Gyerekekről felnőtteknek-Vendég a háznál

Dübörgő biztatás, labdapattogás, sípszó – a körmendi sportcsarnokban nemzetközi kosaras csapatok mérkőztek. Ugyanúgy, mint egy hagyományos tornán, de mégsem teljesen ugyanúgy. Nem a küzdelem volt más, nem a megfeszült akarat, nem a nyerni akarás. A nézőtéren sem volt kevesebb izgalom, lélegzetvisszafojtva várakozás és az állva tapsolás. A sportolók, akik valamennyien Down- szindrómával élnek, mind más-más nehézséggel léptek pályára, de mégsem ügyetlenség látszott rajtuk, hanem erő. Együtt mozgásuk, őszinte gesztusaik, egymás iránti biztatásuk, csalódottságuk vagy örömük kimutatása nem szánalmat ébresztett a nézőkben, hanem vonzódást valami tiszta után, amihez mindannyian kapcsolódni szeretnénk. A Down-szindrómával élők kosárlabda világbajnokságán jártunk Körmenden. Szerkesztő: Diós Judit

Szerkesztő: Szendrei Edit Negyedik trimeszter, vagyis a szülést-születést követő időszak, amire érdemes jól felkészülten odafigyelni. Igen ám, de ez meddig tart? Mire van ekkor szüksége a babának, az anyának, s az alakuló családnak? Az Anyafüzet második kötete erre az időszakra, és kimondottan az anya testi-lelki jóllétének támogatására fókuszál.

Szerkesztő: Mohácsi Edit A siket gyermekek több mint 90%-a halló családba születik, ahol a szülőknek nincs előzetes tapasztalatuk a jelnyelvvel. Bár a korai szűrés kötelező, a családok gyakran későn kapnak megfelelő mentális és módszertani támogatást a jelnyelv elsajátításához. Ehhez nyújt segítséget a SINOSZ, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a Jel Alapítvány, akik közösen rendeztek jelnyelvi kalandparkot az érintetteknek. Miben segít a mentorszülői hálózat? Mi a hasznosabb, a jelnyelv vagy a szájról olvasás? Erről is beszélnek a szakértők, Tempfli Kátya, a Jel Alapítvány vezetője, Kormány Anita, a Sportból jeles Alapítvány vezetője, Bagó Zsófia, a Hallássérültek óvodájának óvónője, valamint érintett gyerekek és szülők.

Azért csinálom, mert szeretem, mert kikapcsol, mert feltölt, mert nincs tétje, mert sokat tanulok, fejlődök általa: mi az? A Válasz-utak fiataljai a hobbijaikról beszélgettek. Néhányról az is kiderült, milyen jó lenne ezzel foglalkozni hivatásként az elkövetkezőkben. Másoknak viszont épp az adja az értékét, hogy csak úgy, a jó érzésért lehet csinálni. Szerkesztő: Szendrei Edit

A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma Magyarországon megközelíti a 120 ezer főt. Ebből a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján több mint 69 ezer diák tanul az általános iskolákban, a többiek a középfokú oktatásban és szakképzésben. Az iskolák nincsenek kellően felkészülve a fogadásukra, a szakemberhiány, az eszköztelenség pedig jelentősen megnöveli a szülők terheit is. Több civil szervezet közösen kidolgozta az „SNI köznevelési minimumot”, amely rögzíti a differenciált és inkluzív oktatás elengedhetetlen szakmai feltételeit. A dokumentumot egy konferencián mutatták be májusban a Kesztyűgyár Közösségi Házban. De addig is, amíg mindez megvalósul, hol lehet segítséget kérni, milyen nehézségekkel kell szembenézni, és milyen az élet felnőttként, ha SNI-sek vagyunk? Megszólalnak: Zeller Judit, a TASZ jogi szakértője, Csordás Anett, az EgyszerGyerek Program koordinátora és az érintettek. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Szerkesztő: Diós Judit. Mire vágyunk, amikor nyaralni készülünk? Közös élményekre, új környezetre, kalandokra vagy semmittevésre? Mit adhat a közös idő a családnak és mire számítsunk szülőként az együtt töltött napokon? Mit kezdjünk az eltérő igényekkel, a konfliktusokkal, az okoseszközökkel? Lehet-e ünnep a nyaralás? Műsorunkban családokkal beszélgetünk, vendégünk Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta.

