életet? Az 1986-os atomerőmű-katasztrófa a  technológiai optimizmus kudarcáról és az igazság elhallgatásának következményeiről mesél nekünk.A Glossza adás vendégei Kéri Gáspár fotográfus és művésztanár, a Maxim Dondyuk: A felejtés zónájában – Csernobil archívuma című, a Mai Manó Házban rendezett kiállítás kurátora, valamint Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Kommunikáció Tanszékének oktatója, a Médiakutató című folyóirat szerkesztője, aki kutatásaiban többek között az 1986-os csernobili katasztrófa magyar médiareprezentációját vizsgálja.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Mende Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Milyen szerepet játszanak a politikai rendszerek a választási magatartás formálásában, és hogyan befolyásolják a választók döntéseit? Kik és hogyan választották meg a képviselőiket az elmúlt száz évben Magyarországon? Hogyan alakultak a választási rendszerek és a részvételi arányok a posztszocialista országokban az elmúlt évtizedekben? A Glossza vendégei ezúttal Ignácz Károly, történész, választáskutató, a Politikatörténeti Intézet, valamint Kovalcsik Tamás, geográfus, választási földrajz kutató, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének munkatársa. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan formálta Kurtág életművét az 1956-os forradalom traumatikus élménye, és milyen hatással volt ez a zenei stílusára és megközelítéseire? Milyen szerepet játszott Márta, Kurtág György felesége a zeneszerző életében, és miként segítette az alkotás folyamatát az együttműködésük? Hogyan tükröződnek Kurtág zenei műveiben a szövegek és a költészet iránti vonzalma?Kurtág György a kortárs zenetörténet egyik legnagyobb alakja. 100. születésnapjának alkalmából az ELTE BTK Zenetudományi Intézetében Jelek, játékok, üzenetek címmel kiállítás nyílt, amely Kurtág Györgytől kölcsönzött címszavakkal az életmű három kulcspontjára, üzenetére utal. Ez az első alkalom, hogy élő zeneszerzőről készült ilyen kiállítás, ahol sok eredeti dokumentum is megtekinthető a bázeli Paul Sacher Stiftung-nak köszönhetően, amely több más szerző mellett Kurtág életművét is gondozza.Vendégeink Dalos Anna, a Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója és a kiállítás kurátora, valamint Bali János zeneszerző, fuvola- és furulyaművész, az PPKE oktatója, aki korábban a Kurtág György műveinek kiadásában is közreműködött. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Létezik-e metáltudomány, és ha igen, milyen kutatási kérdések merülnek fel a vizsgálata során? Hogyan jellemezhető a metálzenéhez kapcsolódó szubkultúra? Milyen kulturális, társadalmi és esztétikai vonatkozásai vannak a metálzenének?A Glossza vendégei Urbán Bálint az ELTE BTK Romanisztikai Intézet Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszékének oktatója, egyetemi adjunktusa, illetve Takáts Márk Dávid az ELTE BTK Esztétika Tanszék doktori hallgatója, az első hazai metál konferencia főszervezője. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mit jelentenek a kreatívipar és a kultúripar fogalmai? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a kifejezések? Lehetséges-e a kultúra bizonyos elemeit tömegcikként kezelni, és milyen hatással van ez a kulturális értékek megőrzésére? Hogyan alakítja a tömegpiac igénye a kulturális termékek előállítását és terjesztését?A Glossza adásának vendégei Novák Gabriella, a Néprajzi Múzeum Marketing Főosztályának vezetője, valamint Buslig Szonja, a Nemzetközi Kreatívipari Társaság alelnöke. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Vajon mit csinál egy adatgazdász? Mit is jelent valójában a digitális adat és adatvagyon a bölcsészettudományokban? Milyen feladatokkal szembesülnek a bölcsész kutatók a mesterséges intelligencia előretörésével?A Glossza vendégei Szabó Bálint, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának adatgazdásza, mesterséges intelligencia nagykövete, továbbá Szekrényes István, az ELTE Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumának munkatársa, a Debreceni Egyetem Filozófia Intézetének oktatója voltak.

