Kolozsvári Rádió

Több uniós forrásra van szükség a helyi vállalkozások támogatására, a migrációs kérdés maradjon tagállami döntéskörben, érdemes újraolvasni-értelmezni a Schuman-szöveget, mert az Európai Unió alapvetésekor megfogalmazott elvek érvényesek, talán más regiszterben... és nem tudni, hány esernyőt hagyott, vagy koptatott el a mindig esőre álló brüsszeli ég alatt Winkler Gyula, aki a Tetőterasz vendége volt.

Anyák napja alkalmából egy hangzó kincset osztunk meg önökkel, egyúttal több mint 50 évet utazunk vissza az időben. Főszereplője Ágoston Császár István, akit egykor Istvánkának szólítottak a családban, és mind a mai napig fennmaradtak a legelső gőgicsélései, mondikálásai, az első szavai, a világra való bájos, gyermeki rácsodálkozásai. Édesanyja, Bainné Kabán Ilona hosszú ideig a Kolozsvári Rádió munkatársa volt, aki nagy szeretettel várta, és kellő odafigyeléssel, odaadással rögzítette kisfia első négy évének különböző mozzanatait. Istvánka szalagtára olyanok hangját is őrzi, akik korábban rádiónk munkatársai voltak.

Fedák Sári-estjével Kolozsváron vendégszerepel Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében. A budapesti Nemzeti Színház produkciójának célja feleleveníteni a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét – „megismertetni a közönséggel nem mindennapi életének részleteit és igazságot, valamint elégtételt szolgáltatni személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyben része volt. Szűcs Nelli május 11-én, szombaton este 7 órától lép fel a Kolozsvári Magyar Operában (a belépés ingyenes), egy nappal korábban, pénteken este 7-től pedig a marosvásárhelyi közönség is találkozhat vele a Spectrum Színházban. A neves színművészt, aki áprilisban már a 115. előadást játszotta a Fedák Sári-sorozatból, a Hangolóból tárcsáztuk. Ferencz Zsolt elsőként azt kérdezte Szűcs Nellitől, hogy május 5-e, Fedák Sári halálának évfordulója közeledtével a megannyi információból mit érdemes leginkább elmondani róla. (Fotó: Nemzeti Színház)

A Hangolóban Márkos Albert kolozsvári születésű, Budapesten élő zeneszerzővel készülődtünk a Lefkovicsék gyászolnak című magyar film kolozsvári díszvetítésére – még a romániai vetítések előtt, május 14-én a Művész moziban lesz az esemény, amely a vetítés mellett minikoncertet, demonstrációt és beszélgetést is magában foglal majd. A Breier Ádám rendezésében készült alkotás a zsidó hagyományok és szertartások tükrében mutatja be egy diszfunkcionális család életét, a főbb szerepekben Bezerédi Zoltán (Lefkovics Tamás, a nagyszívű, de konok bokszedző), Szabó Kimmel Tamás (a fiú, Iván) és Leo Gagel (Ariel, a hatéves unoka) látható.

Anyák napja közeledtével egy hangzó kincs nyomába eredünk. Köszöntünk ezzel minden édesanyát, és kiemelten Ilikét, Bainné Kabán Ilonát, a Kolozsvári Rádió egykori adástechnikusát. Ferencz Zsolt összeállítása.

Nagy Gáborral, a marosvásárhelyi Játszma.ro tulajdonosával és Tánczos Andrással, a márciusban bezárt Oxygame vezetőjével beszélgettünk különböző trendekről és szokásokról, bízva abban, hogy hallgatóink kedvét is meghozzuk a játékhoz. Az Oxygame volt egyébként az ország legrégebbi társasjáték-szaküzlete, amely 17 év után idén bezárt, ennek helyén működik már egy hónapja a Játszma.ro kolozsvári boltja – ott, ahol a Brassai Sámuel utca találkozik a Dávid Ferenc utcával. Ferencz Zsolt interjúja.

Elbaltázott fővárosi koalíciós taktika, hatékony hazai sajtójelenlét, enyhén gyengülő szélsőségesek, helyhatósági  pozícióban jó eséllyel újrázó RMDSZ, meg hogy jön-e kampányolni Orbán Viktor Erdélybe  - minderről a Tetőteraszon esett szó. A műsor meghívottja Cseke Péter, a honi politikai állapotokat behatóan ismerő újságíró volt.

