Liberalizmus vagy halál – a Republikon podcastja

Az új kormány külpolitikájáról, az uniós pénzek hazahozataláról és lehetséges felhasználásáról beszélgettünk Kerner Zsolttal, a 24.hu politikai újságírójával. A nemzetközi helyzet fokozódik című májusi konferenciánk apropóján arról is beszélgettünk, hogy a nemzetközi folyamatok - az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet és Trump kiszámíthatatlan politikája - milyen hatást gyakorolnak Magyarország mindennapjaira.

Magyarországon az elmúlt évek árfolyamingadozásai okán rengetegen cserélnék le forintjukat euróra. Magyar Péter miniszterelnök, és Kármán András pénzügyminiszter pedig célként tűzte ki a közös valuta bevezetését. Hogy lesz azonban forintból euró? Minek kell megfelelnünk az euróövezethez csatlakozáshoz és mire kell számítanunk, ha nálunk is megjelennek a hidakat ábrázoló papírpénzek? Erre a választ mai beszélgetőtársunk, Győrffy Dóra, a közgazdaságtudomány doktora adja meg.

Kollégáink sorraveszik a felálló új kormány minisztereit.

A Tisza 2/3-os vasárnapi győzelme után munkatársaink ennek okát próbálják felfejteni.

Az elmúlt hetekben a híreket követő magyar polgár egy kémfilmben érezhette magát. Oroszok által javasolt önmerénylet, lehallgatott újságírók és miniszterek, Gundalf és Buddha, a titkosszolgálatok által hamis vádak alá helyezett informatikusok. Mi történik egyáltalán? A magyar titkosszolgálatokra mekkora befolyása van az oroszoknak? Nevezhetjük őket politikailag függetlennek, vagy a kormányzati befolyás miatt jogosan kételkednek a tisztességes működésükben a polgárok? A Liberalizmus vagy halál vendége Telkes András, korábbi nemzetbiztonsági főtiszt, nemzetbiztonsági szakértő.

A médiával kapcsolatos híreknek évről évre visszatérő tagja egy-egy olyan, hogy adott orgánumot megvásárolnak vagy bezárnak kormányközeli üzleti körök és oligarchák. Eközben a közmédiában kormánypropaganda ömlik az emberekre közpénzből. Mennyire szabad ilyen körülmények között a magyar médiatér? Mai vendégünk Nagy Iván, a Blikk felvásárlás előtti főszerkesztője, újságíró, aki segít megérteni ezt a helyzetet.

Március 15. és október 23. fontos nemzeti ünnepeink. Egyre inkább azt látjuk azonban, hogy ezek mégsem összekötnek minket, hanem az egyes politikai oldalak a saját narratíváik mentén értelmezik? Ki az új Moszkva, aki ellen szabadságharcot vívunk, és kivel küzdünk a függetlenségünkért, mint a márciusi ifjak örökösei? Olyan kérdések ezek, amikre Magyar Péter és Orbán Viktor nem ugyanúgy felelne. Ahogy azonban mai beszélgetőpartnerünk, Csunderlik Péter felhívja erre a figyelmet, a nemzeti identitás és hagyományok sajátos értelmezését nem a NER alatt kezdte el a politika. Erről beszélgetünk vele podcastsorozatunk legújabb epizódjában.

„Mi lesz itt?” – teszik fel a kérdést elemzőink a 2026-os választási kampány legintenzívebb szakaszába érve, ahol a tét már nem csupán a napirend uralása, hanem a kormányzóképesség hitelesítése is. Virág Andrea és Horn Gábor a Liberális szemmel legújabb adásában azt járják körül, hogyan vált a kezdeti forradalmi lendület „higgadt professzionalizmussá” a Magyar Péternél, és miként próbálja a Fidesz kormányzati pozícióból, mégis ellenzéki daccal mozgósítani bázisát a „háború vagy béke” narratívájával. Beszélgettek a sorsdöntő mozgósítási versenyről, a kispártok túlélési esélyeiről egy hárompólusúvá váló parlamentben, valamint a még ki sem bontakozott szexvideó botrányról: vajon Magyar Péternek sikerült-e előre hatástalanítania a politikai „atombombának” szánt fegyvert vagy a 98-as időket idéző bizonytalanság lesz az úr a választásokig?

