Bagoly mondja

A mindennapi élethez és az ünnepnapokhoz köthető hagyományainkat általában ősinek és sok esetben kizárólag a magyarsághoz kapcsolódónak gondoljuk. Valójában azonban a hagyományok jó része viszonylag újonnan keletkezett és általában nemzetközi eredetű. Az adventi koszorú is ilyen, amelyet a néprajz is évszázados jelenségnek tartott, mára azonban már kiderült, hogy csupán 19. század második felében jelent meg, a szlovákiai magyarok között pedig csupán néhány évtizede terjedt el. A Bagoly mondja podcast új adásában a hagyományok jelenségéről, életünkbe betöltött szerepéről kérdezi Nagy Ildikó a Fórum Intézet etnológusát, Liszka Józsefet.  Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

1944 márciusát követően Magyarország területét is egyre gyakrabban bombázta a szövetséges légierő. Körös Zoltán elsősorban a mai Dél-Nyugat Szlovákiában élő visszaemlékezőkkel készített interjúk alapján beszél arról, mit jelentett ez az ebben a régióban élő emberek számára. Hogyan figyelmeztette őket a légvédelem a veszélyre, hogyan próbáltak védekezni, hogyan élték meg a bombázásokat és a repülők megjelenést az akkori fiatalok, mi történt az áldozatokkal. Körös Zoltán Nagy Ildikó kérdezi. 

A Bagoly mondja legfrissebb adásában egyebek mellett a karanténkultúra örökségéről, a hivatalosan éppen három éve véget ért egészségügyi vészhelyzet és a járványvilág miatt elrendelt vesztegzár emlékezetéről, pontosabban egy arról szóló könyvről lesz szó. A Fórum Intézet podcastjének visszatérő vendége, H. Nagy Péter irodalomtörténész, a populáris kultúra kutatója, a komáromi Selye János Egyetem oktatója. A házigazda Rácz Vince.H. Nagy Péter (1967), Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. A Selye János Egyetem Tanárképző Karán működő Magyar nyelv és irodalom tanszék habilitált docense. Főbb kutatási területeit elsősorban a modern irodalomtörténet, a popkulúra és a tudománynépszerűsítő irodalom jelenti. Több mint húsz önálló könyve jelent meg.

A szlovák történetírás egyik közismert toposza szerint a szlovák földműves lakosság politikai aktivitása alacsony volt, amit elsősorban a korabeli magyar nemzetiségi politika elnyomó jellegének tulajdonítanak. Vörös László kutatásai, aki a Bagoly mondja podcast adásának vendége lesz, azonban felülírják ezt és azt jelzik, hogy a szlovák falu korántsem volt annyira apolitikus mind gondolnánk és sok tekintetben pragmatikusan viszonyult a választásokhoz éppúgy, mint a szlovák nemzeti mozgalom törekvéseihez. A podcastban érintett kutatás „A Szlovák Köztársaság Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretén belül kiváló kutatók számára (R2–R4) kiírt 09I03-03-V04-00539 számú, Nemzeti és politikai közöny? A nemzet és a politika értelmezése a szlovák nyelvű vidéki lakosság körében a 19. század végén és a 20. század elején nevű projekt keretén belül valósul meg. Vörös László (1978), történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa. Elsősorban a nacionalizmus-elméletekkel, a dualizmus kori magyarországi nemzetiségi politikával, a korabeli szlovák társadalom történetével, illetve a szlovák historiográfiával foglalkozik. 

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar terminológiastratégia című programja keretén belül összesen 8 országban dolgoznak a nyelvészek oktatásterminológiai adatbázison. Arról, hogy mit jelent ez a munka és milyen sajátosságai vannak a szlovákiai magyar oktatási terminológiának Dančo Jakab Veronikát a Coménius Egyetem adjunktusát kérdezi Rácz Vince.  Dančo Jakab Veronika, nyelvész a pozsonyi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék adjunktusa, a Gramma Nyelvi Iroda és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tagja. A dél-szlovákiai kétnyelvűséggel és terminológiai kérdésekkel foglalkozik. 2025-ben ő vehette át a SZMAT által odaítélt Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díjat. 

Egyet az anyáért, egyet az apáért, egyet a hazáért, mondták régen azzal kapcsolatban, hogy legkevesebb hány gyereket kell vállalnia egy-egy családnak. De így van-e ez ma? Köztudomási, hogy a népeségfogyás elkerüléséhez a teljes termékenységi arányszámnak legalább a 2,1-es értéket el kellene érni, a szlovákiai magyar közösségben azonban csak 1,27 körül mozog. Ezek csak száraz adatok, de a Bagoly mondja új részében a Fórum Intézet demográfusa, Gyurgyík László azt is elmondja, hogy miért van ez, és milyen következményekkel jár. Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

2025-ben ünnepelte alapításának 200. évfordulóját a Magyra Tudományos Akadémia, amely nélkül a Magyarország és a magyar társadalom fejlődése elképzelhetetlen volna. Az MTA külső tagjával, Mészáros Andrással nem csupán az MTA jelentőségéről beszéltünk, hanem arról is, hogy milyen szerepet játszott a magyar tudományosság történetében a Felvidék és az innen származó tudósok egész sora. Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom, illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is. 