Komócsin Laura a coachingban magyarországi csúcsszakember, de nemzetközi mezőnyben is elismert személyi edző. A Tetőteraszon a könyvírásról, csapatépítésról, civil vállalásairól, önreflexív készségeiről és késztetéseiról is beszélt... és arról, hogy mitől lehet az ember tartósan sikeres és boldog. Házigazda: Rostás-Péter István

Tizenkét EMKE-díjat és 6 életműdíjat adtak át idén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közgyűlése után Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az EMKE-díjakkal a közművelődés terén fontosat alkotó személyiségeket jutalmaznak évente, például a Poór Lili-díjat és a Kovács György-díjat kiemelkedő teljesítményt elérő színésznőknek és színészeknek, vagy szakmailag is nagy jelentőségű évfordulóhoz érkezett pályatársaknak ítélik oda. Az EMKE Poór Lili-díját ezúttal Tóth Tünde, a nagyváradi Szigligeti Társulat művésze kapta, a Kovács György-díjat pedig Lung László Zsolt színművész, a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ és az Udvartér Színház igazgatója vehette át. Kihívásokról, új találkozásokról is beszélgetett velük Ferencz Zsolt.

Folytatva egy korábbi beszélgetést Balogh F. András professzorral, aki Romániában, Magyarországon és Németországban is él és tanít, Mihály István arról faggatta vendégét, hogyan állunk a polgári öntudattal, a középosztállyal, a képviseleti és részvételi demokráciával, a sajtóval és az életszínvonallal, és mekkora a kultúra és értelmiség ázsiója, becsülete e három országban. Mit irigyelünk, mit tanulhatunk egymástól? Meghallgatható az április 22-i műsor kissé rövidített, szerkesztett változata.

Ne pazaroljuk az áramot és a vizet, gyűjtsünk szelektíven a vizet! Egyebek mellett ezekre világítottak rá azok az ovisok, akikkel a kolozsvári Iulius Mall bevásárlóközpontban beszélgettünk tegnap délben, a Föld napja jegyében szervezett különleges flashmob (villámcsődület) után. A megkérdezettek a Mesék Házikója Óvodába járnak, és az alkalomra összeállított produkciójukkal álltak a pláza közönsége elé Mister Nicu vezetésével, és persze az óvónők közreműködésével. Ferencz Zsolt kollégánk járt a helyszínen.

Tudoran Klára Lívia képzőművész, zenetanár Kolozsvár különböző tereiben volt már jelen textiljeivel és grafikáival – egyénileg vagy párosban, egy trió tagjaként és persze csoportos kiállításokon is. A nagybányai születésű alkotóval színekről, formákról, kifejezési lehetőségekről és sugallatokról beszélgettünk az Arcélben. Szerkesztő: Ferencz Zsolt.

Giacomo Puccini: Manon Lescaut című négyfelvonásos operáját mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtök este fél 7-től. Az előadás három főszerepében kettős szereposztást láthatunk. A címszerepet Egyed Apollónia és Kele Brigitta játssza, Lescaut, királyi testőrségi őrmester szerepében Balla Sándor és Sándor Csaba lép színpadra, René des Grieux lovag megformálója pedig Pataki Adorján és Cosmin Ifrim. Az előadás rendezője, Kürthy András volt a vendégünk a Hangolóban. Házigazda: Rácz Éva.

Közösségimédia- és Facebook-függőségben szenvedünk? Nagykanállal habzsoljuk a sorozatokat az internetes streamingcsatornákon? Mikor válik mindez kórossá, hogyan befolyásolja a személyiségünket? Ezúttal erről beszélgetett Kalóz János-György klinikai pszichológussal Mihály István. Meghallgatható az április 15-i élő műsor szerkesztett változata.

A februárban kirobbant válságot hatványozó Magyar Péter-jelenség alaposan megkavarta a magyarországi belpolitikai ágendát. A kormányzat többnyire defenzív álláspontja és a gazdasági helyzet okozta elégedetlenség kedvez egyelőre az új szereplőnek. Magyar Péter pályája az ultradinamikus kezdet dacára június 9 után dől el - véli Horn Gábor, aki kutatóként és elemzőként volt a Tetőterasz vendége. Az aktív politizálástól  több mint 10 éve visszavonult közgazdász a Republikon Intézetet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke. Házigazda: Rostás-Péter István

Szöllősi Mátyás legújabb, a budapesti Helikon kiadó gondozásában megjelent kötetét, a Fóbiát mutatták be a Bulgakov irodalmi kávéházban. Ez alkalomból a szerzővel Márton Evelin író, a Helikon szerkesztője beszélgetett. A bemutató után László Tibor beszélgetett a szerzővel. Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