A nyugdíjrendszer jövője az EU minden országában egyre nagyobb kérdés, ez alól pedig Magyarország se kivétel. Pont ezért ennél a témánál nem egy, hanem két szakértővel is beszélgettünk. A Liberalizmus vagy halál új epizódjának első felében tehát Simonovits Andrást kérdeztük a nyugdíjrendszer múltjáról, míg a második felében Karácsony Mihályt annak jövőjéről és fenntarthatóságáról.

Szinte közhelyszámba megy az az állítás, hogy a nyugdíjasok olyan politikai erőt képviselnek, hogy megnyerésük elengedhetetlen a választási győzelemhez. A rendszerváltás óta a pártok így rengeteg kedvezményt és juttatást ígértek, valamint adtak idősebb honfitársainknak. A jelenlegi kampányban is központi téma a 14. havi nyugdíj, a Republikon pedig január 29-én, csütörtökön 10 órától a Magvető Caféban konferenciát is tart a nyugdíjasok helyzetéről. Ennek kapcsán beszélgetett Intézetünk két munkatársa, Hajba Mátés és Schlanger Márton arról, hogy az elmúlt 35 évben mit ígért és mit adott a politika ennek a korosztálynak. Javult társadalmi státusuk a rendszerváltás óta, vagy a sok ígéret és kedvezmény csupán arra jó, hogy palástolni tudja azt, hogy a gazdaságilag inaktívak egyre depriválódnak az elmúlt évtizedekben? Amennyiben a podcast felkeltette az érdeklődésüket, úgy jöjjenek el január 29-i konferenciánkra, amin ezzel a témával foglalkozunk. Regisztráció: https://forms.office.com/e/hjVWHjcW5a

Január 3-án geopolitikai értelemben is elindult az év, az USA katonai akciót hajtott végre Venezuela ellen, és elfogta az ország elnökét. De miért? És hogy kerül Oroszország bele ebbe a két amerikai ország közötti konfliktusba?Erről beszélgetünk a Liberalizmus vagy halál legújabb adásában Szent-Iványi Istvánnal.

2025 politikai értelemben nagyon izgalmas volt, 2026 pedig várhatóan még turbulensebb lesz. Munkatársaink ennek fényében értékelték az idei évet és kitekintés adtak a jövőre.

Az elmúlt időszakban szokatlanul nagy figyelem irányul a közvélemény kutatásokra és az őket végző kutatókra. Mégis azt látni, hogy ahány cég, annyi eredmény. De miért ilyen nehéz megismerni a válaszadókat? Mit lehet róluk tudni? Mik befolyásolják a választók magatartását? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Szabó Andreával, szociológussal, az ELTE oktatójával.

Magyarország az EU azon kisebségébe tartozik, ahol egykulcsos az SZJA. Az adórendszer önmagában is sok vita tárgya, azonban ezeknek a vitáknak egy fontos kiindulópontja az, hogy hány kulcsosnak kell lennie. Mind az egy, mind a több kulcs mellett szólnak érvek, ezért is rendeztünk egy konferenciát a közelmúltban, amin ezt a kérdést feszegettük. A Liberalizmus vagy halál mostani adásában ehhez a polémiához kívánunk visszatérni, ebben segítségünkre Veres János lesz, aki a többkulcsos adórendszerről beszél.

How is it possible that the post-regime change democracy 'boom' in the V4 countries is being replaced by a trend towards illiberal authoritarianism? We are being helped to answer this question by Tom Palmer, executive vice president for international programs at Atlas Network. He explains the phenomenon by the propagandistic exploitation of the global financial crisis and the active, destructive influence of Vladimir Putin's Russia. He details how Russia spreads illiberalism by financing extremist political movements and using immigration as a "weapon". The podcast also touches the topic of the political similarities between Hungary and the United States.

Újra jelentkezik elemzői podcastsorozatunk, a Liberális szemmel. Az adásban munkatársaink felmérik, hogy hogy vághatnak neki a választásig hátralévő fél évnek az egyes pártok.

Last weekend Andrej Babiš and his party ANO won the general election in the Czech Republic. After the loss of the parlamentary election in 2021 and the loss of the presidential election 2023 many thought that his populist threat is over. However last weekend he won with the largest percentage of the votes since 1990. How does the future look for Czechia? Can we see the return of a more illiberal direction or is the immunsystem of the Czech democracy stronger than that? We are searching answers for these questions with Zuzana Stuchlíková, analyst of Europeum.