Czáboczky Szabolcs disszertációs témájaként a Szepesi Német Párt történetének feltárását választotta, amely pártnak a meghatározó alakja és vezetője Andor Nitsch volt. A Bagoly mondja podcast idei utolsó részben Nitsch életpályájáról, és arról lesz szó, hogyan alakult a zipsereknek is nevezett szepességi németek sorsa a két világháború között, milyen választások elé kerültek ebben az időszakban.  Czáboczky Szabolcs (1994)Történész. Doktori oklevelét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte. Jelenleg a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a munkatársa, valamint a Kassai Figyelő havilap felelős szerkesztője. Szakmai érdeklődésének középpontjában a mai Szlovákia területén élő kisebbségi társadalmak 20. századi politika- és társadalomtörténete áll. 

Németh Ilona Munkácsy Díjas művész és egyetemi professzor nem csupán művészeti alkotásokat készít és állít ki, de sokat foglalkozik a közterek és a művészet elméleti problémaival is. A Bagoly mondja tudományos podcast új adásában Rácz Vince beszélget vele. A beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy milyen szempontok határozzák meg a közterek vizualitásának kialakítását, hogyan jelenik meg a művészeti gondolkodás a közterek kialakításában, de az is, mi a véleménye a művésznek a dél-szlovákiai közterek állapotáról.  Németh Ilona (1963)Munkácsy Díjas képzőművész. Korábban a pozsonyi Művészeti Egyetem, ma a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építőművészeti és Formatervező Karának professzora. Rendszeresen állít ki a Európa fontos kiállítótereiben, Velencében, Párizsban, Berlinben. Fő szakterületét a közterek művészete jelenti. 

Az 1944 végétől 1945 januárjáig tartó nyilas uralom időszaka Kassa huszadik századi történetének a legsötétebb napjai közé tartozik. Az akkor Kassán számos bűntettet elkövetők közül is kiemelkedett brutalitásával Várkoly Dénes, aki a szlovákiai magyarok történetének eddig szinte teljesen elfedett alakja volt. Szeghy-Gayer Veronika, aki már számos jelentős kassai személyiség életútját tárta fel Várkoly életéről beszél a Bagoly mondja új adásában. Szeghy-Gayer VeronikaTörténész, az SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a tudományos munkatársa. Elsősorban a két világháború közötti Kassa történetével, a holokauszt különböző aspektusaival, a korszak társadalomtörténetével foglalkozik. Tudományos eredményeit 2025-ben az MTA Arany János díjával illetve a Szlovák Tudományos Akadámiának a kiemelkedő publikációért járó díjával ismerték el. 

Az átlagember szinte semmit, de a szakemberek is meglehetősen keveset tudnak a szocializmus évtizedei alatt Nyugat-Európában és az USA-ban működő szlovákiai magyar emigráns szervezetekről, közte a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányáról. A Bagoly mondja podcast legújabb vendége, Tárnok Balázs jogász elsősorban azt kutatja, milyen eszközökkel próbálták az Egyesült Államokban élő magyar emigránsok a szlovákiai magyarság érdekeit képviselni.   Tárnok Balázs (1990) jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia nemzeti kisebbségekkel foglalkozó képzési műhelyének helyettes vezetője. 2015-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett okleveles jogász diplomát, 2020-ban ugyanott PhD fokozatot. Kutatási területe a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és érdekeinek érvényesítése. 2022-ben a Lőrincz Csaba díj kitüntetettje. 2025-től az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke.

A békakirály meséje a magyar nyelvterületen is az egyik legismertebb mesék közé tartozik. De a német nyelvterületen, hiszen a Grimm testvérek gyűjteményében két változatban is ismert, talán még inkább elterjedt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a mesébe eredetileg nem csókot kap a béka, hanem földhöz csapja (falhoz vágja) azt a királylány. Erről és a mese más érdekességeiről Liszka József etnológus beszél a Bagoly mondja podcast legújabb részben.  Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal? Emlékezésről és felejtésről, identitásról és nemzedékek örökségéről szól a Bagoly mondja legfrissebb adása. A Fórum Intézet podcastjének vendége, Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója, dékánhelyettese, a Transzgenerációs Traumakutató Intézet alapító-vezetője. Tóth Erzsébet Fanni Antropológus. A bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára, Szakterülete az identitás narratíváinak az elemzése, foglalkozik a transzgenerációs traumákkal és a társadalmi szerepek változásaival. Perbetei Életmesék címmel dokumentálja szülőfalujának emlékezetét. 2020-ban az Osztrák Oktatási Minisztérium Ars Docendi díjra jelölte. 

A komáromi hajógyár emlékezeteA hajógyár, amelyben a szocializmus évtizedeiben akár 3-4 ezer fő is dolgozott meghatározó pont volt a Komárom életében: alakította annak társadalmát és mindennapi életét. A városban ma is sokan élnek, akik nosztalgiával gondolnak vissza a hajógyárban eltöltött éveikre. A Fórum Kisebbségkutató Intézet etnológusa, Vataščin Péter volt hajógyári alkalmazottak (munkások, középvezetők) tucatjaival készített interjút arról, hogyan emlékeznek vissza a gyárban eltöltött évekre, és a gyár és a város kapcsolatára. A Bagoly mondja podcast új adásában az ezzel kapcsolatos kutatásai tapasztalatait osztja meg a podcast követőivel.  Vataščin Péter (1987). Etnológus, újságíró. 2012-től máig több vajdasági magyar médium állandó munkatársa, 2017-től pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának kutatója. 2019-től az Új Szó napilap komáromi tudósítójaként is dolgozik. Korábban közösségkutatással foglalkozott (ideértve helyi es vallási csoportokat, valamint kényszermigránsokat), jelenleg pedig főleg az államszocialista éra dél-szlovákiai emlékezetére és történetére összpontosít, különös tekintettel az indusztralizacióra es az életmódváltásra.