A Kiss Áron Magyar Játéktársaság a játék kedvelőit, készítőit, kutatóit fogja össze az ország minden tájáról 1987 óta. Mozgatórugója az elnökük, Dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató, muzeológus, akinek 90-ik születésnapját köszöntötték nemrégiben a társaság tagjai. Orlay utcai kiállító- és közösségi terükben gyakran tartanak nyílt napokat szombatonként, s ezzel évek óta bekapcsolódnak például a Bartók Boulevard eseményeibe is. Hirdetve ma is a játék alapvető szerepét a gyermek személyiségének fejlődésében, s tanulási folyamatának fontosságában. Szerkesztő: Szendrei Edit

Mennyi az a képernyőidő, amely életszerű és kivitelezhető a nyáron? Napi időkorlát helyett sokan a heti időbeosztásban hisznek, de ki fogja ezt ellenőrizni? Milyen játékok, tartalmak azok, amelyekkel nyugodtan, biztonságosan egyedül hagyhatjuk a gyerekeket? Egyáltalán egyedül hagyhatjuk őket az online térben? Milyen egy jó nyári digitális házirend? Mennyiben legyen más, mint a hétvégén megszokott forgatókönyv? A digitális nevelésről szólt a FamilyLife legutóbbi rendezvénye. Megszólalók: Tóth Dániel digitális nevelés szakértő, pszichológus, Kovács-Csiha Julianna FamilyLife szervező, Kovács Kálmán FamilyLife szervező, családok. Szerkesztő: Belényi Barbara

Évtizedekig rajzórának hívták, most vizuális kultúra a neve. Mi a titka a rajzolásnak, és hogy lesz belőle vizuális kultúra? Mit jelent az átlós kompozíció, a színátmenet, a mártogatás, a kontraszt, a grafikai felület, a térbeliség? A zsámbéki Keresztelő Szent János Általános iskolában jártunk az elsősök és a negyedikesek óráján, ahol Paulovkin Boglárka grafikusművész vezeti be a vizuális kultúra rejtelmeibe a gyerekeket. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Apagenerációk rovatunkban három, különböző nemzedékhez tartozó apával beszélgetünk. Kíváncsiak vagyunk, vajon milyen apai mintát hoz otthonról és ad tovább egy ötvenes években, egy hetvenes években és egy kilencvenes években született apa. A résztvevők állandóak, a téma mindig más. Ma: a nagy üzenetek. Kaptam-e otthonról életre szóló mondatot? Mit kezdek vele? Felülírom vagy megtartom? És van-e bennem vágy, hogy effélét rábízzak a gyerekeimre? Szerkesztő: Süveges Gergő

Ahogyan anyává is csak úgy válhatunk, ha van apa, úgy apává is úgy lesz valaki, ha ott van mellette az anya. Közösen tanulható és alakítható szerepek ezek. Egy része ösztönösen ébred mindenkiben, sokat tesz hozzá az otthonról hozott minták kezelése, és a közös úton megtett törődés. S hogy mi segített megtenni napról-napra azt, ami szükséges, ami kell, ami jó? - egy szülőpár közös fejlődésének útját ismerhetik meg. Szerkesztő: Szendrei Edit

A Vecsési Zenei Alapfokú Művészeti Iskola családias légkörében a zene tényleg mindenkié. Igazi befogadó iskola, ahol a tanárok személyre szabják a módszereket, például színes kottából tanítják a Down-szindrómás növendéket az Ulwila módszerrel, a Kovács-módszer az izgő-mozgóknak teszi könnyebbé a tanulást a mozgás beépítésével, és akár saját csellóiskolát és zongoraiskolát állítanak össze a lassabban haladóknak. Ugyanakkor az együttműködés és az egymásra hangolódás is jól megy a diákoknak, az iskolai Times up! koncerten és a zenekarban kivétel nélkül mindenki szerepel. Szerkesztő: Cataluccio Andrea