A közszolgálati média működésének demokratikus kontrollja, átláthatósága és pártatlansága kulcsfontosságú a szabad nyilvánosság és a választópolgárok megalapozott döntéshozatala szempontjából. A Liberalizmus vagy halál legújabb adásában a Republikon és a Connect Europe közös projektjéről beszélgetnek Intézetünk kollégái, aminek keretén belül egy éven át minden esti híradót kielemzünk, hogy megállapítsuk: igazak-e a közmédiát érő vádak, miszerint elfogult lenne a kormány irányába. Ebben az epizódban első hat hónap eredményeit értékeljük. Az első fél évről szóló jelentésünk megtalálható a Republikon honlapján vagy a következő linken: https://tinyurl.com/5evmapc2

Áprilisban járta be a nyilvánosságot a furcsa, haranggörbét nagyon szabálytalanul megtörő szegénységi statisztikák híre. A téma után joggal merült fel a kérdés sokakban: Mennyire bízhatunk a statisztikákban? Ezen kívül beszélünk a közvéleménykutatók és kutatásaik kapcsán felmerülő kérdésekről is, például arról, hogy miért lehet, hogy két hasonló időben készült reprezentatív felmérésben eltérések láthatók, vagy miért fordulhat elő, hogy a pártok támogatottságát összeadva nem kereken 100 százalékot kapunk.

Újra jelentkezik elemzői podcastsorozatunk, a Liberális szemmel. Az adásban munkatársaink többek között a részvételi rekordot megdöntő Prideról, a Harcosok Klubjáról (nem filmkibeszélő) és az elhalasztott ellehetetlenítési törvényről beszélgettek.

Az utóbbi években egyre fontosabb nagyobb teret foglal el a közbeszédben a gyerekek képernyőidejéről szóló diskurzus. A túlzott képernyőidő azonban nem csak a gyermekek esetében probléma, de a felnőtteknél is, így az egész társadalmat érintő jelenségről beszélhetünk. De mit tehetünk annak érdekében, hogy a képernyők ne uralják le a mi életünket vagy épp szeretteinkét? Milyen össztársadalmi válaszok adhatók erre a kihívásra? Ezekről a kérdésekről beszéltünk Dr. Nagy Péterrel, a Bethesda Gyermekkórház osztályvezető főorvosával.

Az éghajlat változik, ehhez pedig muszáj alkalmazkodni az egyéneknek és a nagyobb közösségeknek, országoknak, városoknak egyaránt. Utóbbihoz azonban elengedhetetlenek a megfelelő szakpolitikák, amik teret engednek településeink fenntartható fejlődésének, erősítik adaptációs képességeit és élhetővé teszik őket lakosaik számára a klímakatasztrófa idején is. Ezekről a kérdésekkel beszélgettünk Brabás Richárddal, a Párbeszéd - ZÖLDEK társelnökével, a Fővárosi Közgyűlés képviselőjével.

Magyarország és Ukrajna között annyira elmérgesedett a viszony, amit kevés másik európai ország mondhat el magáról. Az elmúlt hetekben kisebb kémháború is kirobbant a két szomszédos állam között, miközben a magyar kormány még az ellehetetlneítési törvényt is részben ukrán propagandára hivatkozva tervezi elfogadni, de konzultációt is indított azzal a céllal, hogy keleti szomszédunk EU-s csatlakozásának már a lehetőségét is a háború eszkalációjának mutathassa be. Mennyire hasonló az ukrán helyzet bemutatása az orosz propagandában ahhoz, mint amit a magyar kormány sugároz? Milyen forrásoknak hihetünk a háborús hírekkel kapcsolatban? És hogy jön ebbe az egészbe az ukrán kémügy? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Schlanger Márton, a Republikon kutatója Takácsy Dorkával, a CEID kutatójával, Oroszország szakértővel.

A politika folyamatosan törekszik arra, hogy bizonyos nemzeti identitást és a magyar történelmet saját céljaira felhasználja. Fontos azonban feltenni néhány kérdést: A magyar jelképek pártokhoz tartoznak vagy hozzánk, a nemzethez? Szurkolhat ugyanúgy a magyar válogatottnak egy konzervatív és egy liberális? Hogy próbálta a politika megváltoztatni a himnuszt annak megalkotása óta? Ki lehet sajátítani a piros-fehér-zöld színeket? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Nyáry Krisztián, kultúrtörténész és kommunikációs szakember segítségével.