Minden vers egy külön világ, időnként egészen eltérő, mint amiben nap mint nap élünk; de persze hasonlatos is lehet, verse és szerzője válogatja. Kata és Eszter pedig nagyon szereti a verseket, és versenyekre is szívesen járnak. A rutinos versmondókkal a magyar költészet napja apropóján ültünk le beszélgetni iskolájukban, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. Mindketten remekül szerepeltek a Kányádi Sándor Versmondó Verseny megyei szakaszán Bánffyhunyadon: Farkas-Bocskai Kata I. B osztályos tanuló (tanítója: Pálfi Levente) második díjban részesült, Gál-Juliska Eszter a IV. A-ból (tanítója: Komjátszegi-Fábián Réka) pedig harmadik díjat kapott.

Hervay Gizella Előszó című versét hallgatóinkkal is megosztotta Szilágyi Gabriella, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum tizenkettedikes diákja, aki második helyen végzett a hétvégi 28. Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Versenyen. A választott vers mellett az Ampelopsis versszínház Öröknyár című produkciójáról is szót ejtettünk, amely Cseh Katalin költő, pedagógus verseiből készült. Szerkesztő: Ferencz Zsolt

Fiatalításról, kisebbségek közti együttműködésről, Kárpátokon túli voksok számának növeléséről, uniós struktúrák reformjáról, front megyékről és városokról, de a szélsőségesség veszélyéről is szó esett as Tetőteraszon, ahova Kelemen Hunor jött el. A szövetségi elnök Kereskényi Gábor és Soós Zoltán újrázására lát reális esélyt Szatmárnémetiben, illetve Marosvásárhelyen. Házigazda: Rostás-Péter István

József Attila-díjat kapott idén márciusban Szávai Géza erdélyi származású író, lapszerkesztő, fordító, a budapesti székhelyű Pont Kiadó alapítója, “a történetszövés mestere”. Tavaly a Romániai Írószövetség is kitüntette. Mindezek kapcsán a Ceaușescu-korszakban az Előre és A Hét szerkesztőjeként Bukarestben töltött több mint egy évtizedről, nem kevésbé kalandos budapesti éveiről, könyveiről, egyre gazdagodó-bővülő világregényéről beszélgettünk, és a csodákban gazdag küsmödi gyerekkorról és kolozsvári egyetemi éveiről is. Küsmödön, a faluban, ahol nem volt kocsma, kisgyerekként néha olyan dolgokat mondott, hogy megállt tőle a felnőttek esze. Íróként magányos alkotónak tekinti-tételezi magát, nem tartozott-tartozik egyik “szekértáborhoz” sem. Szerkesztő-házigazda: Mihály István

Mezőség ma címmel zajlik folklorisztikai ismeretterjesztő és oktatásmódszertani szakmai fórum és képzés április 12-e és 14-e között Szamosújváron, a Téka Alapítvány székhelyén. A Téka Szórványkollégium idei Petőfi-ösztöndíjasa, Nyitrai Marianna által koordinált rendezvénysorozatot néptáncoktatóknak, pedagógusoknak a folklór és/vagy Mezőség iránt érdeklődőknek egyaránt ajánlják, jelentkezni a [email protected] címen lehet. A részletekről a Hangolóban beszélt Nyitrai Marianna néprajzkutató, és népdalénekes, Ferencz Zsolt kérésére.

Pünkösre készülődünk: Kolozsvár főteréről, a Mátyás-szoborcsoporttól a csíksomlyói kegytemplomig vezet az utunk. Előbb Bogya Zoltánnal és Ágoston Árpáddal zarándokolunk Kolozsig, ahol elidőzünk a helyi plébánosnál, Keresztes Olivérnél. Nagysármáson betérünk Kiss Zoltán portájára, végül pedig megérkezünk Csíkszeredába, ahol az Erdélyi Mária-út Egyesület ügyvezetőjét, Márton Ernőt kérdezzük az előkészületekről, vendégvárásról. Szerkesztő: Ferencz Zsolt.

Botrányos megaláztatásnak vetett alá egy 15 éves magyar nemzetiségű lugosi fiút két társa a junior tornászválogatott resicabányai edzőtáborában – számolt be róla a ProSport. A lap hozta nyilvánosságra, hogy a fiatalok az Európa-bajnokságra készültek a táborban, ahol egy mulatozás során történt meg az incidens. A kamaszt súlyosan megalázták, közben az „ungure” szót kiabálták. Senki nem avatkozott közbe – írta meg a ProSport meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A sértett másnap hazament az edzőtáborból, és otthon szüleinek beszámolt a történtekről. A Román Tornászszövetség elnöke azt nyilatkozta: jelenleg az Európa-bajnokságra készülnek, de tájékoztatni fogja a nyilvánosságot, amint az ügy a vezetőtanács elé kerül. Büntetőjogi szakemberek a ProSport megkeresésére elmondták: társai legalább négy súlyos vétséget követhettek el a magyar nemzetiségű kamasz ellen. A Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba rádiónknak úgy fogalmazott: sok kérdést felvet az, hogy miként nevelik a szövetségen belül a fiatalokat, egy olyan helyen, ahol a sportszerűség sokat számít.