Hogy nézett ki egy vámkerék és mit jelölt a plomba egy posztóvégen? Hogyan nézett ki egy pezsgő középkori város piaca és mennyire volt kiterjedt a Magyar Királyság kereskedelme? Vajon tényleg “sötét” volt-e középkor, vagy sokkal inkább egy lüktető,  színes és pezsgő világot képzeljünk el? A Glossza vendégei Weisz Boglárka, a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport vezetője, gazdaságtörténész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, és a Középkori Osztály osztályvezetője, valamint Kádas István, történész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan dolgoznak együtt a régészek és az archeogenetikusok? Milyen módszertani és értelmezési kihívásokkal kell szembenézni a kutatások során, és vajon miként kapcsolhatók össze a genetikai adatok a régészeti leletekkel? Hogyan értelmezhetjük a tudományos cikkekben publikált komplex tudományos eredményeket?  A Glossza adásának vendégei Gyuris Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa, archeogenetikus és molekuláris biológus, kutatási területe a Kárpát-medence népvándorlás és kora középkorának humán genetikai kutatása, valamint Langó Péter, az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet tudományos munkatársa, akinek kutatásai többek között a magyar koratörténetre és a honfoglalás korára fókuszálnak.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Kik azok a hantik és manysik, és hogyan lehetnek ők a legközelebbi nyelvrokonaink? Mi rejtőzött Schmidt Éva több mint 30 év alatt felhalmozott tudományos hagyatékban, amely 20 évig zár alatt volt? Miért különösen fontos feldolgozni ezt az anyagot és milyen nehézségekkel szembesültek a kutatók?A Glossza vendégei Csepregi Márta, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont  Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos tanácsadója és Ruttkay‑Miklián Eszter az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Néprajztudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Csepregi Márta pályatársa volt Schmidt Évának, akit Éva vezetett be a leningrádi obi‑ugor körbe. Eszter pedig Éva tanítványaként indult, mestere egy olyan tudományos világba kalauzolta, ami akkoriban szinte hozzáférhetetlen volt. Eszter és Márta is az 1990‑es években tudtak Schmidt Évát követve terepre jutni.További információ a Glossza ⁠⁠Instagram⁠⁠ és ⁠⁠Facebook⁠⁠ oldalán.

Hogyan törtek be a magyar nagyvállalatok az albán piacra a 2000-es években? A Nyugat-Balkán kulturálisan, etnikailag és vallásilag sokszínű világában mire van szükség a gazdasági érvényesüléshez? Hogyan jelenik meg a közös magyar–balkáni történelmi múlt a mai gazdasági és vállalati kapcsolatokban? Számít-e ma az üzleti világban a helyi történelem, kultúra és kollektív emlékezet ismerete? Hogyan és hol kapcsolódnak össze egy Pristinától Tiranáig tisztelt magyar albanológus és a 4iG Csoport útjai?A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hatodik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Schütz Gergellyel, a 4iG Nyrt. nemzetközi kommunikációs vezetőjével, akivel a magyar-albán kapcsolatokról, a nyugat-balkáni magyar gazdasági jelenlétről, a sokszínű régió által a vállalatok számára támasztott kihívásokról beszélgetünk. Megtudhatjuk többek között, hogy miért érzi magát úgy egy gazdasági vezető Tiranában, mintha Budapesten lenne. Az adás szerkesztői Csaplár-Degovics Krisztián és Gál Judit az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai.A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.További információ a Glossza ⁠Instagram⁠ és ⁠Facebook⁠ oldalán.

Hogyan találkoznak a történeti források és a régészeti leletek a tatárjárás feltárásakor? Miért vonultak ki a tatárok Magyarországról? Hol zajlott pontosan a nagy muhi csata és vajon hol kanyargott a Sajó a 13. században? A Glossza vendégei Nagy Balázs történész, az ELTE Középkori Történeti Tanszék tanszékvezetője, valamint Laszlovszky József régész, a CEU Medieval Studies Tanszék professzora, a Cultural Heritage program vezetője, akik a Tatárjárás 1241. A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései című, NKFIH által támogatott kutatási program vezetőiként beszélnek az 1241–1242-es mongol hadjárat magyarországi kutatásának új eredményeiről.Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, illetve Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan jött létre a középkori Bosznia és mit „kerestek” a magyar királyok Boszniában? Kik voltak a bogumilok és valóban jelen voltak Boszniában? Mit tudunk a helyi eretnekekről és az úgynevezett Boszniai Egyházról? Miért vallottak kudarcot a domonkosok és voltak sikeresek a ferencesek a katolikus térítésben? Hogyan jelent meg és terjedt el az iszlám a térségben? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának ötödik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Ternovácz Bálinttal, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosával, Balkán-kutatóval, akivel Bosznia középkori egyházi és vallási viszonyairól beszélgetünk, kitérve az ország kialakulására és fejlődésére, valamint a magyar-boszniai kapcsolatok gazdag múltjára. Az adásból megtudhatjuk többek között azt is, hogy valóban bogumilok voltak-e a boszniai eretnekek.Az adás szerkesztője Gál Judit az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa.A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.További információ a Glossza ⁠Instagram⁠ és ⁠Facebook⁠ oldalán.