Újra jelentkezik elemzői podcastsorozatunk, a Liberális szemmel. Az adásban munkatársaink többek között az MNB ügyről, a gyülekezési jog korlátozásáról és a zebra-gateről beszélgetnek elemzői és (természetesen) liberális szemmel.

Orbán Viktor évértékelőjében beszélt először a Pride betiltásáról, az azóta eltelt hetekben pedig beindult a Fidesz hatalmi gépezete és elkezdték a rendezvény jogszabályokon keresztül való ellehetetlenítését. A gyülekezési jog ilyen, ideológiai alapú korlátozása eddig példa nélküli volt Magyarországon, a kormány pedig már nem csak a szervezőket, de a résztvevőket is próbálja büntetésekkel megfélemlíteni. A Prideról és a hatalom ellene folytatott hadjáratáról Ranschburg Zoltán beszélget Dobos Tamással, a Háttér Társaság munkatársával.

A februári német szövetségi választások világszerte a politikai érdeklődés középpontjában állnak, Magyarországról nézve pedig még nagyobb a voksolás jelentősége, hiszen Németország nem csak az Európai Unió egyik legnagyobb politikai, gazdasági és katonai súlyú tagállama, de hazánk egyik legfontosabb szövetségese és kereskedelmi partnere is egyben. A számtalan összefonódás okán a német politika és gazdaság helyzete közvetlenül és nagymértékben befolyásolja mind az Unió, mind Magyarország jelenét és jövőjét. A német választásokról Ranschburg Zoltán, a Republikon vezető elemzője beszélgetett Végh Zsuzsannával a German Marshall Fund munkatársával.

Budapest és a Duna ma egymástól szeparáltan léteznek, értelmezhető folyó-város kapcsolat csak a külvárosi szakaszoknál és a szigeteken van. A Duna partjának belvárosi szakasza azonban egy kiaknázatlan lehetőség. Jelenleg szinte kizárólag az autóforgalmat szolgálja ki, ami példa nélküli a régióban is, és a Duna-menti fővárosok között is, miközben Budapestnek jók lennének a lehetőségei a folyó integrálására a város szövetébe.  Erről a témáról írt háromrészes cikksorozatot az Építészfórumra Fűzfa Csaba, a Republikon szakpolitikai elemzője és Baróti Adél, az Intézet korábbi gyakornoka. Az adásban Király Dávid és Fűzfa Csaba beszélgetnek a város-folyó kapcsolatokról és a rakpart átalakításáról.

Mindenki meglepetésére Călin Georgescu nyerte meg a tavalyi romániai elnökválasztás első fordulóját, a másodikat pedig ezután nem is tartották meg. Georgescu szerint előle akarják elzárni a közhatalmat, a hivatalos álláspont azonban ennél összetettebb, amiben rejtett finanszírozás, Oroszország és a TikTok algoritmusa is helyt kapott. Ezekről a kérdésekről beszéltünk Bretter Zoltán politikafilozófussal, korábbi parlamenti képviselővel.

A magyar politikai élet egyre aktívabb, a Republikon Intézet feladata pedig értelmezni ezeket a történéseket. Új, rendszeresen jelentkező podcastsorozatunkban az elmúlt hetek aktuális eseményeit fogjuk megvizsgálni és azt, hogy mit várhatunk az előttünk álló időszakban. Mindig azt, amit mi fontosnak tartunk, és minden esetben liberális szemmel. Liberális szemmel - a Republikon podcastja

A vasárnapi tolnai időközi választás lefutott meccs volt, mikor a Tisza bejelentette, nem állítanak jelöltet. Elindultak viszont hatan, akik nagyon különböző kampáynokat futottak és végül nagyon különböző eredményeket is értek el. Podcastünkben a hat jelölt kampányáról szóló elemzésünkről beszélgettünk. Az elemzés elolvasható a Republikon oldalán: https://republikon.hu/elemzesek,-kutatasok/tolna2-elemzes.aspx

Republikon held a conference after the US presidential election where among other panelists Ricardo Silvestere shared his thoughts on the results and also presented his study "Protecting democracy from the radical conservative transatlantic movement". Now a few weeks later, when we are able to see at least siluets of the forming Trump government, Republikon's senior analyst, Zoltán Ranschburg discussed the events of the last month regarding the US with the author of the previosuly mentioned study.

