ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastjának új epizódja azt mutatja be, hogyan egyeztethető össze a gyepek kaszálása az ízeltlábú-közösségek sokféleségének megőrzésével. A kutatók ennek érdekében a kaszáláskor érintetlenül hagyott, jellemzően 5–6 méter széles búvó- vagy hagyássávok természetvédelmi szerepét vizsgálják. A magasabb növényzet táplálkozó- és menedékhelyet kínál az állatoknak, segíti a növények szaporodását, valamint hűvösebb és nedvesebb mikroklímát őriz meg. Ez azért lényeges, mert a kaszálást követő rendsodrás és bálázás rövid időn belül többször is megzavarja a gyep élővilágát, elpusztítja jelentős részüket. A búvósávok túlélőzónaként működhetnek, ahonnan az ízeltlábúak később újra benépesíthetik a lekaszált területeket. A növényzeten élő és növényekkel táplálkozó ízeltlábúak mennyisége ezekben a sávokban akár többszöröse is lehet a kaszált részeken mérhetőnek. A kutatók fűhálózással vizsgálják a növényzeten élő, talajcsapdákkal pedig a talajszinten mozgó állatokat. A terepi megfigyelések már látványos különbségeket mutatnak, megbízható tudományos következtetések azonban csak a minták laboratóriumi feldolgozása és a fajok meghatározása után vonhatók le. Az eredmények konkrét segítséget adhatnak a természetvédelmi szempontokat érvényesítő gyepkezelési módszerek kialakításához. A szemlélet a kertekben is alkalmazható: már kisebb, nyíratlan növényfoltok meghagyása is sokat jelenthet a helyi élővilág számára. A kutatás arra is rávilágít, hogy egy egyszerűnek tűnő beavatkozás nemcsak egész életközösségek fennmaradását segítheti, hanem akár korábban ismeretlen fajok felfedezéséhez is vezethet. A podcast résztvevői:dr. Gallé Róbert – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Táj- és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársaTakács Ádám – szerkesztő, riporter

Az ÖKé! podcast új epizódja a közösségi tudományról, vagyis a citizen science-ről szól.A közösségi tudomány lényege, hogy nemcsak kutatók, hanem önkéntesek, természetjárók, kerttulajdonosok, horgászok vagy akár alkalmi érdeklődők is hozzájárulhatnak a tudományos munkához. A kutatók számára ez azért különösen értékes, mert olyan helyekről is érkezhetnek adatok, ahová szakmai kapacitás hiányában nehéz lenne eljutni. Ugyanakkor az ilyen adatok felhasználása körültekintést igényel, hiszen kezelni kell az adatgyűjtési torzításokat és biztosítani kell a megfigyelések validálását.A beszélgetés több olyan projektet is említ a HUN-REN Ökológiai Kutatóközponton belül, köztük a Szúnyogmonitor (szunyogmonitor,hu), a Kullancsfigyelő (kullancsfigyelo.hu), a Hódtérkép (hodterkep.hu), az Én kistavam (mypond.hu), a Vadvirágos kertem (vadviragoskertm.hu) és a Tudós Horgász (tudoshorgasz.hu) kezdeményezéseket amelyekhez bárki kapcsolódhat egy mobiltelefon segítségével.Kiemelt figyelmet kap az Élő Magyarország program, amely az ország adathiányos, de természetközeli területeinek élővilágát szeretné jobban feltérképezni. A programban az önkéntesek az iNaturalist alkalmazással tölthetnek fel fényképes vagy hangalapú megfigyeléseket.A podcastból kiderül, hogy akár néhány terepi felmérés is jelentősen javíthatja egy-egy kevéssé ismert terület fajainak ismertségét. Az epizód fő üzenete, hogy minden egyes megfigyelés számít: a közösségi tudomány egyszerre segíti a kutatást, közelebb hozza az embereket a természethez, és lehetőséget ad arra, hogy bárki tegyen valamit az élővilág jobb megismeréséért.A beszélgetésben Vásárhelyi Zsóka és Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói mutatják be, hogyan kapcsolódhatnak be civilek az ökológiai adatgyűjtésekbe.A podcast résztvevői:Dr. Vásárhelyi Zsóka, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet, Evolúciós Ökológiai KutatócsoportDr. Szabolcs Márton, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet, Konzervációökológiai KutatócsoportTakács Ádám – szerkesztő, riporter