Ki volt valójában Mithras? Hogyan terjedt el kultusza a Római Birodalomban, és miért éppen a katonák és kereskedők körében lett népszerű? És vajon milyen mai párhuzamai lehetnek ennek a kizárólag férfiakból álló, zárt spirituális közösségnek?Vendégeinkkel, Láng Orsolya régész-főmuzeológussal, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum munkatársával, valamint T. Szabó Csaba ókortörténésszel, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszék adjunktusával, a Mithras-kultusz kutatójával arról beszélgetünk, mit árul el a legújabb feltárás Mithras követőiről, hogyan lehet ma értelmezni egy olyan vallást, amely egyszerre volt titkos, beavatásra épülő, és mégis birodalomszerte elterjedt.Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, Szilágyi Zsolt az ELTE HTK BTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. A Glossza 85. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a Youtube-on.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan lehet közvetíteni egy száz évvel ezelőtti vagy akár kortárs traumát? Milyen ereje van annak, amikor egy egyszerű rajz vagy alkotás önterápiaként működik? És meddig terjed a megértés és feldolgozás folyamata, amikor a trauma képekké, szavakká vagy hangokká válik, és velünk lép interakcióba?A Glossza adásának vendégei Perenyei Monika, művészettörténész, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója, az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény vezetője, valamint Szöllősi Anna, animációs filmkészítő, a MOME doktorandusz hallgatója, aki saját művészi alkotásán keresztül vizsgálja az alkotás önterápiás lehetőségeit, és különösen érzékenyen közelít a mentális érintettség és a művészet kapcsolatának kérdéséhez.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. A Glossza x. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Miként él Hunyadi János emléke a Balkán népeinek körében? Miért nem találunk török emlékeket Horvátországban? Miért fontos túllépni a 19. századi toposzokon Mohács emlékezete kapcsán? Mit adtak nekünk a Habsburgok? Miért érdemes horvát történelemmel foglalkozni, és miért jár ez együtt önvizsgálattal?A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának negyedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Varga Szabolccsal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, aki a magyar-horvát kapcsolatok 15-17. századi történetébe kalauzolja el a hallgatókat, és a korszak meghatározó egyéniségei, eseményei és történelmi folyamatai kapcsán bemutatja, miként vélekedtek arról a horvátok és magyarok, és miként élnek a két nemzet történeti emlékezetében.Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián a Humán Tudományok Kutatóközpont munkatársai. A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának adásai meghallgathatók a Spotify-on és a YouTube-on.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Kik voltak a  Magyar Tudományos Akadémia mecénásai? Mit jelentett, ha valaki adományozott az Akadémiának? Vajon milyen felajánlások érkeztek az elmúlt 200 évben?Az epizódunkban A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetről beszélgetünk. A könyv a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetének egyik legfontosabb aspektusát, a mecenatúrát, illetve a tudomány és a kultúra fejlődésére gyakorolt hatását elemzi. A mecenatúra nem csupán anyagi támogatást jelentett, hanem szoros kapcsolatban állt a magyar társadalom különböző rétegeivel, és tükrözte az értékek átalakulását is az elmúlt kétszáz évben. Vendégeink Klement Judit, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének és az ELTE BTK Atelier Tanszékének történésze, az említett kötet szerkesztője és egyik szerzője, valamint Láng Benedek, tudománytörténész, az ELTE GTK Marketing és Érveléselmélet Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, Szilágyi Zsolt a ELTE HTK BTK Néprajztudományi KutatóIntézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mi történik, ha a test egyszerre válik látványossággá és művészi kifejezőeszközzé? Hol van a helye azoknak a társulatoknak, amelyek kívül maradtak a művészettörténet fősodrán – mert nem illettek sem a kánonba, sem az intézmények világába? Hogyan él meg egymás mellett a társadalmi érzékenység és a filléres látványosság, és miként értelmezhető mindez a pszichiátria, a vizualitás és a művészet metszéspontjaiban? A Liliputi Színház története egy olyan művészeti–társadalmi határterületre vezet, ahol a testi másság, az identitás és a színpadi jelenlét szorosan összefonódik.A Glossza podcast adása egy különleges művészeti–társadalmi határterületet jár körül: a Liliputi Színház történetét és örökségét. A beszélgetés vendége Aknai Katalin, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézetének kutatója, valamint Farkas Benedek, a Liliputi Színház történetének kutatója, aki az Eidolon Grant támogatásával vizsgálja a témát.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. A Glossza adása Látkép Fesztivál keretében zajló Defavorizált csoportok és jelenségek című szekcióhoz kapcsolódik. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Mi történik, ha már nem a Nyugat diktálja a trendeket? Ha a világ TikTok-on, Spotify-on vagy YouTube-on egyre inkább koreai, vagy japán tartalmakat fogyaszt, keleti zenei sztárokat követ? Vajon mi hajtja ezeket a folyamatokat: az algoritmusok, a streamingplatformok, a történelmi minták vagy tudatos piaci stratégia? Miként hogyan hat vissza mindez a helyi kultúrákra, közösségekre? A Glossza vendégei Salát Gergely sinológus és Horváth Dávid japanológus, akik segítenek megérteni, mi van a ritmus, a klip és a kulturális hype mögött.Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, Szilágyi Zsolt a ELTE HTK  Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. Az adást az Ördögkatlan Fesztiválon, a pécsi KÖSZI szervezésében megvalósuló Bölcsész Udvarban vettük fel.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

