Digitális szorongató - nlc.hu

Komoly szakmákban tevékenykedett dr. Kalmár Péter, amikor egyszer csak azt érezte: nem megy tovább. Hasonlóan járt Bódi Gabriella, aki azt érezte, a munkahelye gondolatától is elkapja a gyomorgörcs. Összefogtak, hogy másoknak ne kelljen ezt átélniük: megalapították az Eurékát, amely cégeknek segít megtartani a munkatársaikat. Hogy miért és hogyan jutottak el idáig, mik a tapasztalataik, a Digitális szorongatóban beszéltek.

A Digitális szorongató vendége dr. Baracsi Katalin, Az internetjogász volt, akit még órákig szívesen hallgattunk volna. Tapasztalata bőséggel van, járja az iskolákat, hogy a netes világ veszélyeire felhívja a gyerekek, de a felnőttek figyelmét is. Milyen tapasztalatai lettek? Mik a legnagyobb veszélyek ma a neten és tapasztal -e fejlődést a fogyasztási tudatosságban? Mi az a netes kihívás, ami miatt még a francia belügyminiszter is kénytelen volt felszólalni? Megtudhatjátok a Digitális szorongató új részéből.

A Digitális szorongató soron következő vendége A Kedves Idegen Instagram oldal kitalálója, Virovecz Anna. A marketing szakemberként is dolgozó fiatal nő a saját tapasztalatai alapján, illetve egy erőszakmentes kommunikáció kurzus elvégzése után próbál segíteni az online társkeresők útvesztőiben barangolóknak, hogyan kommunikáljanak produktívan egymással, mik azok a veszélyjelek, amikre nem árt odafigyelniük, és felületet ad másoknak is arra, hogy elmeséljék saját tanulságos történeteiket. Ha Tinderezel, azért, ha nem Tinderezel, akkor pedig azért érdemes meghallgatnod adásunkat.

Ér-e jókedvűnek lenni háborús helyzetben? Ér-e boldogságunkat megosztani másokkal és jól érezni magunkat a barátainkkal akkor, amikor mások földönfutóvá váltak? És miért érezzük úgy, sosem elég a segítségnyújtásból, sosem tehetünk eleget? A jelenleg legégetőbb kérdésről beszélgettünk, tabuk nélkül a Digitális szorongató legújabb epizódjában.

Ha még nem láttátok, mindenképp pótoljátok: az HBO Go-n futó Dívák című dokumentumfilm három magyar fiatal lány mindennapjait követi, megmutatva a nyers valóságot, amiben élnek, a gondokat, amikkel küzdenek, az örömöket és az útjukat az érettségiig. A film megálmodójával, rendezőjével, Kőrösi Mátéval beszélgettünk saját mentális egészségéről, generációs különbségekről, és arról, mi volt jobb, az analóg világban fiatalnak lenni, vagy ma?

Gergő és Szonja olyan, az utóbbi időkben megjelent teches híreket elemez, amelyek témájukban a mentális egészséget is érintik. Az első adásban egy olyan férfiről is szó lesz, aki 9 év gyász után sem tudta túltenni magát barátnője elvesztésén, ezért ő volt az első tesztelője egy olyan szoftvernek, amely a lány korábbi üzenetei alapján chatet szimulál a nevében. A másik két hír a pandémia miatti félelmeinket, szorongásainkat és szokásaink megváltozását érintik.

Muszáj szeretnünk a családot karácsonykor? Akkor is, ha esetleg előre tudjuk, hogy sok bántást kell lenyelnünk? Esetleg korábbi traumák miatt inkább feszengünk, mintsem jól éreznénk magunkat. Ér az, ha épp nem történt semmi baj, nekünk még sincs hangulatunk ünnepelni? Jobb egyedül, mint rossz társaságban? Gergő szerint, mivel társas lényeg vagyunk, ezért semmiképp sem, Szonja viszont úgy véli, a szeretet irányulhat magunk felé is, ha éppen nincs más opció. Igaz az, hogy ezen az ünnepen megnő az öngyilkosságok száma? Ezekre a kérdésekre igyekeztünk válaszolni a digitális szorongató idei utolsó adásában. Januárban újra veletek leszünk!