Amikor a vadlovak és a hangyák tanítanak vezetni, dönteni és együttműködni.Csoportos viselkedés során olyan új képességek jelennek, amire a csoport egyik egyede sem lenne képes.Hogyan lehet ennek a többletteljesítmény kialakulásának mechanizmusait feltárni élőlénycsoportok esetén, és hogyan hasznosíthatóak ezek az elvek mesterséges, például robotikai rendszerekben?Ennek tanulmányozásáról beszélgettünk Nagy Mátéval, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének és az ELTE Biológiai Fizika tanszékének kutatójával.A szerteágazó témák között szerepel a hortobágyi vadló háremek többszintű csoportszerkezete, és hogyan tárhatóak fel drónos légifelvételek elemzésével a konkrét pillanatnyi állapoton túl rejtett múlt vagy valószínűleg bekövetkező jövőbeli változások.Mit tanulhatnak a repülő robotok a madaraktól vagy a kereső földi robotok a patkányoktól?Hogyan mérheti a légköri áramlásokat nagy felbontással egy drónshowhoz használt dróncsapat?Milyen üzenete van számunkra annak, hogy hogyan kezeli egy több tíz kilométerről hazafelé repülő galambcsapat, ha a tipikusan jó döntéseket hozó vezetőjük éppen rossz döntést hoz?Miért hasznos, ha odafigyelve egy hatékonyan működő hangyacsapatra, nem csak mindig az éppen "legkifizetődőbbnek" tűnő megoldásra koncentrálunk, akár a kutatás, akár az élet más területén...A podcast résztvevői:Dr. Nagy Máté, tudományos főmunkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet; egyetemi docens – ELTE Biológiai Fizika TanszékTakács Ádám - szerkesztő, riporterKapcsolódó oldalak: https://ecolres.hun-ren.hu/valos-ideju-egyedfelismeres-a-termeszetvedelem-szolgalataban/

Amikor 2013-ban a kutatók felépítettek egy komplex terepkísérletet a Kiskunságban, a fülöpházi homokbuckákon, még csak a klímaváltozás „várható” hatásairól beszéltünk. A kutatás célja is az volt, hogy előre jelezze a változó csapadékviszonyok homoki gyepekre gyakorolt hatásait. A kísérlet érdekes eredményeket hozott: az évelő füvek, mint a pusztai árvalányhaj és a magyar csenkesz visszaszorulását, és az egynyári fajok előretörését mutatta a szárazságkezelt parcellákban. A 2022-ben, majd 2024-ben bekövetkező extrém száraz nyarak szomorú megerősítését adták a korábbi kísérletes eredményeknek, de immár táji és regionális szinten. A klímaváltozás megérkezett.Hogyan lehet kutatni a klímaváltozás ökológiai hatásait? Lehet néhány négyzetméteren vizsgálni egy globális problémát? Milyen hatással vannak az aszályos évek a Duna-Tisza köze homoki növényzetére? Kik a vesztesek és kik a nyertesek? Hogyan változik a fajgazdagság és a szénmegkötés? Hogyan rakódnak egymásra a klímaváltozás, a tájhasználatváltozás, a tüzek és a biológiai inváziók hatásai? És mit tehetünk, hogy csökkentsük az éghajlatváltozás negatív hatásait? Kröel-Dulay György és Ónodi Gábor a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói ezekre a kérdésekre keresik a választ, és erről mesélnek podcastunkban.A podcast résztvevői:Kröel-Dulay György PhD, tudományos főmunkatárs, a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoport vezetőjeÓnodi Gábor PhD, tudományos munkatárs, a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoport tagjaTakács Ádám – szerkesztő, riporter

Több kutatás igazolta már, hogy az Ivermectin hatóanyagú féreghajtószerek kijutnak a legelő állatok trágyájával és akár 40 napig benen maradhatnak, mert addig tart a lebomlási idejük. A gyepekre kijutva a trágyakupacok odavonzzák a különböző hasznos, lebontó ízeltlábúakat, köztük a ganajtúrókat, így az Ivermectin miatt a ganajtúrók petéi és lárvái elpusztulnak. Miután a szaporulatuk megszűnik – vagy jelentősen lecsökken –, hosszú távon a legelő területekről eltűnnek ezek a ganajtúró fajok.Hogy miért fontosak és milyen jelentősége van a ganajtúró féléknek, akik a legelők kis hősei? Erről, és a szikes gyepek élővilágáról mesél következő podcastunkban Tóth Máté, ökológiai szakértő, aki betekintést nyújt a LIFE for BUGS and BIRDS projektbe is, amely a pannon löszpusztagyepek és szikes mocsarak természetvédelmi helyzetének javítását tűzte ki célul.A programban részt vevő kutatók a Kiskunsági Nemzeti Park Miklapuszta nevű tájegységében dolgoznak a gyepi növény és állatvilág fennmaradásáért. A természetvédelmi kezelések többek között olyan endemikus fajokat is segítenek, mint a kisfészkű aszat vagy a pusztai gyalogcincér. Mindemellett a rovarbarát legeltetés módszereit is vizsgálják és népszerűsítik a legelők és az ott élő rovarvilág védelme érdekében. A projekt egyik legnagyobb sikere, hogy húsz év után újra legelő állatok járják Miklapuszta szikeseit.A podcast résztvevői:Tóth Máté, ökológiai szakértő, projekt népszerűsítésért felelős koordinátor - a HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet, Konzervációökológiai Kutatócsoportjának munkatársaTakács Ádám – szerkesztő, riporter