A tehetség önmagában ma talán nem elég. A fiatal zenészeknek nemcsak dalokat kell írniuk, hanem folyamatosan jelen kell lenniük a digitális térben, építeniük kell a közönségkapcsolatokat, megfelelni az elvárásoknak – mindezt úgy, hogy közben próbálnak önazonosak maradni. De mit jelent ma elindítani egy zenekart? Milyen kompromisszumokat követel a „láthatóság”? És mit vár el a közönség – vagy éppen a zeneipar – egy új formációtól?A Jules War tagjai – Lovasi Eszter, Szilágyi Domonkos, Bajnok Balázs és Lévai Márton – különböző zenei háttérből érkeztek, többen komolyzenei múlttal. A zenekar mégis egy érzékeny, személyes és gondolatébresztő zenei közeget hozott létre. Bár a kiindulópont személyes, a számok ma már közösen formálódnak. Az alkotás közös folyamattá vált, a zenei együttműködésből pedig baráti közösség született.Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai. Az adást az Ördögkatlan Fesztiválon, a pécsi KÖSZI szervezésében megvalósuló Bölcsész Udvarban vettük fel.

Miként vezethet egy útépítés során feltárt 19. századi alagút egy egész térséget lázban tartó vitához? Hogyan viszonyul egymáshoz a magyar Délvidék és a szerb Vajdaság fogalma? Milyen kapcsolatban áll a tudomány, a politika és az identitásképzés a Vajdaság kapcsán?A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának harmadik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a régióból származó Takács Miklóssal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, aki hosszú pályafutása során jelentős mértékben járult hozzá a Kárpát-medence, különösen a történelmi Magyarország déli területei régészeti örökségének kutatásához, feltárásához és megismertetéséhez.Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai. A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan befolyásolja az  életünk hosszát és minőségét az, ahogyan az öregedésre tekintünk? Milyen hatással van ránk a fiatalság kultusza, és mit jelent tudatosan készülni az időskorra? Egyáltalán miért számít az, hogy hol és milyen körülmények között öregszünk meg?Vendégeink Villányi Emőke szociális munkás, a kertterápia “úttörője”, valamint Milánkovics Kinga, aki a Tudatos Öregedés Alapítványon keresztül igyekszik alakítani az emberek öregedésről való gondolkodását. Az adás szerkesztője: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a BTK Történettudományi Intézet és Szilágyi Zsolt, BTK Néprajztudományi Intézet.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan volt képes fennmaradni több mint 800 éven át a magyar-horvát államközösség a közép-európai történelem viharaiban? Ki volt a horvát és ki a magyar? Hogyan élednek újjá az elfeledett horvát hagyományok Magyarországon? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának második adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Sokcsevits Dénessel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont nemrégiben nyugdíjba vonult tudományos főmunkatársával, aki több évtizedes pályája során összekötőkapcsot jelentett a magyar és horvát történettudomány és kultúra között is.Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai. A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”További információ a Glossza ⁠Instagram⁠ és ⁠Facebook⁠ oldalán.