A második világháború befejezését követően Csehszlovákiában magyarellenes intézkedések egész sora kezdődött meg, amelyek végső célját egy tisztán szláv, magyarok nélküli Szlovákia létrehozás jelentette. Ennek a folyamatnak az első áldozatai az első bécsi döntést követően a visszacsatolt területekre költöző magyarok, az ún. anyások voltak. Őket – mintegy 31 ezer főt – a csehszlovák hatságok 50 kg-os kézipoggyásszal űzték ki Szlovákia területéről. A Bagoly mondja új adásában – elsősorban a gömöri eseményekre összpontosítva – a anyások sorsáról beszél Simon Attila, a Fórum Intézet történész-igazgatója.  Simon Attila (1966) Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.

Az 1965-ös dunai árvíz a Csallóközt sújtó egyik legnagyobb természeti katasztrófa volt, amely máig mély nyomokat hagyott az itt élő emberekben. A podcastban Angyal Béla nem csupán magáról az árvízről beszél, de arról is, hogy hogyan védekezett a csallóközi ember évszázadokon át az árvizekkel szemben. A beszélgetésből persze az is kiderül, hogy miért ott történt a gátszakadás, ahol történt és szóba kerül az is, megakadályozható lett-e volna a tragédia. Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.

A népszámlálások nem csupán azt jelzik, hogy fogy a szlovákiai magyarság, de azt is, hogy folyamatosan fogy a magát valamelyik felekezethez sorolók száma is. Sőt az idő múlásával változott a magyarság felekezeti összetétele is. A beszélgetésben azonban nem csupán, sőt nem elsősorban, a számokról lesz szó, de a magyar görög-katolikusokról, a Csehszlovák Egyházról, vagy éppen arról, milyen következményei voltak a szocializmus vallásellenességének vagy épp a rendszerváltásnak közösségünk vallásosságára.  Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

A légy- és szúnyogmentes világ, vagyis a rovarok nélküli élet ugyan sokak számára vonzó lehet, de a rovarok pótolhatatlan élőlényei a földi élővilágnak. és nem csupán az ember nézőpontjából hasznosnak tűnő méhek vagy katicabogarak, de még az olyan a „kártékony” rovarok is, mint pl. a lótetű. Arról, hogy mit kell úgy általában tudni az ízeltlábúak világáról, mit jelentenek egy entomológus számára az egyes rovarfajok és konkrétan mit kutat a rovarok világából Dancsa Dániel, az kiderül a Bagoly mondja új adásából.  Dancsa Dániel (1990) a Duna menti Múzeum entomológusa. 2016-ban a komáromi Selye János Egyetemen szerzett biológia–magyar szakos tanári diplomát, majd 2021-től az egyetem biológia tanszéken volt tanársegéd. 1924 őszétől a Duna Menti Múzeum entomológusa. Emellett végzős doktorandusz az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Kutatási témája az ízeltlábúak 3D modellezése. 2024-ben Taz élettudományok terén elért kiemelkedő eredményeiért átvehette a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díját.

Simon Szabolcs a Selye János Egyetem docense már évtizedek óta kutatja a dél-szlovákiai kétnyelvűséget és a kisebbségi nyelvhasználatot. A Bagoly mondja új adásában az utóbbi években végzett kérdőíves kutatásai tapasztalatairól beszél, és közben olyan jelenségeket is érint, mint az identitás és a nyelvhasználat összefüggése, vagy az, miért van több magyar anyanyelvű egyén Szlovákiában, mint magyar nemzetiségű. De lesz szó arról is miben különbözik a szlovákiai magyar köznyelv a magyarországi magyar nyelvtől.  Simon Szabolcs (Dunaszerdahely, 1964) nyelvész, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, a Fórum Társadalomtudományi Intézet Gramma Nyelvi Irodájának belső munkatársa, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Variológiai Kutatócsoport alapító tagja, a dunaszerdahelyi székhelyű Vámbéry Polgári Társulás választmányának alelnöke. Kutatási területe a szlovákiai magyar nyelvhasználat, az írott sajtó nyelve, anyanyelvi tantárgy-pedagógia. 1999-től 2007-ig rendszeresen elhangzottak nyelvi ötpercesei a Pátria rádióban. 

A 19. századtól kezdődően a nemzetek közötti harc határozza meg a világunkat. A Bagoly mondja új adásából kiderül, hogy miért van ez, és hogyan lehetne elérni a nemzetek közötti megbékélést. A Fórum intézet igazgatója, Öllős László azonban nem csak általánosan beszél témáról, de foglalkozik azzal is, hogy érinti mindez a szlovákiai magyar közösséget.Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.