Republikon's latest study looks at young people's political participation and public activity. Regarding that, in the latest, English language episode of our podcast series, Zoltán Ranschburg, Senior Analyst at Republikon, discussed the differences and similarities in the political activity of young people in the Western Balkans and the EU with Harisa Bojčić, Project Coordinator of the Boris Divković Foundation. -- A Republikon legújabb elmezése a fiatalok politikai részvételével, közéleti aktivitásával foglalkozik. Ennek kapcsán beszélgetett podcastsorozatunk legújabb, angol nyelvű epizódjában Ranschburg Zoltán, a Republikon vezető elemzője Harisa Bojčićcsal, és a Boris Divković Foundation projekt koordinátorával a nyugat-balkáni és az uniós fiatalok politikai aktivitásában megmutatkozó különbségekről és hasonlóságokról.

November 5-én Amerika ismét választott. Az új elnök januártól a négy éve leváltott Donald Trump lesz. Trump húsz éve az első republikánus jelölt, aki nem csak a választást nyerte meg, de darabszámra is több szavazatot szerzett, mint demokrata ellenfele. Ez azért is meglepő, mert a Capitolium ostroma után sokan azt hitték, Trumpnak már nincs visszaút, most viszont mégis, 76 millió amerikai szavazata újra a Fehér Házba juttatta az ex elnököt. Hogy történt ez? Mennyire polarizált az amerikai társadalom? Ezekre a kérdésekre keresi a választ podcastsorozatunk legújabb adásában Mikecz Dániellel, a University of Pittsburgh oktatójával és a Republikon külsős tudományos tanácsadójával Ranschburg Zoltán, intézetünk vezető elemzője.

Sok filmben láthatjuk azt a képet, mikor az amerikai kertvárosban a lakók saját előkertjükbe elhelyezett táblával jelzik politikai elkötelezettségüket. Hazánkban ez nehezen elképzelhető, az Egyesült Államokban viszont bevett gyakorlat. Az ilyen és ehhez hasonló politikai megnyilvánulások itthonról idegennek hatnak, Amerikában azonban a mindennapok részét képzik. Hogy ezt kicsit közelebb hozzuk hallgatóinkhoz, a választási kampány mindennapjairól beszélgettünk a Republikon külső tanácsadójával, Mikecz Dániellel, aki jelenleg a University of Pittsburgh oktatója.

Az ellenzéki térfelet pár hónap alatt leuraló Tisza Párt kapcsán sokszor felmerülő kérdés: Bár kint ülnek az EP-ben, de mégis mit lehet tudni a párt ilyen irányú működéséről? Hogyan működik a Tisza az Európai Parlamentben? Mit jelent nekik a néppárti tagság és hogy hat ez a hazai érvényesülésükre? Ezekre a kérdésekre keres válaszokat a Liberalizmus vagy halál legújabb adása, amiben Tarr Zoltánnal, a Tisza Párt EP-képviselőjével, delegációvezetőjével és alelnökével beszélget Ranschburg Zoltán, a Republikon vezető elemzője.

As much as we in Hungary are concerned with the politics of our own country, we know so little about those of other countries, and this is true even when we are talking about a neighbouring country. Yet it can be important to learn about the political processes in these countries, because we can learn from them and see that certain patterns are not only found in our own countries, but also in our neighbours. In the latest episode of Liberalism or Death, Zoltán Ranschburg talks to Silvia Nadjivan, researcher at NEOS Lab, about the results of the recent Austrian elections, the rise of the far-right FPÖ and the situation of liberals in Austria. -- Amennyire sokat foglalkozunk Magyarországon saját országunk politikájával, annyira keveset tudunk más országokéról, és ez akkor is igaz, ha éppen szomszédos országról beszélünk. Pedig fontos lehet megismerni ezeknek az államoknak a politikai folyamatait, hisz tanulhatunk is belőlük, és láthatjuk, hogy bizonyos minták nem csak nálunk, de szomszédainknál is megjelennek. A Liberalizmus vagy halál legújabb, angol nyelvű adásában Silvia Nadjivannal, a NEOS Lab kutatójával beszélgetett Ranschburg Zoltán a múltheti osztrák választások eredményeiről, a szélsőjobboldali FPÖ előretöréséről és a liberálisok helyzetéről Ausztriában.