A podcastok világa ma már a tudományos ismeretterjesztés egyik fontos eszköze. Különösen igaz ez a bölcsészettudományokra, amelyek gazdag témakínálatukkal és sokszínű megközelítéseikkel kiváló alapot nyújtanak tartalmas beszélgetésekhez. De vajon miért érdemes a bölcsészettudományokat podcast formában megszólaltatni? Hogyan épül fel egy tudományos igényű, mégis hallgatóbarát podcast epizód? Milyen szerepe lehet egy podcastnak a tudományos párbeszédben?Ez alkalommal két, a bölcsészettudományokhoz kapcsolódó podcast szerkesztőt láttunk vendégül: Dallman Kristófot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hallgatói Szolgáltató Központjának vezetőjét, a Hic et nunc podcast szerkesztőjét, valamint Pillik Bertalant, az Ásatalk Podcast, Magyarország első régészeti témájú podcastjének szerkesztőjét. A beszélgetés során szó esik a műsorok elindításának körülményeiről, a készítésük gyakorlati hátteréről, a szakmai motivációkról, valamint a tudománynépszerűsítés kihívásairól és lehetőségeiről.Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠ Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai és  Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan válik egy történész kutatása színházi előadás alapjává, vagy egy költő útinaplója egy 19. századi utazás kortárs tükörképévé? Hogyan tudunk toposzok mögé nézni, és megismerni Szendrey Júlia és Petőfi Sándor alakjait? Miért mozgatnak minket még napjainkban is ezek az ikonikus személyiségek, és miért érezzük szükségét, hogy újra és újra közelítsünk hozzájuk? A Glossza vendége Gyimesi Emese, történész, irodalomtörténész, aki Szendrey Júlia életművének egyik legfontosabb kutatója. Munkáiban nemcsak a történelmi pontosság, hanem a női sorsok mély megértése is hangsúlyt kap. Továbbá Szálinger Balázs, aki költőként és drámaíróként nemcsak a papíron keresett kapcsolatot a történelemmel, hanem Petőfi 1845-ös felvidéki útját ő maga is végigjárta.Az adás szerkesztője: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa. 

Mit mesél el a gyerekkor – ha épp nincs róla egyetlen fénykép sem? Hogyan válik egy kamasz szobája személyes térből társadalmi tükörré? Lehet-e a gyerekeknek saját tere és hangja egy olyan világban, ahol még mindig a felnőttek hozzák a szabályokat? Miért fontos újra megtanulnunk együtt lenni – gyerekként, gyerekekkel, gyerekszemmel?A Child Space / Gyerekterek című nemzetközi tudományos konferencia keretében megrendezett kerekasztal-beszélgetésünkben három eltérő, mégis egymással szorosan összefüggő nézőpontból kérdeztük vendégeinket: Gyurkó Szilvia jogászt és gyermekjogi aktivistát, a Hintalovon Alapítvány alapítóját, Kárpáti Andrea művészettörténészt, pedagógiai kutatót, a Vizuális Kultúra Kutatócsoport vezetőjét, valamint Juhász Árpád világutazó geológust, aki a Gyerekek a nagyvilágból – A jégvilágtól a trópusokig című könyvében a világ számos országában élő gyerekek sorsát és életkörülményeit mutatja be. Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és László Orsolya, a Magyar Nemzeti Múzeum antropológus muzeológusa.A Glossza 77.  adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.  

Miért jár egy maréknyi magyar botanikus immár két évtizede rendszeresen Albániába? Milyen hagyományokra tekint vissza a magyar botanikai kutatás a Nyugat-Balkánon? És végül miként látják a kutatók, miként változott Albánia az elmúlt két évtizedben? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának első adásában a ezeket a kérdéseket járjuk körbe Barina Zoltán botanikussal, a WWF Magyarország munkatársával, aki 2004 óta rendszeresen járja Albánia zegzugos tájait kollégáival, olykor kalandos, olykor embert próbáló körülmények között. Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai. A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”