Uniós szintű találkozóra és munkamegbeszélésre került sor kedden Bukarestben, amelyen részt vett az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, a magyar, a belga és a horvát miniszterelnök, a találkozó házigazdája pedig a román államfő volt. A találkozó céljáról és az érintett témákról Cseke Péter újságíróval beszélgetett Forrai Szerénke.

Tavaly óta Temesvár is bekerült abba a körforgásba, amely immár 17. éve ugyanazt a célt szolgálja: hogy színes illusztrációk és emészthető mennyiségű, hiteles és izgalmas leírások révén bemutassa egy-egy város születésének, fejlődésének történetét, elsősorban a 8-12 éves gyerekekre és családjukra gondolva. A Kincses Képeskönyv sorozat a Projectograph Kiadó gondozásában jelenik meg, 2007 és 2023 között pedig összesen 10 erdélyi és magyarországi város került általa a figyelem középpontjába: Kolozsvár után következett Marosvásárhely, Visegrád, Segesvár, Székesfehérvár, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Temesvár, egyik-másik több fordítást is megért. A Kontűrben az alapcsapat tagjaival – Jánosi Andreával, valamint Zágoni Balázzsal és Zágoni Bálinttal – beszélgetett Ferencz Zsolt.

Buchwald Amyvel, Floridában élő kollégánkkal beszélgettünk, akit arról kérdeztünk, hogy a külföldön élő magyarok hogyan őrzik meg a húsvéti szokásaikat. Buchwald Amy, a Kolozsvári Rádió és tévé egykori szerkesztője családjával 1993-ban költözött ki az Amerikai Egyesült Államokba, Floridába. Különböző gyógyszervállalatok tudományos kutatójaként dolgozott gyógyszerfejlesztőként, de a média iránti szeretete megmaradt, így családja támogatásával 2017-ben podcastkészítésbe fogott. Kezdetben volt kolozsvári kolleganőjével, a magyarországon élő Ludvig Daniellával közösen készítették az interneten keresztül az egyes adásokat, majd Buchwald Amy egyedül folytatta az adások készítését, amely ezután nyerte el végső formáját, a Szó összehoz címmel. Műsorvezetőként a világ minden táján élő magyarokkal beszélget, beilleszkedésről, kultúráról, művészetről, de szó esik tudományról, egészségügyről, gyereknevelésről, utazásról, gasztronómiáról is. Az egyes podcast-epizódok egy ideje a Kolozsvári Rádióban is hallhatók: a Szó összehoz című műsort minden vasárnap reggel 9 órától követhetik. Beszélgetőtárs: P. Kristály Bea

Műfordító, utazó, színházi szakíró és kalligráfus: Csűrös Réka ez utóbbi arculatát villantottuk fel a Tetőteraszon. A stúdióban iniciálékkal tündöklő papíron és pergamenen vonuló sorok kerültek elő Réka dobozából, mintegy igazolva: mesterien rajzolt betűkkel varázsolni is lehet akár. Házigazda: Rostás-Péter István

Nagypéntek gyásznap a keresztény egyházak híveinek: Jézus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés napja. Nagycsütörtök a lelki vívódás: amikor Jézus magára maradt, amikor általa kiválasztott – mondhatni kedvenc – tanítványa, Péter is megtagadta. Ezt követi a fizikai szenvedés napja. A kolozsvári Szent Mihály plébánia segédlelkészével, Böjte Csongorral beszélgettünk az egyházi ünnepről a Kolozsvári Rádióban. Házigazda: Rácz Éva

Bár a hivatalos start május 10., a választási kampány számos előkészítő fázissal rendelkezik. A többi között erről is szó esett a Tetőteraszon, ahova Csoma Botond jött el. Az RMDSz szóvivője, aki egyben parlamenti képviselő és a Szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke, a szélsőséges előretörésre figyelmeztető, de a pozitívumokat is felmutató korteskedésre számít. Házigazda: Rostás-Péter István Fotó: Kiss Gábor