November 5-én az Egyesült Államok újra választ. Joe Biden és Donald Trump júniusi vitája után felgyorsultak az események. Júlisuban Trumpra rálőttek, egy héttel később pedig Joe Biden visszalépett a jelöltségtől jelenlegi alelnöke, Kamala Harris javára. Az addig letargikus állapotban lévő demokarata szavazók új erőre kaptak, és a legutóbbi felmérések alapján mégsem lefutott a meccs, amit nyáron már sokan annak tartottak. Múlt héten megrendezték az első Trump - Harris vitát, ez szolgál legújabb podcastunk alapjául. A Liberalizmus vagy halál legújabb adásában Ranschburg Zoltán, a Republikon vezető elemzője Papp Gergővel, amerikaszakértővel, a www.kampanykorut.substack.com hírlevél szerzőjével beszélgetett a kampány jelen állásáról, a csatatérállamokról és a novemberi választás eredményét jó eséllyel meghatározó kérdésekről.

Budapesten az elmúlt években lezajlott egy kisebb kerékpáros forradalom, amiben elengedhetetlen szerepe volt a biciklis infrastruktúra fejlesztésének. A bicikliutak és kerékpárosbarát fejlesztések mellett fontos volt a folyamat során a 2021-ben megújuló MOL Bubi kerékpármegosztó rendszer, ami egy hozzáférhető és olcsó alternatíva lett, elsősorban a belvárosi autós- vagy tömegközlekedés kiváltására. Karácsony Gergely főpolgármester április elején bejelentette a rendszer következő etapját, a 2026-ban elinduló Bubi 3.0-t, ami egy szükséges lépés ahhoz, hogy a Bubi versenyképes és korszerű maradhasson az egyre jobban elterjedő mikromobilitási eszközök között. De mi kell ahhoz, hogy Budapest Közép-Európa kerékpáros fővárosa lehessen? Mikortól tekintenek majd a magyarok közlekedési- és nem sporteszközként biciklijükre? A Republikon Intézet podcastjának legújabb adásában Király Dávid, a Republikon Budapest műhelyének vezetője vitatja meg a témát Fűzfa Csabával, az Intézet szakpolitikai szakértőjével, akinek pár hete az Énbudapestem oldalán "Ez a város szereti a kerékpárost" címen megjelent cikkje szolgált a beszélgetés alapjául.

A Momentum Mozgalom a júniusi választásokon kiesett mind az Európai Parlamentből, mind a Fővárosi Közgyűlésből, ezután pedig lemondott a pártot eddig vezető Donáth Anna. A tisztújítás során végül Tompos Márton szoros versenyben felül tudott kerekedni a pártot már korábban vezető Fekete-Győr Andráson, így ő lett a Momentum új elnöke. Fő feladatuk, hogy újraszervezzék magukat, annak érdekében, hogy meg tudják állítani azt a rossz tendenciát, ami Magyar Péter felbukkanása óta a népszerűségük csökkenésében mutatkozik meg, és hogy 2026-ban jobb eredményt tudjon felmutatni a párt. Milyen lehetőségei vannak addig a Momentumnak, hogyan tovább? Mit ért a párt a liberalizmus alatt? Mit jelent ez számukra és miben nyilvánul meg? A Republikon Intézet podcastjának legújabb adásában Tompos Mártonnal, a Momentum frissen megválasztott elnökével beszélgetett Ranschburg Zoltán, az Intézet vezető elemzője. Az adásban szóba került Tompos víziója a párt jövőjéről, a Momentum, mint szolgártatópárt koncepciója, valamint a liberalizmus jelentése az új elnöknek és a Momentumnak.

A következő hónapok kulcskérdése, hogy a baloldali és liberális pártok miként fogják magukat és stratégiájukat meghatározni a 2026-os országgyűlési választásokra készülve. A nyári időszak politikailag lecsendesedhet, azonban ez nem minden szereplőnek lenne előnyös: Magyar Péternek érdekében állhat szinten tartani az érdeklődést, továbbá mind a Momentumnak, mind a DK-nak is aktívnak kell maradnia és ki kell használnia a nyarat az elkövetkezendő idő srtaégiájának megtervezésére. Magyar Péter pártját egyszerre két kihívás is éri az elkövetkezendő időszakban: egyrészről az európai politizálás, másrészről a szervezetépítés kérdése. 2026-ot tekintve pedig kérdés, hogy ezzel a tendenciával a támogatottsága elérhet-e teljesen a Fidesz mellé - más pártokkal való együttműködés nélkül. A Republikon Intézet podcastjának legújabb adásában Závecz Tiborral, a Závecz Research alapítójával beszélgetett Schlanger Márton, az Intézet kutatója. Az adás során a június kilencedikei választások eredményeinek hatásairól beszélgettek a felek, a fókuszban a magyar pártok és az önkormányzatok jövőbeni helyzete volt.