Az online bántalmazás a mindennapjaink részévé vált – olyan téma lett, ami nagyon sok fiatalt érint. Az igazság azonban az, hogy ami az online világban történik, mindannyiunkat érint. Eddig is születtek cikkek, segítő füzetek, tanulmányok és kutatások az online bántalmazás témájában, de ez a könyv az első, ami a háttér, a statisztikák és az okok mellett kézzelfogható megoldásokat, részletes leírásokat, történeteket, valamint olvasmány- és filmajánlót is tartalmaz.A Bántanak! Segítesz? szerzőivel, Urbán Anikóval és a podcast állandó tagjával, Villányi Gergővel beszélgettünk.

Renner Erika először osztja meg a nyilvánossággal részletesen, hogyan érintette mentális egészségét a támadás és az azt követő cserbenhagyás. Miért nem tud egyedül kutyát sétáltatni, miért költözött gangos házba, és miért örül annak, hogy reggelente a szomszédok bólintással köszöntik? Szó esett a közösségi oldalakról, hogy miért nem a Facebookot használta, hogy elmesélje történetét, de visszaemlékeztünk egy fordulópontot jelentő bírósági tárgyalásra is. Renner Erika magányról, támogatásról, rendszerekben csalódásról és mindenről, ami lélek.Figyelmeztetés: a megfelelő hangminőségért Erika beszámolóinál érdemes a hangot picit feljebb venni.

Szigorúan kihagyva a kapcsolati erőszakot érintő részt (ugyanis annak megtárgyalása szakértőre tartozik) beszélgettünk a Gabby Petito-ügyről, arról, mekkora illúziót tudunk kreálni magunkról és az életünkről a közösségi oldalakon. Hogy senki nem sejti, mi mindennel küzdünk a való életben.

Dobray Sarolta regénye nagy sikert aratott, nem véletlenül: egy nagyon aktuális témát, a bántalmazást járja körbe. Az íróval háláról, szorongásról, nárcizmusról, a közösségi oldalakon megjelenő gyűlölködő kommentekről és sok minden másról beszélgettünk a Digitális szorongató podcast soron következő epizódjában.

A mentális problémák ritkák, a mentális betegség a gyengeség jele, az étkezési zavarok csak nőket érintenek - ti is hallottátok ezeket a mondatokat? Nos, ideje megcáfolnunk őket.

Dr. Erdős Sándor 2020 nyarán diplomázott a Semmelweis Egyetemen, az intézmény doktori iskolájának (PhD) hallgatója, 25 éves. Az általa kitalált OncoVR kutatási projekt 2017-ben indult a SE II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján, a projekt – amelyet már egy csapattal fejlesztett ki – 2019-ben elnyerte a Vodafone Digitális Díjat. Országszerte 6 kórházban alkalmazzák.Az OncoVR egy virtuális valóság, játék, ami segít a kemoterápián áteső gyerekek mentális és fizikai állapotának javításán. Sándor a mai napig, tanórák után jár be a kicsikhez és alkalmazza módszerét, nagy sikerrel. Erről és a közösségi oldalakról, a technológia fejlődésének pozitív és negatív hatásairól is beszélgettünk vele.

Műsorunkat 16 éven felülieknek ajánljuk! Kneszl Beáta Carmen író 2015-ös diagnózisa óta hatalmas küzdelmet folytat azért, hogy több szó essen a világszerte több mint 100 millió embert érintő borderline személyiségzavarról. A beszélgetésünk alatt semmi nem maradt tabutéma, Bea nyílt és őszinte, mindenre válaszol. Szó esett mélypontokról, pszichiátriai kitérőkről, függőségről, munkavállalásról és arról is, hogy a környezetnek sem könnyű a személyiségzavarban szenvedők kezelése. Következő adásunkban szintén vendégszereplővel várunk titeket.

Egy új kutatás szerint boldogabbak vagyunk a nyaralás előtt, a készülődés örömében mint magán a nyaraláson. Ha pedig visszajöttünk, egyenesen letargiába esünk az erős kontraszt miatt, amit a szabadság és a kötöttség jelent. Mit tehetünk azért, hogy jó és pihentető legyen a nyaralás? Hogyan tanuljunk meg nemet mondani nem kívánt programokra. És legfőképp: mivel előzhetjük meg a post holiday syndrome-ot. Erről beszélgettünk. Spoiler: következő adásunktól minden második héten egy vendéggel is kiegészülünk! Érdemes lesz velünk tartani.