Az iskolák vezetősége dönthetne arról, hogy térfigyelő kamerákat szereljenek fel az oktatási intézményekben – sürgősségi rendelettel módosítaná a jelenleg hatályban levő törvényt a tanügyminisztérium. Az eddigi jogszabály szerint kamerákat csak a szülői közösség és a felnőttkorú diákok beleegyezésével szerelhettek fel. Kolozsvári iskolák igazgatóit kérdeztük arról, hogy náluk hogyan működik jelenleg a rendszer és mit gondolnak a módosításról: Popa Mártát, a János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatóját , valamint Vörös Alpárt, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatóját. Forrai Szerénke összeállítása

Az Európai Egyetemi Ombudshálózat, az ENOHE Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságába kapott meghívást a Babes–Bolyai Tudományegyetem ombudsmanja, Dr. Dégi László Csaba. A Bizottságon keresztül a BBTE Románia első egyetemeként kapcsolódik be a szervezet döntéshozói tevékenységébe. Az ENOHE több mint 20 éve nyújt formális támogatást az egyetemi ombudsoknak világszerte. Az új Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság határozza meg az ENOHE stratégiáját és mozgásterét. Különböző programokkal és tevékenységekkel támogatja az ombudsszolgálat ötletének és koncepciójának népszerűsítését – tájékoztat a BBTE közleménye. Dr. Dégi László Csaba kifejtette: az ENOHE első perctől támogatta az ombudsmechanizmus működtetését a BBTE-n, amely 2020-ban indult, szakmai forrásokat biztosítottak a tevékenység gördülékeny elindításához. Hozzáfűzte: az együttműködésben bizalmi viszony és együttműködés alakult ki az elmúlt 4 évben, amely megalapozza, hogy távlatilag Romániában a BBTE kiépítse országszerte az ombudshálózatot. Az ENOHE Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságba való meghívásról a Babes–Bolyai Tudományegyetem ombudsmanját, Dr. Dégi László Csabát kérdezte Birtalan Albert.

A pénteki moszkvai terrortámadás után alkalmazott orosz kommunikációs stratégia arra utal, hogy az ukrán fél szenvedi majd el a merénylet után következő válaszcsapások súlyát – fogalmazta meg véleményét rádiónknak Ady András külpolitikai elemző. Péntek este a Moszkva északnyugati részén található Crocus City Hall koncerttermében történt lövöldözés. Fegyveresek géppisztollyal és gránátokkal támadtak az épületre. A TASzSz információi szerint a koncert kezdete előtt érkeztek a fegyveresek, majd az előcsarnokban és magában az előadóteremben is tüzet nyitottak a bent ülőkre. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat tizenegy ember őrizetbe vételéről tett jelentést, közöttük van az a 4 terrorista is, aki részt vett a Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadásban – közölte szombaton a Kreml. A mészárlás 137 halálos áldozatot követelt, jelenleg 182 sebesültet jegyeznek. Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton közölte, hogy mind a négy támadót elfogták, amikor Ukrajna felé próbálták meg elhagyni Oroszországot. A merényletet az Iszlám Állam vállalta magára, a terrorszervezet közölte: “keresztények nagyszabású gyülekezetét támadták meg”. A gyanúsítottakat hétfőn letartóztatásba helyezték, hárman beismerő vallomást tettek. Ugyanakkor a bíróságon készült felvételek azt mutatják, az embereket megverték, feltehetően megkínozták. A merényletről és a lehetséges válaszcsapásokról Ady András külpolitikai elemzővel beszélgettünk, riporter: Birtalan Albert. 📸Agerpres/EPA

Románia nagyon le van maradva, nem tudja teljesíteni az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalásait – mondják az Európai Bizottság képviselői, akik múlt héten Bukaretben tárgyaltak. Romániának eddig 9 milliárd eurót sikerült lehívia az alapból, miközben – minden feltétel teljesítése mellett – közel 15 milliárdra lett volna jogosult. Winkler Gyula EP képviselőt kérdeztük arról, hogy mi lesz ennek a következménye? Forrai Szerénke interjúja.

Izrael látványosságairól szóló beszámolónkat két részben osztottuk meg hallgatóinkkal. Annyira intenzív és élménydús a beszámoló, hogy érdemes volt bővebben beszélni arról, miért érdemes a szentföldre látogatni. Balázs Attila lelkipásztorral Papp Levente beszélgetett.