A Selye János Egyetem irodalomtudósa nemrég kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját. A vele készített podcastból megtudhatjuk, hogy mi az a Doboz-tankönyv, milyen az élményalapú irodalomoktatás és kiderül az is, miért fontos a kortárs populáris irodalom tanítása az olvasóvá nevelés folyamatában. Baka L. Patrik (Brno, 1991) Arany János-díjas irodalmár, a Selye János Egyetem oktatója, az SJE TKK Akadémiai Szenátusának elnöke, a Kabóca gyermeklap szerkesztője. Kutatási területei közé tartoznak a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom, a spekulatív fikciós irodalom (alternatív történelem, fantasy és steampunk műfaj), az irodalompedagógia, valamint a pedagógiai kutatások kisebbségi környezetben. Irodalomkritikai és módszertani munkái mellett prózát és verseket is ír.

Az 1956-os magyar forradalom a huszadik századi nemzeti történelmünk kiemelkedő eseménye, amelyhez Csehszlovákiának és az ott élő magyaroknak látszólag csak kevés köze volt. Valójában azonban a forradalom erőteljesen érintette Csehszlovákiát is, a csehszlovák párt- és állami vezetés mindent megtett annak elfojtásáért, a felvidéki magyarok pedig hatalmas figyelemmel és nagy rokonszenvvel figyelték a magyarországi eseményeket. A Bagoly mondja új adásában a téma kiváló kutatója, Popély Árpád beszél 1956 csehszlovákiai vonatkozásairól.Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a komáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének docense. Fő kutatási területe Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.

A Bagoly mondja legfrissebb adásának vendége a testünkben és a természetben zajló biológiai, genetikai folyamatok molekuláris alapjait, az öröklődéssel kapcsolatos alapvető kérdéseket tanulmányozza. Tóth Tar Éva molekuláris biológus, a komáromi Selye János Egyetem Biológia Tanszéke adjunktusa egyebek mellett az örökletes genetikai betegségek gyógyításáról, a természettudományi tárgyak oktatásának kérdéseiről és a tudományellenesség vírusáról is mesél a Fórum Intézet podcastjében.Tóth Tar Éva (1985) molekuláris biológus. Zselízen született, a pozsonyi Comenius Egyetem Molekuláris Biológia Tanszékén szerzett diplomát 2009-ben, ugyanitt doktorált 2018-ban. Azóta a Selye János Egyetem Biológia Tanszékének adjunktusa, több éven keresztül pedig a pozsonyi Orvosbiológiai Központ munkatársa volt. 2019-ben a Szlovákiai Magyar Tudományos Tanács fiatal kutatóknak járó díját is elnyerte. Kutatóként több szakterülettel is foglalkozik, ezek közül leginkább humángenetikával, pedagógiával, egészségneveléssel és a fenntarthatóság kérdéseivel.

Az utóbbi évtizedekben egyre többet tudni arról, hogyan viselkedtek a vörös hadsereg katonái az általuk „felszabadított” országok területén. Azt azonban, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a mai Dél-Szlovákia térségének lakói 1944 végén, 1945 elején az orosz katonákról máig az elhallgatás homálya fedi. Podcastunk új részében Körös Zoltán, a Fórum Intézet kutatója az általa készített oral history interjúk alapján beszél a szovjet katonák viselkedéséről, miközben a legfontosabb megállapítása talán az, hogy hiba volna általánosítani. Egy-egy helyszínen ugyanis attól is függött a viselkedésük, hogy gyorsan átvonultak, vagy hosszabban tartózkodtak-e ott, a Szovjetunió mely vidékről toborozták őket, kaptak-e alkoholt vagy nem, vagy milyen erélyesek voltak a velük érkező tisztek.Kőrös Zoltán (1982) történész, levéltáros. Vágsellyén született, a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem történelem tanszékén szerzett diplomát 2007-ben. A 2007-től 2011-ig a vágsellyei és a nagyszombati levéltár levéltárosa, 2013-tól pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet levéltárosa, történésze. Mint történész az elbeszélt történelem (oral history) módszerével többszáz délszlovákiai visszaemlékezővel készített interjút.

A transzkulturalizmus jelensége a modern irodalomtudomány egyik gyakran hangoztatott fogalma, amely egyaránt magába foglalja a bilingvis szerzőket, a külföldön élő írókat, a többnyelvűséget és a többkultúrájú műveket. Vagyis olyan jelenségeket, amelyek a mai korban egyre több embert érintenek, egyre jellemzőbbek lesznek a világunkra. Podcastunk új adásában Rácz Vince többek között arról is kérdezte a téma egyik legjobb közép-európai szakértőjét, Németh Zoltán irodalomtörténészt, hogy milyen kapcsolat van a szlovákiai magyar irodalom és a transzkulturalizmus között.Németh Zoltán (Kéménd, 1970) József Attila-díjas irodalomtörténész, a Varsói Egyetem professzora, az Irodalmi Szemle főszerkesztője, a Bázis Egyesület társelnöke. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal, a posztmodernnel, az utóbbi években pedig a transzkulturalizmussal foglalkozik. Irodalomtörténeti munkássága mellett rendszeresen közöl verseket is. 