Sokan hitetlenkedve nézik, amikor azt mondjuk neki, nem a szívünk csücske a nyári időszak. Mert nincs pénzünk nyaralásra, nincs időnk, lehetőségünk vagy szimplán megpusztulunk a kánikulai melegben, nem érezzük magunkat komfortosan, visszasírjuk a borongós, hűvös időt. Mik a nyári depresszió okai és mit tehetünk ellene, illetve hogyan kellene a környezetnek kezelnie azokat, akik nyáron nincsenek a topon. Erről beszélgettünk.

Baj, ha valaki túlzottan fényezi magát Facebookon, de azt sem szeretjük, ha mindig csak önsajnálatot olvasunk. Miért van jelen sokszor ez a két véglet? És mit is jelent valójában a nárcisztikus személyiségzavar, amivel annyit dobálóznak a kommentelők?

Szputnyikos, pfizeres, sinopharmos? Komoly téma a közösségi oldalakon, ki, milyen oltást kapott, miközben az orvosok inkább arra biztatnának minket, vegyük fel bármelyiket. Közben hiába a nyitás, sokan még mindig szorongásban élnek a vírus vagy a vírus okozta helyzet miatt. A kijárási korlátozások feloldása előtt felvett új epizódban a covid és bezártság miatti mentális állapotunkról, tévhitekről beszélgettünk.

Mire vigyázzunk, ha társkeresőn regisztrálunk? Miért nehéz a mai világban ismerkedni? Mik az előnyei és hátrányai az online világban való barátkozásnak? Miért van az, hogy a személyes találkozástól félünk, chaten viszont könnyen kiteregetjük az életünket? A mostani adásban ezekről beszélgetünk.

Láttátok az Álhíres című dokufilmet? Ha rosszul érzitek magatokat amiatt, hogy másnak sok követője van és mindig tök jól néz ki a közösségi oldalakon, mindenképpen ajánljuk. Adott három fiatal, akikből trükkökkel, hamis képpel és átverésekkel csinálnak Insta- és Facebook-sztárt. És ennek nagyon sok hátulütője van. Ennek apropóján beszélgetünk az influenszerekről, arról, mikortól károsak és mit tehetünk mi azért, hogy ne essünk a látszat csapdájába.

Mi minősül zaklatásnak és milyen következményei vannak annak, ha valaki ránk száll az online térben vagy a munkahelyen? Bárki lehet célpont, és azt néztük meg, hogyan védekezhetünk ellene.

Van, aki szereti mutogatni a párját, akad, aki ezt magánügynek tekinti. Van, aki megsértődik, ha a másik felét sokan lájkolják, van, aki örül neki. És eljöhet az a pont, hogy sajnos egy pár útjai elválnak, a sok emlék (és a másik profilja) viszont ott marad, megnehezítve a gyászfolyamatot. Szerelem a Facebook idején a Digitális szorongató új adásában.

Az adatok szerint minden harmadik fiatalt ért már internetes zaklatás vagy megszégyenítés. Kik és miért érzik szükségét annak, hogy másokat módszeresen bántsanak, kiközösítsenek és mit tehetünk ellenük? A bullyingról beszélgetünk – a téma komplexitása miatt – több adásban is.

Mit tehetünk, ha trollok szállnak ránk Facebookon? A szakemberek szerint mi mozgatja azokat, akik folyamatosan másokat becsmérelnek (arccal vagy arc nélkül), és ennek milyen lelki hatásai vannak az elszenvedőre?

A digitális én fogalmáról beszélgettünk, vagyis arról, hogy miért mutatjuk magunkat másnak a közösségi oldalakon, mint a valóságban. Mik ennek a hátulütői ránk és másokra nézve?

Mi történik az agyban, ha meglátjuk, lájkolnak minket?Naponta több mint 6 milliárd lájkot osztanak ki a közösségi oldalakon. De miért is olyan fontos, hogy lájkokat kapjunk? Mi történik az agyban, amikor meglátjuk, hogy lájkolnak minket? És miért van az, hogy sosem elég belőle? Mi a titka az influenszereknek és mi a veszélyes az ő lájkjaikban?

Miért fontos téma a közösségi oldalak mentális egészségre gyakorolt hatása? Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó szerint észrevétlenül szivárog be a mindennapjainkba, sokszor nem is tudatosan fogyasztunk, így a mellékhatásokat sem vesszük észre. És, hogy miért foglalkozunk ezzel a témával? Az első adásban elmondjuk.