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella Méhecske, medve, pillangó, de főként bálna. Ugyanis a bálnák légzése a mintaadó abban a módszerben, amely speciális légzőgyakorlatokkal segít visszavezetni a gyerekeket a helyes légzéshez. Miért fontos és milyen is tulajdonképpen a helyes légzés? Hogyan hat a figyelemre és a tanulási, szövegértési képességekre a légzés minősége a gyerekeknél? A Bálnalégzés programot ebben a tanévben három általános iskolában tesztelték elsősöknél, de óvodásoknál már jó ideje használják a szakemberek a logopédiai foglalkozásokon. A módszer megalkotójával, Gánóczy Andrea gyógypedagógussal, logopédussal, valamint tanárokkal, gyerekekkel beszélgetünk.

Ugrálás egy sakktáblán, tollasozás elkapó hálóval, tánc színes szalagokkal – milyen ötletekkel lehet az ovis és az alsós testnevelés foglalkozás játékos és örömteli? Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Mozgás-pedagógia konferenciájának műhelyein a hallgatók és az óvodapedagógusok kreatív mozgásfejlesztő kezdeményezésekkel ismerkedhettek meg, hogy beépíthessék azokat a mindennapokba. Műsorunkban ezek közül három módszert mutatunk be: vendéglátónk Kicsák Mónika komplex táncterapeuta, Szűcs Zoltán tollaslabdaedző, Kovács Noémi testnevelő és gyógytestnevelő tanár, és a konferencia egyik szervezője, Bartha Enikő mesteroktató. Szerkesztő: Diós Judit

Elég, ha csak játszik? – kérdezhetik a szülők, ha az iskolára való felkészülésről van szó. Elég lehet, mert a játék a gyermek legfőbb tanulási stratégiája. S még eredményesebb akkor, ha a felkínált játéktevékenységeket az óvodapedagógusok csoportra, egyénre szabva az életkornak megfelelően alakítják ki. Ha így rakódik egymásra fokozatosan a tapasztalat és a megszerzett tudás az óvodai évek alatt, akkor lehet átlépés és nem szakadék az iskolába kerülés a gyerekek számára. A Budapesti Óvodapedagógiai Napokon idén ezekről gondolkodtak közösen a szakemberek. Szerkesztő: Szendrei Edit

Egy testvér az egyik legnagyobb kötelék egy ember életében. Különösen akkor, amikor felnőtté válva, a szülők elvesztésével magukra maradnak a feladattal, hogy egyben tartsák a családot. Miért olyan nehéz mégis ezt jól csinálni? A felszín mögött meglátni a másik érzéseit, sebeit? A konfliktusokat, régi sérelmeket kibeszélni? Miért nehéz felnőttkorban a testvérünkhöz kapcsolódni? És vajon milyen példát mutatunk ezzel saját gyermekeinknek? Akiktől mi várjuk el, hogy szeretettel teli legyen a viszonyuk. Megszólalók: anyukák, gyermek és Theisz Dóra pszichológus. A 2025.08.28-i műsor ismétlése Szerkesztő: Belényi Barbara

Egy vetélkedő, amelyért határon belül és kívül egyaránt lelkesednek a magyar diákok. Egy pedagógus, aki megmutatja nekik tantermen belül és kívül, hogy a földrajz nem csupán száraz adatok halmaza, hanem létező kérdéseket vizsgál, például, hogy miért drágul az energia, miért alakul ki aszály, vagy hogy működik a GPS. De a történelem megértésében is segít nekik, amikor például egy erdélyi út során rácsodálkoznak arra, hogy nyolcszáz kilométerre az országhatártól évszázadok óta magyarul beszélnek. A nemzeti összetartozás napján Gruber László középiskolai földrajz-történelem szakos tanárral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójával és diákokkal beszélgetünk nem csak földrajzról. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Anyák egymás közt rovatunkban három, különböző generációhoz tartozó anyával beszélgetünk. A résztvevők állandóak, a téma mindig más. Ma: egy gyerek, több gyerek. Másképpen vagyunk-e anyák második, harmadik gyermekkel, és vajon a későbbi gyerekek tapasztalata visszahat-e az elsővel való kapcsolatunkra? Mi alapján döntünk, hogyan határozzuk meg a gyerekek számát? Szerkesztő: Süveges Gergő