Valóban Magyarországon a legalacsonyabb a női kutatók aránya az EU-ban? Miért volna fontos, hogy a nemi sztereotípiák ne épüljenek be túlságosan korán a gyermekek fejébe és váljanak a mentalitásuk részévé? Hogyan segíthet a művészet – például a portréfotó – abban, hogy láthatóbbá váljanak a nők?A Glossza legújabb epizódjában a nők helyzetét tekintjük át az oktatásban és a tudományos pályákon, valamint azt a témát járjuk körül, hogy miért fontos a nők esélyegyenlőségének megteremtése ezeken a területeken. Vendégünk Fábián Évi fotóművész, művészeti menedzser és középiskolai tanár. Számos különböző női személyiséget mutatott már meg fotósorozataiban, és olyan kutatókról is készített portrét, mint például Karikó Katalin vagy Heller Ágnes. A beszélgetést többek között Fábián Évi Nők Magyarországon című fotósorozata inspirálta. Továbbá Nagy Beáta szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Szakterülete a nemek közötti különbségek és az esélyegyenlőségi politikák kutatása, e mellett pedig aktív szerepet vállal a nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének előmozdításáért.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai.

Mennyire képesek a mai fiatalok önállóan megbirkózni a digitális kihívásokkal és veszélyekkel? Milyen szerepe van a felnőtteknek abban, hogy biztonságosabb digitális környezetet teremtsenek a gyerekek számára? Mit jelent az egészséges digitális szokások kialakítása, és vajon mennyire vagyunk valóban tudatos felhasználók a digitális világban?A Glossza legújabb adásában F. Lassú Zsuzsa, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának docense, valamint Arató Nikolett, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi adjunktusa, akiket arról kérdeztünk, hogy a gyerekek mentális egészsége mely tényezőktől függ, és milyen kihívásokat támaszt ez a digitális korszak velük szembe. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Miért fontos a játék a gyerekek és a felnőttek mindennapjaiban? Melyek a legnépszerűbb tradicionális népi játékok és ezek miként adaptálódtak napjaink igényeihez? A Glossza vendégei Tóth Piroska néprajzkutató,  a solymári Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, valamint Nagy Veronika muzeológus, a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeum szakmai vezetője. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Miként éltek a gyermekek a különböző történelmi évszázadokban? Milyen módszerekkel pillanthatunk be a régebbi korok gyermekeinek mindennapjaiba?  És vajon miért tekintjük egyre fontosabbnak a gyermekek életmódjának, fejlődésének és szokásainak kutatását? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a Glossza vendégei Erdélyi Gabriella történészl, a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport vezetőjel és a BTK TTI tudományos főmunkatársa, valamint Szeniczey Tamás antropológus,  az ELTE Embertani Tanszékének adjunktusa.Az adás szerkesztői: ⁠Szilágyi Adrienn⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és ⁠Szabados Bettina, ⁠a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai. További információ a Glossza ⁠Instagram⁠ és ⁠Facebook⁠ oldalán.