Összeesküvéselméletek vagyis konteók régen (már az ókorban) is voltak, de – legalább is a tudomány szerint – a mai konteók más jellegűek. Bár a podcastban az is szóba kerül, hogy mi váltja ki a konteók létrejöttét, a beszélgetés apropóját azonban egy a visegrádi országokban a témában lebonyolított nemzetközi kutatás eredményei adják. Ennek kapcsán szóba kerülnek a Covid19-világjárványnyal a EU-ellenességgel összefüggő konteók és azok sajátosságai Szlovákiában és a szomszédos országokban. Mrva Marianna (1987) szociológus. Dunaszerdahelyen született, a pozsonyi Comenius egyetem szociológia tanszékén szerzett diplomát 2011-ben. A Szlovák Tudományos Akadémia Szociológia Intézetében doktorált 2021-ben, azóta az intézetet tudományos munkatársa. 2023 óta az intézet tudományos titkári posztját is betölti. Emellett a Fórum Kisebbségkutató Intézet belső munkatársa. Kutatóként elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi kell az összetartó társadalomhoz. 

Don Juan nevének hallatára mindenkinek a nőcsábász alakja ugrik be, még azoknak is, akik nem olvastak egyetlen Din Juan történetet és nem hallották sohasem Mozart csodálatos operáját. A bagoly mondja 2. évfolyamának első adásában Mészáros András filozófust arról kérdezzük, hogy a ún. irodalmi archetípusok között milyen helyet foglal el Don Juan alakja, honnan ered-e motívum és hogyan változott Don Juan képe az idők folyamán.Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is. 

A gyerekek és általában a fiatalok olvasásra motiválása nem könnyű. Hogyan látja ezt a kérdést az irodalompedagógus, akit arról is kérdeztünk, hogy mi a jó gyerekkönyv ismérve és mennyire van szabad keze a tanárnak akkor, amikor kötelező olvasmányt ad a diákoknak. Petres Csizmadia Gabriella (1981), irodalomtörténész, egyetemi oktató, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának docense. Elsősorban a kortárs gyermekirodalom kutatója, irodalompedagógus. A katedra című folyóirat szerkesztője.

A hontalanság évei a szlovákiai magyar köztudatban a jogfosztottság és az elszenvedett sérelmek időszakaként rögzültek. Ritkán beszélünk azonban arról, hogy a szlovákiai magyarság nem csak elszenvedője volt az eseményeknek, hanem aktív alakítója is: több olyan titkos csoportosulás is működött, amely célja a magyarság érdekvédelme volt. Ezek közül kiemelkedett a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség, amelynek tevékenységéről és a magyarországi Mindszenty-perrel való kapcsolatáról Bukovszky László történész beszél.  Bukovszky László (1966) történész, levéltáros. 1988-tól 2003-ig a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának főlevéltárosa volt. 2003-tól 2008-ig a Nemzeti Emlékezet Intézete Levéltári Főosztályának az igazgatói tisztjét látta el. 2008-tól 2010-ig a csehországi Állambiztonsági Szervek (Archiv bezpečnostních složek) Levéltárának volt a főigazgatója, majd évekig a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa. Szakterületét elsősorban a közigazgatás-történet és az állambiztonsági szolgálatok tevékenységének kutatása jelenti.

A tömegek és az vezéregyéniségek viszonya nem csupán az ókori Rómában vagy a huszadik században volt meghatározó, de ma is aktuális. A Nagy Ildikó által vezetett beszélgetésben Hunčík Péter a pszichiáter szemszögéből próbálja értelmezni a vezér és a tömegek viszonyát és s diktátorok személyiségét.Hunčík Péter (1951) pszichiáter, közíró. A korábban általános orvosként majd belgyógyászként tevékenykedő Hunčík Péter 1988-től a mai napig elmegyógyászi praxist folytat. 1989–1990-ben a rendszerváltó értelmiségiek egyik kiemelkedő alakja volt. A rendszerváltást követően a Márai Sándor Alapítvány és a NOVA tv-állomás alapítója volt és jelentős szerepet játszott a Fórum Intézet létrehozásában is. Kutatási területét többek között a kommunikáció, a konfliktuskezelés a kisebbségi kérdés alkotja. 

A Csallóközről az aranylóan hullámzó búzamezők képe jelenik meg az emberek fejében, ám a 150-200 évvel ezelőtt a csallóközi táj még egészen más volt, mint manapság, a vizes területek, a legelők és a rétek domináltak benne, nem pedig a szántóterület. A táj jellege meghatározta az itt élők életmódját is. A Bagoly mondja podcast legújabb részében a hagyományos csallóközi gazdálkodásról és néhány más témáról kérdezte Nagy Iván etnológust Simon Attila a Fórum Intézet igazgatója. Nagy Iván (1961) etnológus, népzenegyűjtő Dunaszerdahelyen született. Etnológusként és etnomuzikológusként végzett a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen. 2019-től a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója. Elsősorban a Csallóköz néprajzával, népi hagyományaival, a hagyományos csallóközi életmóddal és gazdálkodással foglalkozik.