Kalandozás a Varázsmag szövetsége című ifjúsági regény birodalmában, vagy épp 80 nap alatt a Föld körül, nemcsak az irodalom oktatásában segít a Szigetsuliban. Az ezeket alapul használó projektekben megtanulhatnak pizzát sütni, útitervet készíteni költségvetéssel együtt, vagy épp a világ híres épületeit, kultúráit ismerhetik meg a tanulók. Élvezettel indulnak iskolába a gyerekek nap mint nap, mert felfedezés, aktivitás, közös élmények várnak rájuk. A kulcs azonban minden esetben a pedagógus személyisége és elhivatottsága. Szerkesztő: Szendrei Edit

Hogyan lehet egy leszakadó hétszáz lelkes kis faluban csodaiskolát teremteni, ahol a termek a szomszédos országokról vannak elnevezve, ahol a tanárok állandóan képezik magukat, a gyerekek imádnak iskolába járni, és még délután is tanulnak: kiszolgálni, kávét főzni, eladni. Kell ehhez hivatástudat, lelkesedés, és sok elkötelezett pedagógus. Nyírfalvi Melindával, a Tarnabodi Máltai Általános Iskola igazgatójával, tanárokkal, gyerekekkel beszélgetünk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Gyerekekről felnőtteknek – mondja az alcím. Ám a mai adásunkat gyerekeknek is készítettük. Azért, hogy hallhassák itt is azt, hogy fontosak, kedvesek, szeretetre méltóak egytől-egyig, úgy, ahogyan vannak. S ne csak az év kitüntetett napján legyenek benne biztosak. Gyereknaphoz közeledve róluk mesélnek szüleik. Szerkesztő: Szendrei Edit

Mindannyiunk számára meghatározó az az örökség, amit az édesapánktól kaptunk, az erőforrások éppúgy, mint a hiányok. A Férfisátor Egyesület által szervezett Apasebek önismereti hétvégén férfiak vesznek részt, hogy felismerjék, milyen mintát kaptak és mit adnak tovább saját gyermekeiknek. Milyennek látják az édesapjukat felnőttként? Hogyan gyógyítható egy sebeket okozó kapcsolat? Miben segít egy támogató férfiközösség? Műsorunk vendége: Orosz Balázs család- és párterapeuta, Hajnal Gergely kommunikációs szakember, Csontos Gergely, a Férfisátor Egyesület elnöke és a hétvége résztvevői. Szerkesztő: Diós Judit

Az online és az offline világ kéretlen, szűretlen hirdetései, videói, az erőszakos, ijesztő tartalmak, a durva beszéd mindenhol felbukkan, a gyerekek is egyre fiatalabb életkortól találkoznak vele, és a választási időszak is a szemük előtt és fülük hallatára zajlott. Mit látnak a plakátokon, a tévében, az interneten, a zsebükben hordott telefonon? Mit értenek meg ezekből, milyen kérdések, félelmek, félreértések születnek bennük? Hogyan hat a lelki, érzelmi fejlődésükre az életkoruknak nem megfelelő tartalom, látvány? Hogyan kezelheti ezeket a szülő, a pedagógus? Barcs Krisztina pszichológussal és gyerekekkel, szülőkkel, tanárokkal beszélgetünk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Könyvek, társasjátékok, sportszerek, élelmiszer – amiben test és lélek szükséget szenved Kárpátalján, különösen, ha árván maradt, családjukat vesztett gyerekekről van szó. A kárpátaljai Ráton található Szent Mihály Gyermekotthon számára tavaly advent idején kezdett gyűjtésbe a Földessy Gergely magánénekművész és Urbanics Tamás orgonaművész által alapított Regina Pacis Művészeti Alap. Az adománygyűjtésbe bekapcsolódott a Herminamezői Szentlélek Plébánia és Molnár Tamás pozsonyi magyar főlelkész is. Az adományok célba értek, de nemcsak a ráti gyerekek, hanem az adományozók is kaptak – megtapasztalták az összefogás, az önzetlen tenni akarás cselekvő erejét. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Változások előtt áll a magyar oktatás. Milyen célokra és alapelvekre kell épülnie az iskola reformjának? Kiket tanítunk? Mit tanítsunk nekik? Hogyan tanítsunk? Mit leshetünk el az alternatív iskoláktól? Az egyik legégetőbb kérdés a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyerekek speciális igényei és hozzáférése az oktatáshoz. Milyen oktatási szemlélet segíthetné jól őket és családjaikat? Milyen gyakorlatok léteznek és milyen új kezdeményezések születnek? Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Alternatív Pedagógiai Konferenciáján jártunk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Apagenerációk rovatunkban három, különböző nemzedékhez tartozó apával beszélgetünk. Kíváncsiak vagyunk, vajon milyen apai mintát hoz otthonról és ad tovább egy ötvenes években, egy hetvenes években és egy kilencvenes években született apa. A résztvevők állandóak, a téma mindig más. Ma: párválasztás. Milyen útmutatást kaptam otthonról, hogyan alakult a saját belátásom, és mit adok tovább a gyerekeimnek. És egyáltalán: beleszólni vagy nem beleszólni? Ha nem, miért nem, ha igen, milyen mértékben?