Vajon miért lehet különösen izgalmas egy olyan kisvíz vagy tócsa, amely az év egy részében teljesen kiszárad?Az időszakos vizek első pillantásra jelentéktelennek tűnhetnek, valójában azonban rendkívül különleges élővilágnak adnak otthont, és fontos színterei az ökológiai és evolúciós folyamatoknak. Kiszáradásuk a működésük természetes része, sőt éppen ez teszi őket egyedivé. A klímaváltozás hatására azonban sok ilyen élőhely már nemcsak időszakosan szárad ki, hanem tartósan eltűnhet a tájból. Mi történik akkor, ha ezek a kis vizek többé nem töltődnek fel? Miért fontosak az apaji bombatölcsérek, és hogyan működnek élőhely-hálózatként a vízi közösségek számára?A podcast beszélgetésből az is kiderül, hogyan segítheti a Magyar Kísérletes Tóhálózat nevű szabadtéri kísérletrendszer annak megértését, hogy a felmelegedés és kiszáradás miként alakítja át a sekély vizek élővilágát. A kutatás mesterséges tavacskáiban valósághoz közeli körülmények között lehet vizsgálni, hogy mi történik a vízi élővilággal a klímaváltozás hatására.Az ÖKÉ! podcast új epizódjában Vad Csaba vízi ökológussal beszélgetünk az időszakos vizek biodiverzitásáról, sérülékenységéről és arról, hogy miért érdemes komolyan venni ezeket az apró, mégis különleges élőhelyeket.A podcast résztvevői:Vad Csaba PhD, tudományos főmunkatárs - Vízi Ökológiai Intézet, a Plankton-Ökológia és Táplálékhálózatok Kutatócsoport vezetőjeTakács Ádám – szerkesztő, riporter

A rákbetegség evolúciós vonatkozásait kutatja Dr. Boross Gábor Zoltán biológus kutató munkatársaival Budapesten, az Evolúciótudományi Intézetben. De hogyan kell ezt a kutatási folyamatot elképzelni?A rák kialakulásakor egymást érik az evolúcióbiológia területéhez tartozó, adaptív (alkalmazkodó) történések. Egy tumor kialakulásakor egészséges sejtek mutációk révén osztódni kezdenek, így egy olyan populációt, csoportot alkotnak, amiben az egyes sejtek egymással evolúciós versenyt futnak. Ez a verseny nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a gepárdok populációja évmilliók során egyre gyorsabb lesz, vagy egy növényfaj egyre szárazságtűrőbbé válik.Később, ha egy tumort gyógyszeres kezelésnek vetnek alá, újabb adaptáció veszi kezdetét, amelyben - hasonlóan a baktériumokban kialakuló antibiotikum rezisztenciához - a rákos sejtek egy csoportja ellenállóvá válhat a terápiával szemben.Dr. Boross Gábor Zoltán kollégáival kutatásaik során ezeket a folyamatokat próbálják jobban megérteni, melyhez a manapság igen népszerű CRISPR genommérnöki technikával hoznak létre mutációkat sejtekben, mellyel rákos növekedést indukálnak, a sejtek életútját pedig úgynevezett DNS vonalkódokkal követik. Munkájuk végső célja, hogy ezeknek az evolúciós folyamatoknak a jobb megértése által a daganatos megbetegedések hatékonyabb kezelését érjék el.A podcast résztvevői:Boross Gábor Zoltán – HUN-REN Evolúciótudományi Intézet, a Nagy Evolúciós Átmenetek Kutatócsoport tudományos főmunkatársaTakács Ádám – szerkesztő-riporter

Mik azok az algák, és miért nélkülözhetetlenek a vizeink – és végső soron az életünk – szempontjából?Az algák sokak számára csupán zöldes bevonatot jelentenek a víz felszínén, valójában azonban rendkívül sokszínű és alapvető szerepet betöltő élőlénycsoportot alkotnak. De mik is pontosan az algák? Hová tartoznak az élővilág rendszerében, és hogyan alakult ki ez a különleges sokféleség?Podcastunkban betekintést nyerünk a vízi ökoszisztémák működésébe, ahol az algák kulcsszereplőként járulnak hozzá az anyagforgalomhoz és az élőhelyek fenntartásához. Megtudhatjuk, milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak a felszíni édesvizek, és miért fontos a vízi ökoszisztémák működésének megértése.Szó esik arról is, hogyan vizsgálják mindezt a hidrobiológusok, és miként segíthetik kutatásaik a vízkezelési döntések megalapozását. A beszélgetés során egy különleges terepi mintavételbe is bepillantunk a Tiszadobi Holt-Tiszán, amely ritka, stabil rétegzettségével izgalmas kutatási helyszín.A vízminőség kérdése is előkerül: mit jelent valójában a „tiszta víz”, és hogyan lehet ezt tudományos módszerekkel vizsgálni? Végül pedig egy készülő, ismeretterjesztő algás filmről is hallhatunk, amely segíthet közelebb hozni ezt a kevéssé ismert világot a nagyközönséghez.A podcast résztvevői:Borics Gábor, az MTA doktora, a Vízi Ökológiai Intézet Funkcionális Algológiai Kutatócsoportjának vezetőjeTakács Ádám – szerkesztő, riporter