Mit jelent valójában a hermetikus hagyomány? Mi a különbség a hermetizmus és a hermeticizmus között? Hogyan kapcsolódik a varázslás, a mágia és az alkímia a hermetikus hagyományhoz? Történelmi személy volt-e Hermész Triszmegisztosz? És mégis miként jutunk el mindezek alapján Harry Potterhez? E kérdéskör történeti gyökereinek megértésére vállalkozik a Glossza legújabb adása. A Glossza vendégei ezúttal Szőnyi György Endre, irodalom- és kultúrtörténész, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa és Hamvas Endre Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézetének tudományos főmunkatársa. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Miként formálódott a vadászat gazdasági, társadalmi és kulturális szerepe az évszázadok során? Hogyan alakult át a vadászat és a vadgazdálkodás szerepe Magyarországon napjainkra? És végül miként kapcsolódnak a vadászathoz az olyan típusú munka- és vadászkutyák, mint az erdélyi kopó? A Glossza legújabb adásában ezeket a kérdéseket járjuk körbe Bödők Gergely történésszel, a Kopóvilág című oldal egyik elindítójával, valamint Földvári Attilával, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivőjével és az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársával.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan határozza meg világ- és kultúrafelfogásunkat a modern természettudomány? Mire vezethető vissza a természettudomány eredményeinek felértékelődése? Milyen tudást nyújtanak a 21. században a bölcsészettudományok? Milyen tudományos együttműködések kínálkozik a természet- és bölcsészettudományok között? A Glossza legújabb adásának vendégei a közvéleményben mára általánosan elterjedt vélekedésekkel ellentétben arra mutatnak rá, hogy a két tudományterület valójában szoros kölcsönhatásban áll egymással és tulajdonképp maguk is hidat képezhetnek a bölcsészet- és természettudományok között. Vendégeik ezúttal Hornyik Sándor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének tudományos tanácsadója, valamint Kutrovátz Gábor, a BME Filozófia és Tudománytörténeti Tanszékének egyetemi docense.Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Milyen döntések befolyásolják a fenntarthatósági átmenetet?  Mi tehetünk egyénként, fogyasztóként, állampolgárként, hogy „zöldebben” éljünk? Milyen folyamatokat indíthat el az egyének nézőpont váltásai és ez miként hathat ez az államra és a gazdasági szereplőkre? Mit jelent a nemnövekedés és valójában a jóllét? A Glossza 68. adásában Köves Alexandrával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével és Szeszák Pankával, a Bolygó Közösségi Tér munkatársával beszélgetünk a klímatudatosságról, a klímaválság a gazdasági és politikai vonatkozásairól, valamint a zöld aktivizmusról.Az adás szerkesztője: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Miért tekinthető a hinduizmus többnek, mint egy vallás? Hogyan tükröződnek a hindu tradíciók a popkultúrában? Miként jelennek meg a hindu mitológiai elemek a modern politikai diskurzusokban?A Glossza legújabb adásában a hinduizmus meghatározásról, az indiai populáris kultúrában betöltött szerepéről, és a politikai hinduizmus jelenéről beszélgetünk vendégeinkkel, Szivák Júliával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének adjunktusával, és Száler Péterrel az ELTE BTK Indológiai Tanszékének tudományos segédmunkatársával.A műsor elkészülését a Független Médiaközpont és a Get the Trolls Out című vallásszabadsággal foglalkozó projekt támogatta. Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Hogyan folytak régészeti munkák és történeti kutatások egy működő szakrális térben? Mit jelent a tudomány művelői és az aktív bencés közösség számára egy ilyen típusú tudományos együttműködés? Miként gondolkodhatunk  a hely értékéről és jelentőségéről lokális és spirituális értelemben? A Királyok, szentek, monostorok címet viselő multidiszciplináris  kutatási program keretében több régészeti kutatás zajlott: 2021-ben a Tihanyi Bencés Apátság altemplomában, 2022-ben a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban,  2023-ban pedig a Pannonhalmi Főapátság udvarán. A munkálatok a szerzetesközösségek elöljáróinak  támogatásával zajlottak. A Glossza vendégei  Dénesi Tamás egykor bencés diák és tanár, napjainkban a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója, valamint Belényesy Károly régész, a székesfehérvári Civitas Regia Nonprofit Kft. ügyvezetője, és többek között e projekt szakmai tanácsadója. Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Milyen történelmi események voltak a legmeghatározóbbak az arisztokrácia sorsa szempontjából? Hogyan változott az arisztokrácia percepciója a különböző történelmi időszakokban? De vajon miként maradhatott fenn – zárvány módjára – a főnemesi gazdasági-társadalmi és politikai túlhatalom?A Glossza epizódunk középpontjában Az arisztokrácia tündöklése és bukása Magyarországon 1700-1957 c. könyv. Vendégeink a kötet szerzői, Gyáni Gábor és Szilágyi Adrienn, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársai.Az adás szerkesztői: Fedeles-Czeferner Dóra a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai.

Milyen szerepeket töltenek be a nők az egyházban, a református és a katolikus testvéri közösségekben? Hogyan formálódott az idők során a nők szolgálata és hivatása az egyházon belül? Miért fontos, hogy női szempont is érvényesüljön az egyházban? A Glossza 44. adásában a szerzetesi élet kihívásairól beszélgettünk, és arról, hogy mit jelent a szerzetesi élet a 21. században. Legújabbbeszélgetésünkben a nőkre, a női hivatásra, és a nők szerepvállalásának kérdéseire koncentráltunk, azaz szűkebben véve a nők egyházi szerepeiről faggattuk meghívott vendégeinket. Vendégünk Somogyiné Ficsor Krisztina, a budapest-fasori református gyülekezet intézményi lelkésze, és Gergely Katalin, a Jézus Szíve Társasága általános elöljárója. A műsor elkészülését a Független Médiaközpont és a Get the Trolls Out című vallásszabadsággal foglalkozó projekt támogatta. Az adás szerkesztője: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársa.