Hosszú várakozás, hirtelen megváltozott élethelyzet, lassú barátkoztatás: az örökbefogadás különböző fázisai az érintettek szemszögéből. Az örökbefogadás során a gyermekek, az örökbeadó édesanyák és az örökbefogadó szülőpár segítésének, kísérésének lehetőségeit jártuk körbe a praktikus és lelki folyamatok oldaláról a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság idei kongresszusának néhány előadójával. Megszólalók: Szabó Enikő klinikai szakpszichológus, örökbefogadási pszichológus (Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Pest Vármegye), Székely Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus, a Mózeskosár Egyesület alapító tagja és Sárközi Tünde szociális munkás, meseterapeuta.

2019-ben egy gimnazista diák fejéből pattan ki az ötlet, hogy milyen jó lenne egy olyan sport, amely egyszerre szól a mozgásról, de közben közösséget is teremt. Nem kell hozzá drága felszerelés, csupán két labda és bármilyen szabadtér. Az ötletből tettek születtek. A diák mögé felsorakoztak a barátok, aztán pedagógusok, végül egy egész iskola. Mára pedig a TAPE önálló életre kelt. 14 éves diákoktól a 24 éves fiatalokig mindenki sajátjának érzi, iskolától függetlenül. A Bikás parkban péntekenként lehet a TAPÉ-s sportolókkal találkozni. A bázis mára akkora, hogy évente kétszer bajnokságot is hirdetnek, bográcsozással, szurkolótáborral, mezzel és sátorveréssel. Mindezt közösségi alapon, anyagi támogatás és egyesületi forrás nélkül. Saját szervezésben. Hogy mi tartja egyben a közösséget? A legutóbbi TAPE bajnokságon erre is kíváncsiak voltunk. Megszólalók: játékosok, szervezők, szurkolók, és a Szent II. János Pál Iskolaközpont tanulói. Szerkesztő: Belényi Barbara

Az utolsó év a középiskolában mérföldkő. Az osztály közössége most van együtt így utoljára, sokan most lesznek nagykorúak, ezért is kapcsolódnak különféle rítusok ehhez az időszakhoz. Ősszel a szalagavató, osztálykirándulás, tavasszal a ballagás, és persze folyamatos készülés az érettségire, a továbbtanulásra annak minden izgalmával és szorongásával. Mi a fontos igazán? A barátságok, közös élmények, beszélgetések, a tanulás, céltudatosság? Hogyan élhetik meg a fiatalok az utolsó év jelenét, és miért fontos ez? Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológussal és diákkal, szülővel beszélgetünk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Egyre többet beszélünk az érzelmi intelligenciáról, hogy gyermekeinknek meg kell tanítanunk érzéseik felismerését, elfogadását, kifejezését és feldolgozását is. A különórák, leckeírás, vacsora és fürdés körforgásában azonban gyakran csak az elvégzendő feladat a cél és szülőként gyakran a saját érzelmeink tudatosítására sincs idő. Hol és hogyan volna helye az érzelmek megtapasztalásának és kezelésének a családban az általános iskolás gyerekeknél? Vendégünk Uzsalyné Pécsi Rita, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Organikus Pedagógia Módszertani Központjának vezetője. Szerkesztő: Diós Judit