Izrael látványosságairól szóló beszámolónkat két részben osztottuk meg hallgatóinkkal. Annyira intenzív és élménydús a beszámoló, hogy érdemes volt bővebben beszélni arról, miért érdemes a szentföldre látogatni. Balázs Attila lelkipásztorral Papp Levente beszélgetett.

Erőss Zsolt székelyföldi származású hegymászó 2002-ben első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb csúcsát, a Csomolungmát. Ő volt az, aki tíz 8000 méter fölötti csúcsot hódított meg, ebből kettőt egy 2010-es Magas-tátrai baleset után műlábbal. Erőss Zsolt 2013 május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt. Csoma Sándor magyarországi rendező első nagyjátékfilmje, a Magasságok és mélységek a hegymászó özvegyének, Sterczer Hildának a gyászfolyamatára összpontosít anélkül, hogy Erőss Zsolt egyéniségét és emlékét mellőzné. A Hópárducot el kell engedni, az életet be kell engedni. – ez az egyetlen járható út. A Magasságok és mélységek című film eddig a felismerésig követi Hilda útját. Sterczer Hilda szerepében az erdélyi Pál Emőke színművész látható, partnere Trill Zsolt, a budapesti Nemzeti Színház művésze. A Kontűrben a Magasságok és mélységek című filmről beszélgettünk Csoma Sándor rendezővel, Pál Emőke színművésszel és a film két producerével, Sümeghy Claudiával és Topolánszky Tamás Yvánnal. Szerkesztő: Gergely Zsuzsa

Lourdes-ról szóló útikönyvet jelentetett meg Koncz Attila. Az újságíró, tévés szerkesztő, aki vallási műsorok munkatársa a Duna tévénél, és aki otthonosan mozog egyházi-vallási berkekben, ezúttal egy 220 oldalas kalauzzal rukkolt elő. A szerzővel a kötetről a lourdes-i zarándokhely különös hatásáról beszélgetett Rostás-Péter István a Tetőteraszon.

Több mint 300 évig maradtak fenn, Európa-szerte nincs hozzájuk fogható, regényeket és dokumentumfilmeket ihlettek, tudományos feldolgozásuk még zajlik. A székely szombatosokról van szó. Történetüket Újlaki-Nagy Réka egy róluk szóló szöveggyűjteménnyel hozza közelebb. A könyv címe Zsidó székelyek. A bözödújfalusi szombatos közösség emlékezete. A szakemberrel arról beszélgettünk a Tetőteraszon, hogy miért is igényel komoly erőfeszítést a téma feltárása. Házigazda: Rostás-Péter István

Szinte 300 napja dúl és nem látjuk a végét, mint ahogyan az áldozatait is csak becsülni tudjuk. Évvégi hadijelentés Ady Andrással az ukrajnai háborúról. Házigazda: Rostás-Péter István

Hogyan tud egy napilap talpon (és papíron) maradni? A kolozsvári székhelyű Szabadság napilap főszerkesztőjét, Újvári Ildikót és főszerkesztő-helyettesét, Balázs Bencét láttuk vendégül a december 12-i Sajtóklubban.

Rádiós tevékenységei mellett életének más területeiről és legfőképpen a mesékről beszélgettünk Zágoni Olga ifjúsági íróval, újságíróval. Zágoni Olga a hetvenes években a Kolozsvári Rádió gyermekműsorainak munkatársa volt. Kedves figuráját, Kajtikót, a derék sárkányfiút a nyolcvanas években a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata a bábszínpadon mutatta meg a kisebb és a nagyobb nézőknek, a mesejátékot pedig, amely szintén akkoriban készült, a rádió Aranyszalagtára ma is őrzi. Zágoni Olga december 17-én ünnepli a 74. születésnapját, így aztán félig-meddig születésnapi hangulatúra sikeredett az Arcél: a beszélgetést mesével is megtoldjuk, nem is eggyel. Kajtikó mellett oda szegődünk Öcsi mellé is, aki azt tartja magáról, hogy ő egy „világot nézett gyermek”. A mesékben szabadjára engedhettem a fantáziámat. Oda képzeltem magam a gyerekek közé, és ez volt a legvagányabb. Amikor egy szinten vitatkozunk: ő kérdez, én válaszolok. Egyszer mentem az utcán, valamelyik faluban, s jött szembe egy kisfiú az apukájával. Kérdi a kisfiú: mi lett Öcsivel? Hát, mondom, én nem tudom, de meg kell hallgassuk a rádióban. Én is meghallgatom, de te is hallgasd meg! Szerkesztő: Ferencz Zsolt