Magyar Péter megjelenése nehéz helyzetbe hozta a magyar politikai élet szereplőit. A liberális voksokra az elmúlt évek választásain mindig több párt pályázott, jelenleg pedig még nehezebb arra a kérdésre választ találni, hogy kire szavazzanak a liberálisok június 9-én. A választók inkább a szívükre hallgassanak vagy éljenek a taktikai szavazás eszközével? Mely pártok állnak legközelebb a liberális értékekhez és melyek azok, amelyek ezen értékektől a legtávolabb vannak? Összességében milyen lehetőségei vannak egy magát liberálisként azonosító szavazónak? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke és Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet vezető elemzője az Intézet podcastsorozatának legújabb részében.

Bár az elmúlt hónapokban a kegyelmi ügy és a júniusi választások kiszorították a napirendről, de az akkumulátorgyárak magyarországi megjelenését továbbra is napirenden tartja a kormány. Emellett szintén idén év elején indult a műanyag- és fémpalackokra vonatkozó betétdíjas rendszer. A kormány mind az akkumulátorgyártásra, mind az újrahasznosításra zöldpolitikai intézkedésként tekint, a környezet állapota szempontjából azonban nem biztos, hogy ennyire pozitívak. Milyen környezeti károkat és egészségügyi kockázatokat jelenthetnek az akkumulátorgyárak? Megoldás a rengeteg műanyagszemétre az újrahasznosítás?Többek között ezekről a kérdésekről beszélget podcastsorozatunk legújabb adásában Simon Gergellyel, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjével Fűzfa Csaba, Intézetünk Budapest Műhelyének munkatársa.

On 1 May, Hungary celebrated 20 years as a member of the European Union. Although many see this event in 2004 as a turning point in the history of our country, we can sense that Hungary has a reluctant attitude towards the EU. While the government has been campaigning increasingly strongly against the European Union in recent years, the overwhelming majority of the population is pro-EU and fundamentally positive about the EU's role in Hungary's development. What led from the promise of the Viennese confectionery to the growing EU scepticism in the country? Where is Hungary's place in Europe and how much further can the EU expand? In our special English-language podcast, our senior analyst Zoltán Ranschburg speaks with Pat Cox, former President of the European Parliament, on the occasion of Hungary's 20th anniversary as a member of the EU. *** Május 1-én ünnepelhettük, hogy Magyarország 20 éve az Európai Unió tagja lett. Bár sokan sorsfordítónak látják hazánk történelmében ezt a 2004-es eseményt, mégis azt érezhetjük, hogy Magyarország visszásan viszonyul az EU-hoz. Míg a kormány az utóbbi években egyre erősebb Európai Unió ellenes kampányokat folytat, mégis azt látni, hogy a lakosság túlnyomó többsége uniós tagság párti és alapvetően pozitívan értékeli az EU hazánk fejlődésében játszott szerepét. Mi vezetett a bécsi cukrászda ígéretétől az országban növekvő EU-szkepticizmusig? Hol van Magyarország helye Európában és meddig bővülhet tovább az Unió? Különleges, angol nyelvű adásunkban vezető elemzőnk, Ranschburg Zoltán Pat Coxszal, az Európai Parlament korábbi elnökével beszélgetett hazánk 20 éves EU tagságának apropóján.