Kiszínezett meddőség, avagy szétesve is színesen című kiállítás képeit és a mögöttük megélt történetet is megismerhettük a Perinatus Alapítvány idei nyílt napján, amely a traumafeldolgozást állította fókuszba. Mit jelent évekig részt venni a gyermekvárás asszisztált folyamatában? Milyen módszerek és szakemberek segítsége érhető el a szülővé válás olykor testet-lelket különösen erősen igénybe vevő időszaka alatt? Szerkesztő: Szendrei Edit

Nehéz dolga van az anyáknak, amikor a gyereknevelésről van szó, hiszen annyi módszer van, és ezek akár ellent is mondhatnak egymásnak. Mi alapján döntsön, kire hallgasson, hogy legyen jó szülő? Mivel árt, mivel használ, kinek és hogyan feleljen meg? Milyen túlkapások lehetnek a legjobb szándék ellenére is? Reinhardt Gabriella anyapszichológus tanácsait hallhatjuk, és megszólalnak az édesanyák is. A 2025. február 3-i adás ismétlése Szerkesztő: Mohácsi Edit

Mindent lefotózunk, több ezer kép várja hiába a telefonunkon, hogy megnézzük. Megkérdezzük a mesterséges intelligenciától, hogy hányféle elkészítési módja van a pizzának vagy melyek a legnépszerűbb nyaralási helyszínek az idén. Ha nem szabna határt a pénztárcánk a telefonunk, laptopunk cserélgetésének, akkor félévente újat vennénk. Van, aki meg is teszi. De mi az ára ennek a kényelemnek, már ami a globális energiafelhasználást illeti? Diákokkal, pedagógusokkal szülőkkel gondolkodunk együtt a digitális lábnyomunk méretéről. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Anyák egymás közt rovatunkban három, különböző generációhoz tartozó anyával beszélgetünk. A résztvevők állandóak, a téma mindig más. Ma: genetikus vagy elsajátítható? Létezik-e ösztönös? És egyáltalán: hogyan tanulható az anyaság? Szerkesztő: Süveges Gergő

2025. május elsejei adás ismétlése. Az anyaság alapvető változásokat indít a nők életében. Megváltozik a fontossági sorrend, az értékrend, az időbeosztás. Sokszor vezethet mindez pályamódosításhoz, hiszen a gyermek, a család és az édesanya igényei már mást tesznek lehetővé. Hogyan találták meg új szerepükben az új hivatásukat egyes nők? Erről gyűjtöttünk életképeket. Szerkesztő: Szendrei Edit

Az Élményakadémia elhivatott trénerek és ifjúsági munkás szakemberek közössége. Küldetésük a személyes fejlődés és a társadalmi integráció előmozdítása nem-formális tanulási programok megvalósításával. Egy nemzetközi tréningen jártunk, ahol az ifjúsági munkások azt tanulták, hogyan kell traumatizált fiatalokkal bánni. Az oktatók Horváth Mónika és Bárnai Árpád, az Élményakadémia trénerei, a hallgatók pedig Boronkai Ábel, az ELTE szociális munkás szakos hallgatója, Oláh Lili, az SOS Gyermekfalvak magyarországi alapítványának programtanácsadója, és Tempfli Kátya, a Jel Alapítvány szakmai vezetője. Szerkesztő: Mohácsi Edit

„Nem kell többé azon gondolkoznom, ki vagyok, mert megvan a válasz: anya. Meggyökereztem a földön, része lettem a világ életből és halálból álló teljességének – vagyis éppen a gyermek volt a válasz a létem által feltett kérdésre.” Szabó T. Anna soraival köszöntjük valamennyi édesanyát a közelgő Anyák napja alkalmából. Egy csokorra való vallomást gyűjtöttünk össze arról, hogy kinek mit hozott az életébe az anyaság. Szerkesztő: Szendrei Edit