A világegyetem leginkább egy csillagok alkotta sűrű szövésű kozmikus pókhálóra hasonlít, erről is hallhatnak podcastünkben, de szó lesz benne a magyar-szlovák törpeműholdak még az űrből is látszó óriási sikereiről és az univerzum talán legtitokzatosabb, egyben legenergikusabb történéseiről és jelenségeiről is, mint milyenek a gammakitörések és a kozmikus lefolyókként funkcionáló fekete lyukak. A Bagoly mondja legközelebbi adásában a rozsnyói származású Werner Norbert asztrofizikus, korábban évekig a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója, a NASA volt ösztöndíjasa, jelenleg a Brünni Masaryk Egyetem professzora, nagyenergiás csillagászati kutatócsoportjának vezetője, százötvennél is több, több ezerszer idézett tudományos publikáció szerzője lesz a vendégünk.Werner Norbert (1981) csillagász Rozsnyón született. Alapiskolába és gimnáziumba szülővárosában járt, majd a kassai Pavol Jozef Šafárik egyetemen szerzett diplomát 2004-ben. Ezt követően Hollandiába vezetett az útja, ahol négy évig a Holland Űrkutatási Intézetben kutatott, és az Utrechti Egyetemen védte meg doktori disszertációját. 2008-ban elnyerte a NASA ösztöndíját, nyolc éven át volt a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója. Később részt vett a japán - amerikai Hitomi Astro-H műhold fejlesztésében. 2016-ban megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-pályázatát. Az ő tudományos koordinálása mellett épült meg a GRB Alpha és Beta törpeszatelit. Jelenleg a brünni Masaryk Egyetem nagyenergiás csillagászati kutatócsoportjának vezető professzora.

Hogyan vélekedtek az EU-ról a csatlakozás előtti, majd a későbbi időszakokban a szlovákiai magyarok, s jelenleg hogyan viszonyulnak hozzá? Mit jelent ez a szlovák népességhez képest? Növekedett-e vagy csökkent az unió támogatottsága? Erről beszél Lampl Zsuzsanna, korabeli lakossági, valamint reprezentatív szlovákiai magyar mintán készült felmérések és a 2024-es közéleti kérdésekről szóló felmérése eredményeiből kiindulva. Aki kérdez: Öllös László. A beszélgetés alapjául szolgáló, "A szlovákiai politika fő mérföldkövei a szlovákiai magyarok szemével" című kutatást a KultMinor támogatta. Lampl Zsuzsanna (1959) szociológus, újságíró, író. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónője és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészkara Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense. Elsősorban a szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Tudományos érdeklődése kiterjed a nemzeti és politikai értékrendek és identitás kutatására, a médiafogyasztásra, az ifjúságszociológiára, illetve összehasonlító szlovák–magyar kutatásokat is végzett.

Népmese és/vagy műmese?A mese és ezen belül a népmese kapcsán csak ritkán jut az eszünkbe, hogy ez a műfaj akár komoly tudományos kutatás tárgya is lehet. Pedig így van, és a folklorisztikának komoly nemzetközi intézményrendszere foglalkozik vele legalább másfél évszázada. A Bagoly mondja legújabb részében Liszka József etnológus, folklorista beszél e kutatások néhány aspektusáról.   Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

A Zay-család az egyik legpatinásabb felvidéki nemesi família, amely kiemelkedő szerepet játszott a régió történetében. Az a szlovák nemzeti mozgalom szempontjából is fontos szerepet játszó család élenjárt a régió iparosításában is, kiemelkedő szerepet kapott az evangélikus egyház életében is. A Szlovák Tudományos Akadémia kutatója, Gaucsík István elsősorban a család 19. és a 20. században fontos szerepet játszó képviselőinek a történetét kutatja. A Bagoly mondja új adásában elsősorban Zay Albertről és Zay Miklósról beszél majd. Gaucsík István (1973)Történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója. Leginkább a 19. és 20. század gazdaság és társadalomtörténetével foglalkozik, különös tekintettel a szlovákiai magyarok történetére. 

Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűsítő habokba augusztus 28-án, aloha!Dulai Henrietta (1973) - Oceanográfus/hidrológus, geokémikus, a Hawaii Egyetem professzora, a Föld- és Bolygótudományok Posztgraduális Program vezetője. Az egyetemen nemcsak oktat és témavezetői feladatokat lát el mesterszakos hallgatók és doktoranduszok mellett, hanem kutatásokat is folytat. Ezen kívül két tudományos folyóirat szerkesztője es nemzetközi szervezetek kutatási tanácsadója. Azt tanulmányozza, hogyan hatnak ki az emberi tevékenységek a vízminőségre, valamint hogyan tudnánk csökkenteni az emberi szennyezés és klímaváltozás kihatását az óceánokra es egyéb vizekre. 

Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűsítő habokba augusztus 28-án, aloha!Dulai Henrietta (1973) - Oceanográfus/hidrológus, geokémikus, a Hawaii Egyetem professzora, a Föld- és Bolygótudományok Posztgraduális Program vezetője. Az egyetemen nemcsak oktat és témavezetői feladatokat lát el mesterszakos hallgatók és doktoranduszok mellett, hanem kutatásokat is folytat. Ezen kívül két tudományos folyóirat szerkesztője es nemzetközi szervezetek kutatási tanácsadója. Azt tanulmányozza, hogyan hatnak ki az emberi tevékenységek a vízminőségre, valamint hogyan tudnánk csökkenteni az emberi szennyezés és klímaváltozás kihatását az óceánokra es egyéb vizekre. 

Miből és kikből állt Gúta társadalma a 18. és a 19. századokban? Hogy pontosan hogyan zárult le a feudalizmus időszaka, s eközben hogyan bontakozott ki a jobbágyi kötöttségektől már mentes világ, azt a leginkább a helyi szintekről kiindulva érthetjük meg igazán. Angyal Bélával legújabb könyve kapcsán arra teszünk kísérletet, hogy ezeket a folyamatokat Gúta példáján keresztül ragadjuk meg. Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.