Kialakult a legjobb nyolcak mezőnye Katarban, de közben volt meglepetés bőven a csoportmérkőzések és a nyolcaddöntők során. Esélylatolgatások, trendelemzés, magyarázatok Boros Miklóssal a Tetőteraszon. Házigazda: Rostás-Péter István

Aknai Szilárd Medgyesen született, kolozsvári egyetemi évei után pedig a Hunyad megyei Algyógyon folytatja tevékenységét. Úgy érzi, jó helyen van, megtalálta a helyét a világban. A járványhelyzet miatti stagnálás után idén ismét sikeres évet zárt az Algyógyi Ifjúsági Központ: több mint 1500 vendég szállt meg, emellett rengeteg turista kereste fel a település körtemplomát és református templomát – mondja Aknai Szilárd, a központ ügyintézője, aki önkéntes idegenvezetőként a környéken is szívesen körbevezeti az érdeklődőket. A központ helyén korábban kórház, illetve szülészet működött, napjainkban táborok, konferenciák és egyéb összejövetelek helyszíne, akár családi kirándulások alkalmával is meg lehet náluk szállni. Aki április 6. és 20. vagy augusztus 20. és szeptember 4. között látogat Algyógyra, a körtemplomban egyedi természeti jelenséget csodálhat meg: a kettős fényvetülést, amelynek lényege, hogy a napsugár behatol a nyugati kerek ablakon, áthatol a körtemplomon, majd a keleti ablakon távozik. Beszélgetőtárs: Ferencz Zsolt Aki látni is szeretné mindazt, amiről beszélgettünk, keresse fel a Facebookon a Hunyad megye, én így szeretlek nevű oldalt, a központ tevékenységeiről pedig itt lehet részletesebben is tájékozódni. Megannyi izgalmas élménnyel, információval gazdagodnak az ide érkezők, Szilárd pedig lelkes, elhivatott, a települést valóságos édenkertnek tartja. Kolozsvárra is jó szívvel tér vissza időnként, de úgy érzi, most inkább a csend, a természet és a történelem vonzza – és ezeket kivétel nélkül meg is találja Hunyad megyében. 2017-ben programkoordinátorként kezdtem dolgozni Algyógyon, és egyre inkább a szívemhez nőtt, a helynek az energiája, a látványosságok, és akkor úgy döntöttem, hogy itt akarok maradni. Úgy érzem, megtaláltam a helyemet a világban.

A brassói tehergépkocsigyári dolgozók 1987-es lázadása 2 évvel előzte meg az 1989-es rendszerváltozást. Ennek során, november 15-én, egy vasárnap, amikor választást is tartott országszerte a Román Kommunista Párt, az akkor munkában lévő, hozzávetőleg 7000 dolgozóból 300 vonult utcára, köztük magyarok és szászok is voltak. Úticéljuk a párt akkori főhadiszállása volt, amelyet az egyre csökkenő béreik és nélkülöző életfeltételeik, illetve a rendszer képviselőinek megalázó bánásmódja miatt feldühödött munkások megrongáltak. A lázadást elfojtották, már a helyszínről elhurcoltak résztvevőket, és a megtorlásnak ez még csak a kezdeti fázisa volt, hiszen a különböző büntetések kihúzódtak az 1989-es forradalom kitöréséig. Az akkori megtorló gépezet működtetőit a mai napig nem állította elő az igazságszolgáltatás. November 24-én került sor Brassóban egy nyilvános beszélgetésre az 1987-es kommunizmusellenes munkáslázadás magyar résztvevőivel. Az eseményre a Brassói Ifjúsági Tanács székhelyén került sor, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének kezdeményezésére. Résztvevők: Gergely Ibolya és Gergely Árpád egy négyfalusi házaspár, a magyar résztvevők közül a legidősebbek, Fazakas János és Gyerkó György ugyancsak négyfalusiak, huszonévesek voltak és a lázadás első soraiban vettek részt, Máté N. István brassói származású, ő is huszonévesként vett részt az eseményekben, a műhelyvezetője gesztusának köszönhetően nem volt része megtorlásban. Moderátor: Bartha Réka, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala államtitkárának kommunikációs tanácsadója.