Mit jelentett tisztának lenni régen és mit jelent ma? Hogyan tartjuk tisztán a testünket és a ruháinkat ma és hogyan tették ezt dédszüleink? Hogyan alkalmazkodtak nagyanyáink és dédanyáink a mindennapi házimunkákban a természet ritmusához és a közösséghez? Vannak-e olyan régi praktikák, melyeket ma is bátran használhatunk? A budapesti Hagyományok Háza Szabad szappanozni című kiállításán jártunk, meglátogattuk a Cédrus Táncegyüttes gyermekcsoportját, valamint egy környezettudatos vállalkozó édesanyát is. Beszélgetőtársaink: Czingel Szilvia, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetője, Lay Boglárka környezettudatos vállalkozó, Tóth Piroska Anna, a Cédrus Táncegyüttes gyermekcsoportjának vezetője és az együttes gyermekcsoportjának tagjai. Szerkesztő: Diós Judit

Egyértelmű-e már a kismamáknak, hogy a várandósság alatti dohányzás árt a magzatnak? Hogyan viszonyulnak ma a szoptatáshoz az anyukák? Milyen indokok állhatnak a császármetszés gyakorlata mögött? Anyák napja hetében az Életkezdet Egyesület tavaszi konferenciájának neonatológus, szülész-nőgyógyász, szoptatási tanácsadó szakembereivel beszélgetünk. Megszólalók: dr. Rákóczi Ildikó, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Intézetének docense, dr. Kovács Judit neonatológus, Schäffer Böbe szoptatási szaktanácsadó, az Életkezdet Egyesület elnöke, valamint dr. Boros Judit és dr. Ujvári Attila szülész-nőgyógyászok. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

A XXI. század kihívásai nehéz feladatok elé állították a pedagógustársadalmat is. Gyakori körükben a túlhajszoltság, a kiégés. De hogyan lehet ezen segíteni és milyen eszközök állnak rendelkezésre? Mit tud tenni egy iskolaigazgató és mit szól ehhez a tantestület? A Csákvári Általános Iskolában jártunk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Szerkesztő: Süveges Gergő Időről időre a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma három, mozaikcsaládban felnőtt fiatal beszél arról, hogyan látják a saját jövőjüket, a saját, majdani családjukat. Milyen mintákat akarnak továbbvinni, és melyeket hagynák maguk mögött?

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella Hogyan lesz egy gimnáziumból ökoiskola? Mit jelent ez a hétköznapokban? Miért tartották fontosnak bevonni a szülőket is az Ökokör megszervezése által? Kézzelfogható környezetvédelem, az ökológiai lábnyom csökkentése a kulacstöltőtől a szabadszedéses menzán át a szelektív hulladékgyűjtésig. A Szerb Antal Gimnázium zöld szemléletéért együtt gondolkodó és dolgozó pedagógusokkal, diákokkal, szülőkkel beszélgetünk a Föld Napján.

Kőleves – Krízisek és gyógyulás a perinatális időszakban címmel tartotta meg tavaszi nyílt napját a Perinatus Alapítvány. A babavárás és a kisgyermek érkezésének időszaka mély átalakulás. Testet, lelket, kapcsolatokat és identitást érintő változás, amely egyszerre lehet felemelő és megterhelő. Mit kezdünk a nehézségekkel? Hogyan lehet a törékenységből erő? Mi segít abban, hogy a krízis ne elszigeteljen, hanem kapcsolódáshoz vezessen? Előadások, műhelyek és beszélgetések keretében a poszttraumás növekedés témáját járták körül. Szerkesztő: Szendrei Edit

Ha egy családban sajátos nevelési igényű gyermek születik, az fokozott terhet ró a szülőre. Végig kell küzdeni az óvodát, iskolát, szakmunkásképzőt, a gimnáziumot, és ha valaki szerencsés, akkor még az egyetemet is. De mi jön ezután, a gyerek légüres térbe kerül? Hol lehet találni segítséget, munkát, megértést? Mikor lehet vége a szülői erőfeszítésnek? Az autizmussal élő fiú, Gömbös Olivér életét már tíz éve követjük. Most huszonegy éves, és szeretne neki való, értelmes munkát találni. Épp most nyílt egy kiállítása a szentendrei Ferenczy Múzeumban. A múzeumpedagógus, Sütő Tünde, az édesanya, Gömbösné Viktória, és az Aura Egyesület elnöke, Vadas Mária beszélnek a lehetőségekről. Szerkesztő: Mohácsi Edit