Magyar Péter a kegyelmi ügy kapcsán lépett a nyilvánosság elé, viszont míg az ügy az elmúlt két hónapban már kisebb figyelmet kap, addig Magyar hétről hétre tematizálni tudja a közbeszédet. Népszerűsége folyamatosan növekszik, azt azonban csak az EP-választás után tudjuk majd meg, hogy a Magyar vezette TISZA Párt a kedvező közvélemény-kutatási eredményeket szavazatokká tudja-e váltani. Felmerül a kérdés, hogy miért lőhetett ki ilyen rövid idő alatt ennyire a népszerűsége? Milyen szavazókat tud integrálni saját politikai projektjébe? Milyen kilátásai vannak neki és pártjának június 9-e után? Podcastsorozatunk legújabb epizódjában Intézetünk munkatársai, Ranschburg Zoltán vezető elemző és Schlanger Márton kutató egyebek mellett ezekre a kérdésekre próbál választ adni, miközben keretbe helyezik az elmúlt heteket meghatározó Magyar Péter-jelenséget.

Magyarország az egyetlen olyan ország az EU-ban, ahol nincs női miniszter a kormányban, emellett a női képviselők aránya a parlamentben is messze elmarad az uniós átlagtól. Miért van ilyen kevés nő a hazai politikában? Hogyan lehetne változtatni ezen a jelenségen? Milyen elvárásoknak kell megfelelniük a női politikusoknak férfitársaikkal szemben? Többek között ezekről a kérdésekről, valamint az elmúlt évek legbefolyásosabb női politikusainak, Novák Katalinnak és Varga Juditnak a bukásáról beszélget podcastsorozatunk legújabb adásában Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke Lendvai Ildikóval, volt országgyűlési képviselővel, az MSZP korábbi elnökével.

2014 után tavaly decemberben – alig fél évvel a következő választások előtt – ismét átírta a fővárosi önkormányzati választási rendszer szabályait a Fidesz-KDNP. Miben tér el egymástól az új és a korábbi rendszer? Mi volt a kormánypártok politikai célja a választási szabályok módosításával? Miként befolyásolhatja a változtatás a júniusi választás eredményét? Milyen nehézségeket okoz a kétszintű önkormányzás Budapesten? A Republikon podcastsorozatának legújabb részében ezekről a kérdésekről beszélget Király Dávid, Intézetünk Budapest Műhelyének vezetője László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével.

Orbán Viktor és kormánya évek óta rendszeresen az Európai Unió döntéseinek kerékkötőjeként kerül a nemzetközi figyelem középpontjába, de gyakran nem világos, mi a miniszterelnök célja az ország elszigetelődésével fenyegető politikával – ha van egyáltalán. Vajon ki nyert azzal, hogy Orbán február 1-ig várt az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomag megszavazásával? Találhat-e Magyarország sajátos vétódiplomáciája szövetségesekre az Unión belül, vagy Budapest egyedül marad? És ha már itt tartunk: mi lehet a következménye annak, hogy Magyarország maradt az egyetlen NATO tagország, amely még nem ratifikálta Svédország csatlakozását a szövetséghez? A Republikon legújabb podcastadásában Herman János korábbi külügyi államtitkárral és volt NATO nagykövettel beszélget Intézetünk vezető elemzője, Ranschburg Zoltán.

Különleges beszélgetéssel jelentkezünk az idei első podcastunkban! Az adás főszereplői ezúttal a Republikon gyakornokai, Reni, Brúnó és Iza, akiknek a szemüvegén keresztül betekintést nyerhetünk a Republikon Intézet mindennapi működésébe, a gyakornoki programba, a gyakornokok átlagos munkanapjába. Akik az adás végéig velünk maradnak, azt is megtudhatják, hogyan gondolkodnak legfiatalabb kollégáink a magyar közélet állapotáról. A Republikon gyakornoki programja évi háromszor ad lehetőséget politika iránt érdeklődő fiataloknak, hogy részei lehessenek egy elemzőintézet életének. A következő gyakornoki programunk résztvevői különösen izgalmas, az első magyar 'duplaválasztást' megelőző kampányidőszakban csatlakozhatnak hozzánk. A jelentkezéseket január 22., hétfő éjfélig várjuk! További információ a felhívásról a weboldalunkon olvasható.

2023 utolsó podcastepizódjában kollégáink, Ranschburg Zoltán vezető elemző és Schlanger Márton kutató beszélgetnek a magyar politika elmúlt évéről. Tartsanak velünk, ahogyan kutatási eredmények, fontos kül- és belpolitikai események példáján keresztül tekintünk vissza erre a különös és izgalmas évre. Szó esik EU-s pénzekről, pártpreferenciákról, oktatásról, svédekről, és kiderül, mi volt az év politikai szava!