Hogyan működik a Buddha tanítása a mai individualista világunkban és mit adhat ez a vallás a globalizáció korában? Hogyan működnek a buddhista közösségek Nyugaton és Magyarországon? Milyen hatással van a digitális technológia és a közösségi média a buddhista tanítások elterjedésére és gyakorlására? A Glossza epizódjában ezekről a kérdésekről beszélgetünk Karsai Gábor filozófussal, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektorával, valamint Hidas Gergely indológussal, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola docensével. A műsor elkészülését a Független Médiaközpont és a Get the Trolls Out című vallásszabadsággal foglalkozó projekt támogatta.  Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai. Glossza megtalálható itt is:  Honlap: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠abtk.hu/ismerettar/glossza/adasok⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ Facebook: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠www.facebook.com/glosszapodcast⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ Instagram: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠www.instagram.com/glosszapodcast/⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ YouTube: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠https://www.youtube.com/watch?v=Cscly6ngGo0&list=PLO4IEQZa_8XOQwQbOIm-7ButbkKgrIee⁠⁠

Bár hagyományaink jelentős része eltűnőben vagy átalakulóban van, a karácsony még ma is az egyik legfontosabb családi ünnep a keresztény kultúrkörben, sőt egyre inkább azon túl is. Mennyire reprezentálja a tradíciót a karácsony? Vagy esetleg ma már csupán egy globális fogyasztási „rítusként” értelmezhető? Miként formálódott az ajándékozás ünnepe a fogyasztói társadalomban, és hogyan tekinhetünk erre a jeles napra egy összetett társadalmi és kulturális jelenségként? A Glossza ünnepi adásának vendégei Iancu Laura író, költő, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont néprajzkutatója, aki szülőfalujának, Magyarfalunak - a legkeletibb csángó-magyar településének - világát is kutatta többek között az ünnepi szokások mentén, valamint Mitev Ariel Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet Marketingmenedzsment Tanszékének oktatója és tanszékvezetője, aki korábban azt vizsgálta, hogy miként jelenik meg a karácsony napjaink fogyasztói társadalmában, illetve hogy a karácsonyi stressz mely tényezői hatnak a fiatal felnőttek ünnepi készülődésére, és ez mennyiben befolyásolja ez az ünnep élményét.  Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai. Glossza megtalálható itt is:  Honlap: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠abtk.hu/ismerettar/glossza/adasok⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ Facebook: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠www.facebook.com/glosszapodcast⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ Instagram: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠www.instagram.com/glosszapodcast/⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ YouTube: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠https://www.youtube.com/watch?v=Cscly6ngGo0&list=PLO4IEQZa_8XOQwQbOIm-7ButbkKgrIee⁠⁠

Napjainkban  nemcsak a genetikai kutatásokban észlelhető robbanásszerű változás, hanem a genetikai tesztek alkalmazása is óriási léptekkel halad előre. A tudományos alkalmazás mellett a genetikai vizsgálatok, tesztek már a  piaci felhasználása számára is elérhetővé váltak. Egyfajta divat  lett a genetikai örökség megismerése. De vajon mit mutat meg számunkra egy genetikai teszt, amit viszonylag olcsón és könnyen megvásárolhatunk? Miként értelmezhetjük a megkapott adatokat és egyáltalán a teszteket készítő kereskedelmi cégek mire használják az adatbázisba bekerülő információkat? Hogyan kapcsolódhat a genetikai “identitásunk” a kulturális identitásunkhoz?  Glossza adásban a genetikai tesztekről kérdezzük vendégeinket Varga Máté biológust,  az ELTE TTK Genetikai Tanszékének egyetemi docensét, valamint Gerber Dániel bioinformatikust, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Arcehogenomikai Intézetének tudományos munkatársát. Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai. Glossza megtalálható itt is:  Honlap: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠abtk.hu/ismerettar/glossza/adasok⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ Facebook: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠www.facebook.com/glosszapodcast⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ Instagram: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠www.instagram.com/glosszapodcast/⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ YouTube: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠https://www.youtube.com/watch?v=Cscly6ngGo0&list=PLO4IEQZa_8XOQwQbOIm-7ButbkKgrIee⁠⁠