Hatházi Rebeka látványtervezővel, illusztrátorral rengeteg olyan dologról beszélgettünk, amelyekre nincsenek egyértelmű válaszok. Például, hogy eladható-e a művészet? Veszít-e az értékéből az alkotás, ha szatyorra, bögrére, képeslapra helyezzük. A járványhelyzet az egész világot fenekestől felforgatta, sokan kényszerültek rá, hogy új munkahelyet keressenek, esetleg új szakmát tanuljanak. Hatházi Rebeka a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem látványtervezés szakán diplomázott, az elmúlt években látványtervezőként dolgozott, emellett illusztrációkat készített és grafikus munkákat is végzett. Első önálló kiállítása, az Inktúra felkérésre készült, a Koffer Könyves Kávéház ötödik születésnapjára íróportrékat hozott létre, sajátos kollázs technikával. Színpompás képeken találkozhattunk Boris Vian-nal, Hraballal vagy éppen Márquez-zel. A színházak bezárását követően hirtelen lemondták a bemutatókat, így a látványtervek is visszakerültek a fiókba, Rebi ezért egy idő után úgy döntött megpróbálja más módon is értékesíteni tudását. Így most vásárolhatunk tőle illusztrációkat, képeslapot és egyedi készítésű, kézzel festett karácsonyfadíszt is. Hogyan alakult ki sajátos stílusa Milyen lehet elvállni a hosszú órák alatt készült festménytől az alkotó számára? Eleget kell-e tegyen a művész a megrendelő ízlésének? Veszít-e az értékéből egy rajz, illusztráció, ha nem a falra, hanem mondjuk bögrére, poháralátétre, szatyorra kerül? Milyen viszontlátni egy alkotását egy otthon falán? Az 1001 ötlet 2020 decemberi adásában Hatházi Rebekával beszélgettünk. Műsorvezető: Kristály Bea

Berke Krisztina és Sándor több rendben is voltak már a Kolozsvári Rádió vendégei, hiszen munkájuk terén rengetegszer álltak elő új ötletekkel, legyen szó akár alternatív könyvkiadásról, olvasásra buzdító rendezvényekről, versenyekről, rendhagyó vendégfogadásról, gasztronómiáról.  Krisztina a Koinónia Kiadó munkatársa, Sándor pedig szakácsként dolgozik, azonban nemrég indították közös vállalkozásukat Creative Food Lab néven, amely főzőkurzusokat és más újító, de a gasztronómiához köthető programokat kínál. Akár erről a projektról is beszélgethetnénk, de úgy éreztem, karácsony közeledtével inkább arról faggattuk őket, hogy a karácsony megünneplésében is ilyen kreatívak és innovatívak-e. 

24 napon keresztül egy-egy korábbi ugyanakkor emlékezetes műsorunkat ajánlottuk meghallgatásra. És egy ráadással is készültünk: a Sétatér 2016-os első műsorát szeretnénk önönknek ajándékozni.  A Kolozsvári Rádió 2016-ban Kolozsvár környékén új frekvenciát kapott, amelyen már a nap 24 órájában sugározhatta műsorát. A Román Rádiótársaság születésnapján élőben készült műsorunk felvételét ismételjük meg. Ebből kiderül, hogy egyik visszatérő vendégünknek, dr. Dégi Csaba egyetemi oktatónak, szociális munkásnak milyen sokat jelent reggel a rádióval ébredni. Szerkesztő: Rácz Éva

2017 szentestéjén Zágoni Balázs íróval és családjával kerestük a karácsony igazi titkait, közben Barni-mesét és Csendes éjt hallgattunk.

2017 novemberében a Könyvjelző című akkori műsorunk egyik vendége Takó István plébános, egyetemi lelkész volt, aki Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című könyvét hozta el.  Takó István vallja: nincs elég időnk olvasni. Ezért is választ olyan olvasmányokat, amelyek már „megpróbáltattak”, azaz valakinek az ajánlásával együtt kerültek a figyelmének középpontjába. Ezúttal Márai Sándort ajánljuk. Műsorvezetők: Kristály Bea és Ferencz Zsolt Eredeti kép: Gönczy Tamás

Az elmúlt egy év sokunkat állított kihívások elé, nem jelentenek kivételt ezalól a jazz-zenészek sem. Sőt a Jazzcipőben műsorvezetője sem, hiszen megtörtént egyszer az is, hogy Fodor Edina a szekrény aljából volt kénytelen műsort vezetni. :D Hogy hogyan sikerül az kiderül kalándáriumunk 21. részéből.  A Jazzcipőben korábbi júniusi műsorában erdélyi zenészek mesélnek erről a furcsa 2020-as évről, van aki zenéjén és van, aki gondolatai által. Vendégeink: a Musspell, Pethő Csaba a SandCastle Quartet tagja, Koncz Kriszta a Jazzybirds-ből, a Soular Quartet együttes zongoristája és alapítója Bereczki Mátyás, valamint a Sense duó tagjai: Ferencz Áron és Hences Dávid. Műsorvezető: Fodor Edina