A Bagoly mondja új adása a gyerekvállalás kérdését járja körül – szokatlan módon azonban egy politológus szemével. A podcast vendége, Öllös László azonban azt vallja, hogy a népesség fogyása mögött értékrend változás áll, és az európai identitás csak akkor maradhat fenn, ha fennmaradnak az európai nemzetek, mint ennek az identitásnak a hordozói. A podcastban Lampl Zsuzsa kérdezi Öllös Lászlót. Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét 1968 őszén a hatalomalkotmánytörvényben rögzítette. Milyen politikai légkörben született meg a jogszabály? Akésőbbi években, évtizedekben tudtak-e élni a törvényben rögzített jogaikkal a kisebbségek?Vagy Husákék megpróbálták ezeket a jogokat alárendelni a kommunista szellemiségnek?Erről beszélgetünk podcastunkban. Nagy Ildikó vendége Popély Árpád történész, a SelyeJános Egyetem Történelem Tanszékének oktatója.Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, akomáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének docense. Fő kutatási területeCsehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.

A régi japánok úgy tartották, a szárazföld egy gigantikus harcsa háta, amely kilátszik a vízből. Ha ez az óriáshal csap egyet a farkával, mindig megrázkódik a föld. Nos, a földrengésnek, ma már tudjuk, jóval tudományosabb a magyarázata. A Bagoly mondja legközelebbi adásában Csicsay Krisztián szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézete Szeizmológia Részlegének vezetője lesz a vendégünk. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a Föld középpontja felé, június 27-én.Csicsay Krisztián (1982) – alkalmazott geofizikus, szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtudományok Intézet Szeizmológiai Részlegének vezetője. Fő feladatköre a szlovák szeizmológiai szolgálat menedzselése, azon belül is a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat karbantartása, javítása, felújítása és esetleges bővítése.

Dunaszerdahely 1960-ban nyerte el a városi rangot. Vajon milyen település volt ezt megelőzően, és milyen átalakuláson ment át 1945-től eddig az időpontig? Kik játszották a legfontosabb szerepet a város arculatának átalakításában? A város 20. századi történelméről szól podcastunk. Nagy Ildikó vendége Vajda Barnabás történész, a Selye Egyetem Történelem Tanszékének oktatója.Vajda Barnabás (1970) tanár, történész, a Selye János Egyetem történelem tanszékének a docense. Kutatóként elsősorban történelemdidaktikával, illetve a huszadik század második felének egyetemes történetével, azon belül is a hidegháború folyamatával foglalkozik. Több munkája jelent meg, amelyben Dunaszerdahely történetével foglalkozik, különös tekintettel a város arculatának a szocializmus évtizediben való átformálására. 

„Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy többször ugyanaz az üzenet hangzott el, amelyben felhívták a lakosok figyelmét, hogy a Varsói Szerződés katonái megtámadták Csehszlovákiát. Kinéztünk az ablakon, tele volt az utca tankkal, autókkal, mindre fehér csík volt ráfestve” – így emlékezett egy párkányi adatközlő 1968 forró nyarára, amikor a volt keleti blokk katonai szövetségének hadosztályai bevonultak az országba, hogy véget vessenek az Alexander Dubcek nevével fémjelzett demokratizálódási, liberalizálódási folyamatnak. A Prágai tavasz leveréséről, pontosabban annak emlékezetéről szól L. Juhász Ilona néprajzkutató, etnológus legújabb kutatásait összegző, visszaemlékezéseket is tartalmazó könyve, amely Ruszkik haza! Adalékok Csehszlovákia 1968-as katonai megszállása szlovákiai magyar emlékezetéhez címmel jelent meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. A Bagoly mondja legközelebbi adásában a kötet szerzője, komáromi Etnológiai Központ tudományos munkatársa lesz a vendégünk. L. Juhász Ilona (1960) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi székhelyű Etnológiai Központjának tudományos munkatársa. 2007-ig ő állította össze a (cseh)szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiát. Kutatási témái közé elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai, a különböző emlékjelek (háborús emlékjelek, halálhelyjelek, emlékoszlopok/kopjafák, a holokauszt emlékjelei stb.), valamint a szokásváltozások és a hiedelmek tartoznak. E témákban több monográfiája is megjelent.

A közép-európai nemzetállamok mindig is gyanakvással tekintettek a szomszédos népeknemzeti szimbólumaira. Így volt ez az első Csehszlovák Köztársaságban is, ahol azállamhatalom egyáltalán nem tűrte meg a magyar nemzeti himnuszt. A szlovákiai magyarokazonban ennek ellenére is énekelték azt, ami bírósági perek sorozatához vezetett. Erről szóla Bagoly mondja következő adása, amelyben Nagy Ildikó kérdezi a téma kutatóját, SimonAttila történészt.Simon Attila (1966)Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézetigazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiaimagyarok két világháború közötti története.

A Bagoly mondja legközelebbi adásában Horváth Mihály a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdásza lesz a vendégünk. A yorki egyetem volt tanárát, illetve az Oxford korábbi kutatóját május másodikán egyebek mellett arról hallhatják majd, milyen célokat tűzhet ki maga elé a monetáris politika, milyen mértékű lenne az optimális infláció és hogyan hangolható össze a jegybanki és a költségetési politika.