A 2025. január 27-i műsor ismétlése. Dávid, Péter és Vilma történetével 1944-be viszi vissza olvasóit Zágoni Balázs író A csillag és a százados című regényében. A mai diákok az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában ugyanazokon a köveken, folyosókon járnak nap mint nap, mint a regény hősei akkor, és évről-évre ápolják az ezrek életét megmentő százados, Ocskay László emlékét. A hős életmentők nyomába eredtünk a radnótis diákokkal és a Giorgio Perlasca emlékének helyszíneit végigjáró olasz diákcsoporttal. Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Szerkesztő: Szendrei Edit

Párt találni nem könnyű. Van, akinek a megszólítás nehéz, más abban bizonytalan, hogy hogyan viselkedjen egy randevún. Akad, aki retteg az elutasítástól más éppen attól, hogy nemet mondjon. Sokfélék az elakadásaink, de a kapcsolatteremtésben mindannyian fejlődhetünk. A Merj randizni csoportok célja éppen ez: tudatos és gyakorlatias támogatást adni a randizáshoz. Hogyan működnek ezek a csoportok és miben segítettek a résztvevőknek? Vendégünk Szabó-Jáki Zsuzsanna klinikai szakpszichológus és Joób Máté, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docense. Szerkesztő: Diós Judit

Tablettartó konzol a babakocsin, okostelefon babamesékkel, zenelejátszó totyogóknak – előregyártott gépi képek és hangok árasztják el a gyerekeket születésüktől kezdve. Eközben az óvodába kerülő gyerekek beszédkészsége egyre inkább elmarad a korábbi évtizedekben megszokottól. Milyen összefüggéseket találnak a kutatók a gyerekek beszédfejlődése és a digitális világgal való egyre korábbi találkozásuk között? Dr. Nagy Péter gyermek- és ifjúságpszichiáterrel, a Bethesda Gyermekkórház tudományos igazgatóhelyettesével és szülőkkel, pedagógusokkal beszélgetünk. Szerkesztő: Szendrei Edit

Minden gyermeknek jár az iskolában a figyelem és a szeretetteljes törődés, a kiegyensúlyozott, boldog gyerekkor, legyen szó anyagi nehézségekkel küzdő családok gyermekeiről, vagy speciális gondoskodásra szoruló diákokról. De borzasztóan nehéz segítségre szoruló gyerekként élni. Évről évre ezt tapasztalják a szülők, a tanárok és a szakmai segítők. SNI-s gyermekek szüleivel beszélgettünk, és megszólal egy segítő is, Pilinger Zsuzsanna gyógypedagógiai asszisztens. A 2025. április 14-i adás ismétlése.

Jöttünk, láttunk, itt maradunk – hogyan kerültek a magyarok a Kárpát-medencébe? Hogyan alakult át a nomád pásztorok népe falvakban és városokban élő keresztény társadalommá? Vagy hogyan kerül egy szőrallergiás kisfiúhoz egy patkány, aki ráadásul azúrkék? Hogyan szövődhet köztük barátság? Hogyan alkalmazkodunk egymáshoz, a körülményekhez, és mikor kell változtatnunk rajtuk, vagy nekünk magunknak változnunk? Hogyan jelenik meg mindez képeken, színeken, formákon keresztül? Az Év Gyerekkönyve díjjal elismert Návai Péterrel, Vészits Andreával, az életműdíjas Molnár Jacqueline-nal és olvasóikkal beszélgetünk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Apakérdések rovatunkban három, különböző generációhoz tartozó apát kérdezünk ugyanabban a témában. Kíváncsiak vagyunk, vajon milyen apai mintát hoz otthonról és ad tovább egy ötvenes években, egy hetvenes években és egy kilencvenes években született apa. Ma: apai feladatok az anyagiak kapcsán. Mit hozok a saját családomból a pénzkezelés terén és mit szeretnék továbbadni? Spórolás és kiengedés, konzervek és pazarlás. Szerkesztő: Süveges Gergő