Mrva Marianna szociológussal, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének és a Fórum Intézetnek a kutatójával a lakosság kulturális fogyasztásáról beszélgetünk a Bagoly mondja podcastban. Azt a kérdést járjuk körbe, hogy ki az aktív és ki a passzív fogyasztó, mi a különbség az ún. otthoni kultúrafogyasztás és a házon kívüli között. Illetve hogy a társadalmi és demográfiai tényezők (nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely, szociális helyzet) hogyan hatnak a kultúrafogyasztókra. Érintjük azt is, hogy a szlovákiai magyarok miben hasonlítanak és miben térnek el a szlovák fogyasztóktól, és hogy az internet és a streaming-szolgáltatók veszik-e át a mozik, színházak helyét életünkben.

Azon túl, hogy értünk a nyelvünkön, felmerülhet a kérdés: vajon értjük-e a nyelvünket, illetve miről árulkodnak a nyelvről alkotott elképzeléseink. A Bagoly mondja második évadának második adásában Sebők Szilárd nyelvész volt a vendégünk. A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusától a podcastünk hallgatói egyebek mellett megtudhatják, milyen tényezők határozzák meg a nyelvről való beszédet, mik azok a nyelvi ideológiák és metaforák.Sebők Szilárd (1989)Sebők Szilárd a Galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–esztétika szakos tanári oklevelet. 2016-ban ugyanitt doktorált általános nyelvészetből. Később városi karbantartóként dolgozott Szliácson, majd fordítóként helyezkedett el a Szlovák Köztársaság Hírügynökségénél (TASR). 2018-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Elsősorban fordítással és tolmácsolással kapcsolatos tárgyakat oktat, illetve a magyart mint idegen nyelvet. Fő kutatási területe azonban a nyelvleírás módszertana, a nyelvi problémák, valamint a nyelvi ideológiák és metaforák. Kutatásainak eredményeit a Meta és nyelv: Kísérletek a nyelvleírás nyelvének leírására (2017) c. monográfiájában foglalta össze, amely online is elérhető:https://fphil.uniba.sk/fileadmin/fif/katedry_pracoviska/kgn/META_ES_NYELV__TLAC_Sebok_Szilard.pdf

A Bagoly mondja tudományos podcast második évfolyamának első adásában Szarka László történész volt a vendégünk, aki a multietnikus nemzetállamok kialakulásáról beszélt Kelet- Közép-Európában a 19–20. században. A beszélgetésben Szarka László felvázolta a nemzetállami törekvések okait a 19. századi Habsburg Birodalomban, majd az Osztrák–Magyar Monarchiában, és részletesen elemezte azokat a hibás politikai döntéseket, amelyek a kisebbségek elégedetlenségéhez, végül pedig az I. világháború kitöréséhez vezettek. A beszélgetésben szó volt többek között a birodalmak széteséséről és az új nemzetállamok, többek között Csehszlovákia létrejöttéről, valamint arról is, hogy mit jelentett mindez a kisebbségek számára.Szarka László (1953)A gyerek- és fiatalkorát Alsószeliben töltő, egyetemi tanulmányait Pozsonyban végző, tudományos karrierjét azonban Budapesten elindító Szarka László jelenleg a Selye János Egyetem történelem tanszékének professzora és a Rubicon Intézet főmunkatársa. Intézményvezetőként és tudományszervezőként is jelentős eredményeket ért el. Történészként főként a szlovákok és a szlovákiai magyarok történetével, valamint a közép-európai kisebbségi kérdéssel foglalkozik. 2024-ben a Fehér Kettőskereszt Érdemrend harmadik fokozatát vette át Zuzana Čaputová köztársasági elnöktől.

Gyurgyík László demográfus voltaképpen egyszemélyes intézmény a szlovákiai magyar világban, hiszen ha bárki a szlovákiai magyarok demográfiájára kíváncsi, kizárólag őt kérdezi. A Bagoly mondja új adásában a demográfia alapvetéseiről, a demográfus mesterségéről, a népszámlálások történetéről beszél Vataščin Péter mikrofonja előtt.Gyurgyík LászlóSzociológus, demográfus. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Gyurgyík László az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a Jogvédő Bizottság munkájába. Az egyik alapító tagja a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. 1992-től kizárólag tudományos kutatással és oktatással foglalkozik. A Mercurius Társadalomkutató Csoport alapítója és szervező titkára, a budapesti Teleki Intézet (1999–2006), a budapesti Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa (2007–2011), 2011-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. 2004-től a komáromi Selye János Egyetem oktatója. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

1944-ig a felvidéki zsidóság egyik központja Komárom volt. Arról, hogyan élte meg ez a közösség az első bécsi döntést és miben változott meg a sorsa a magyar uralom visszatértével, Bajcsi Ildikó történész beszél. Aki pedig kérdezi, Vataščin Péter.Bajcsi IldikóTörténész. A komáromi Selye János Egyetem egykori végzőse, aki PhD. fokozatát Egerben szerezte meg, jelenleg a budapesti Erőszakkutató Intézet munkatársa. Kutatási területei között kiemelt helye van az 1938 és 1945 közötti, ún. magyar idők feltárásának, különös tekintettel Komáromra és környékére.