Nyitvatartás - beszélgetések Fabrikon innen és túl

Send us Fan MailIsmét itt vagyunk egy újabb feldolgozó beszélgetéssel, az after szegmensben, amiben próbáljuk megérteni, befogadni, hogy mi minden is történik velünk ebben a nagyon intenzív közéleti időszakban. Bálint Judittal és Korpás Krisztával beszélgetünk a választások utáni társadalmi és politikai változásokról: az elmúlt tizenhat év politikai apátiája utáni felszabadultságról, az új szakmai alapú döntéshozatal ígéretéről és a nemzeti jelképek visszanyeréséről. Továbbra is azt hisszük, hogy a közéletben tapasztalható euforikus hangulat és a bizalom visszatérése lehetőséget ad a korábban elnyomott, fontos társadalmi párbeszédek elindítására. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailKicsivel több, mint fél év után, az olvasslipót könyvklub visszatért Tardra. A matyodesign közreműködésével a különleges Matyóróza vendégház adott otthont a 3 napos olvasótáborunknak. Czakó Zsófival beszélgettünk a könyveiről: a Szívhangról, amit Tardon írt, és persze a Távoli rokonokról is, amely az áprilisi közös könyvünk volt. Ez az adás igazi közösségi élmény, végre megmutathatjuk neked kedves hallgató, hogy általában hogy zajlik nálunk egy ún. kibeszélő - a jóleső falusi, organikus háttérzajt pedig a harangzúgás, fűnyíró, kakaskukorékolás, egy játszó gyermek és a pezsgős poharak koccanása adja. Hallgasd szeretettel! És persze olvass velünk! Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailHirtelen felindulásból kiszakadt belőlünk egy wannabe politikai elemző műsor. Bálint Judittal, a Kispolgár gyerekújság újságírójával és Korpás Krisztinával, a Klubrádió szerkesztőjével és újságírójával beszélgetünk az április 12-i rendszerváltás utáni megélésekről, élményekről - egyéni és társadalmi állapotokról, arról, hogy hogyan kell és lehet elhinni a hihetetlent. Ha hallgatsz minket évek óta, akkor tudod, hogy nehéz csendben maradni ilyen időkben, remélem nem borulsz ki, hogy ilyen érzékeny és megosztó területre evezünk a kis kávéscsészénkben. Szeretnénk együtt gyógyulni veletek kedves hallgatók, több ilyen adás lesz, több vendéggel. És más is lesz, folyamatosan töröm a fejemet és jegyzetelek, hamarosan összeáll. Maradj velünk, hallgasd szeretettel az adást és persze boldog hétköznapokat is. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan Mail“Kíváncsinak kell lennünk a másik emberre, benne keresni a megváltás földi részét.” - Ongjerth HannaEbben az epizódban, az olvasslipót könyvklub februári közös könyvéről, a Fecskefészekről beszélgetünk, Ongjerth Hanna íróval, és Zsiga Dóri irodalomterapeutával, aki egyben könyvklub tag is. Miközben a vallásos középosztálybeli közeg fojtogató elvárásait és az egyéni szabadságkeresést különböző útjait járjuk körbe újra és újra, szóba kerülnek olyan fincsi dolgok is, mint identitásválság, anyaság és a generációs traumák nehézségei, különös tekintettel az autoriter neveltetés és a szégyenérzet összefüggéseire. A regény nem lineáris történetmesélése kapcsán Hanna mesél arról, hogy neurodiverzitás és az ADHD hogyan hat az írói struktúrára. Rácsodálkozunk, hogy mennyi féle dolgot szimbolizálhat egy kis fecske - a sarlósfecske például egyszerre testesíti meg a folytonos nyugtalanságot és a fészekbe való visszatérést. Dóri segítségével megbeszéljük, hogy az irodalomterápia miként segíthet a tabuk feloldásában és az önismeret mélyítésében a közös szövegértelmezésén, és az azokban feltárt univerzális érzések megértésén keresztül. Majd valami véletlen, de isteni időzítéssel beszélgetünk arról, hogy milyen fontos szerepe van a a kíváncsiságnak és az empátiának a társadalmi és egyéni bizalom visszaépítésében. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailEbben a podcast-beszélgetésben Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai szakértővel a fenntartható élelmezés és a "zöld" marketing aktuális kihívásait járjuk körül. Arra kérünk kedves hallgató, hogy az adás alatt te is gondold velünk végig, hogy az a szó, hogy "zöld" mennyire más minőséget hordoz magában, mint mondjuk 25 évvel ezelőtt. Az epizódban érintjük: a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar merev struktúráira, kicsit sürgetve a fiatalok és a nők fokozottabb bevonását a döntéshozatalba, elemzzük a "greenwashing" és a "greenhushing" jelenségét, rámutatva arra, hogy a hitelesség visszaszerzéséhez őszinte, átlátható kommunikációra van szükség, kitérünk a love brand-ek szerepére és arra is, hogy szeretet és érzelmek nélkül nem lehet bizalmat építeni, és ránézünk technológiai innovációkra, például a QR-kódokra és edukációs applikációkra is, amelyek segíthetnek a fogyasztóknak a tudatosabb választásban miközben elveszve érezzük magunkat a boltok polcai előtt. Hallgasd szeretettel az adást és ha van ötleted, javaslatod jövőben témákra, oszd meg velünk. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailEgy hirtelen ötlettől vezérelve meghívtam Kormos Nikolett kommunikációs szakembert a Nyitvatartás podcastba, hogy korábbi - viccesnek szánt - Substack írása alapján beszélgessünk egy jót szakácskönyvtrendekről. A beszélgetésben főleg a különböző tematikájú szakácskönyvek világában bolyongunk - társadalmi, marketing és ideológiai szempontból is vizsgáljuk őket. Közben érintjük a fogyasztói társadalom ránk is gyakorolt hatásait, a nosztalgiára építő popkulturális kiadványokat, valamint a modern konyhatechnológiai eszközök körüli rajongást. Aztán egy ponton elkalandozunk a női reprezentáció hiányosságaira a médiában és a „tradwife” jelenség ellentmondásaira is - ez utóbbival kapcsolatban egészen biztosan készítünk egy külön epizódot is. Végül ajánlunk egy szuper filmet a gasztronómia világából. Ezeket a cikkeket, filmet ajánljuk az adásban: Niki ötletadó cikke: https://www.kormosnikolett.hu/p/unnepi-cikk-ha-jovo-karacsonykorÉs a film: DeliciousFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailVégre, végre, végre, itt van az olvasslipót Updike maratonjának első podcast kibeszélője. Élőben már megvitattuk, és közösen a folytatásra szavaztunk, tehát a márciusban a Nyúlketrecet olvassuk. Három könyvklub taggal, Jakab Judittal, Barta Beával és Fejes Lillával beszélgetetek ebben az epizódban. Judit és Bea egyébként azért csatlakoztak a könyvklubhoz, mert hallgatták a podcastokat és beszélgetéseinkkel sikerült felkelteni az érdeklődésüket. John Updike Nyúlcipő című regényét elemezzük a tőlünk megszokott stílusban, miközben kicsit már érintjük a folytatást és más kortárs műveket is. Mesélünk saját olvasási rutinjainkról, a karakterekkel szembeni ambivalens érzéseinkről, valamint a műben megjelenő társadalmi elvárásokról és nemi sztereotípiákról. Kiemelt figyelmet kap a regény nyomasztó hangulata, a főszereplő éretlensége és a női sorsok tragikuma az 1950-es évek Amerikájában. A podcast végén pedig márciusi irodalmi eseményeket és könyvbemutatókat ajánlunk a hallgatók figyelmébe.Az epizódban említett könyvek: Ongjerth Hanna: FecskefészekMaggie O'Farrel: HamnetSzalay Dávid: FleshBabarczy Eszter: Apám halálaEmily Bronte: Üvöltő szelekDidier Eribon: Visszatérés ReimsbeMargaret Mitchell: Elfújta a szélAz olvasslipót hírlevélre itt tudsz feliratkozni: https://olvasslipot.substack.com/Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailEbben a FoodIntell epizódban New York város élelmezési és klímastratégiáját dolgozzuk fel Szöllősi Rékával. Szeretünk elszőrözni ilyen izgalmas, szakmai dolgokon, mindketten nagyon hiszünk abban, hogy sokat tudunk tanulni mások jó és rossz gyakorlataiból is. És a New Yorkiak egyáltalán nem aprózzák el. Mindössze 44 oldalon keresztül olyan pöpec, adaptív stratégiaalkotásnak lehetünk tanúi, amit bármilyen város, intézmény, szervezet vehetne akár blueprintnek is. I wish. Bárcsak jó sok mindenki szeretné ebből eltanulni a bölcsességet, szemléletmódot, alkalmazkodást, stratégiai gondolkodást. Az epizódban New York város megközelítésén keresztül egy sor olyan témát végigveszünk Rékával, amelyek elengedhetetlenek lesznek a jövőbeli válságokra való felkészülésben: a fenntartható élelmezés és a városi stratégiák közötti kapcsolatok,NYC adatvezérelt és rendszerszintű példái az klímaváltozásból szélsőséges hatásaihoz történő alkalmazkodásra, a helyi ellátási láncok diverzifikálásának fontossága - kikacsintva kishazánk és a magyarországi zabtej-előállítás lehetőségei felé,város agilitás és a közösségi felelősségvállalás szerepe,és a gyakorlatorientált edukáció és stratégiai tervezés fontossága. Olvasd el kedves hallgató és állítsd sorba te is az agysejtjeidet. NYC Food and Climate Strategy Ha pedig még több FoodIntell adást hallgatnál a Nyitvatartáson, akkor megosztom veled ez  is: Nyitvatartás - FoodIntell playlistFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailVisszatért a Food Intelligence szegmens a Nyitvatartás podcastba! Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai szakértővel és a Food Intelligence nevű substack hírlevél szerzőjével a 2026-os táplálkozási és élelmiszeripari trendeket elemezzük. Idén először, de lesz még ilyen, mert rajongunk a trendriportokért. Onnan indulunk, hogy mi is az a gasztronacionalizmus és hogyan politizálódik át a táplálkozástudomány is a különböző ideológiák mentén - különös tekintettel az új amerikai étrendi ajánlásokra. Kritikus szemmel vizsgáljuk az első látásra szűnni nem akaró fehérjemániát, miközben mi magunk is sematikusan hozzuk a múltat idealizáló nosztalgia trendeket. Én kicsit el is romantikázok az otthoni főzés önellátásban való fontosságán és idegnyugtató hatásán. Beszélünk a mikrobiom egészségéről, a rostfogyasztás jelentőségéről, valamint a kisüzemi, minőségi gyártók felemelkedéséről a válságokkal teli időszakban. A podcast beszélgetés végül arra is rávilágít, hogy hogyan próbálunk mi fogyasztók és a márkák egyensúlyt találni a bizonytalan globális környezetben az étkezésen keresztül.Mottónk a végére: "átmeneti korban élünk és mindenki legyen gyanús számunkra, aki azt mondja, hogy érti mi történik". Hallgasd szeretettel a beszélgetést és persze boldog hétköznapokat! Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailBátor és erős vállalás ez az epizód, nagyon őszinte beszélgetés arról, hogy hogyan szorongunk, hol láthatóan, hol láthatatlanul, miközben a “felszínen” zajlik az élet - rajzolunk, regényt írunk, kávézót vezetünk vagy éppen más embereknek igyekszünk segíteni. Négyen beszélgetünk a mikrofonok előtt, vendégeim: Gurubi Ágnes író, Rátkai Kornél illusztrátor és Bán András employee wellbeing szakértő aka Halottnak a Coach. A pánikrohamtól az élet értelmének kereséséig egy elég széles spektrumon mozgunk, semmiféleképpen ne mosogatás közben hallgasd autopilot üzemmódban. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailNem vesszük magunkat túl komolyan a Nyitvatartás podcast 3. évadának első epizódjában. Bakonyi Csilla színésznővel és Novák Bálint ex-pszichológussal rendhagyó módon, kicsit kikacsintva a könyvklubból, sorozatokról beszélgetünk - kivételesen szórakoztató médiatartalmak pszichológiai hatásait járjuk körbe. A sokak számára jól ismert Castle sorozat nem túl tudományos és alapvetően hopepunk szempontú elemzésén keresztül azt  szeretettük volna közösen megfejteni, hogy miért is olyan komfortos egy klasszikus komfort sorozat megtekintése újra és újra és újra. A beszélgetésben többek között azt is vizsgáljuk, hogy miért megnyugtató a nézők számára az ismerős karakterekhez és kiszámítható fordulatokhoz való visszatérés a válságokkal teli hétköznapokban?honnan ered a komfort tartalmak szorongás csökkentő ereje?hogyan segíthet a "hopepunk" műfaj a mindennapi szorongás és a stressz hatékony kezelésébenés miként válnak a hétköznapi karakterek és közösségek a remény és ellenállás eszközeivé?Ha pedig azt sem tudod miről beszélünk, akkor van egy jó hírünk: a Cool tv csatorna éppen műsorra tűzte megint a 8 évados sorozatot. Ha nincs tévéd, akkor pedig a Disney streaming platformon éred el a részeket. Adj neki egy esélyt. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailKülönleges epizód a mai, mert a Fabrik hetedik születésnapján vettük fel, a vendégeink közreműködésével. Én nem is mindig tudtam bekapcsolódni, így ha az elején Bán András hangját hallod, akkor ne ijedj meg, jó helyen vagy, csak én mással voltam elfoglalva, ő terelgette mikrofon elé az embereket. Két kérdést tettem fel a vendégeknek: mit kívánunk magunknak, emberiségnek karácsonyra és mit gondolunk mitől lesz reményteli a 2026-os évünk. Most arra kérlek kedves hallgató, hogy te is gondold végig ezeket magadban és ha van kedved, akkor oszd meg velem egy kommentben! Boldog karácsonyt!Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailKözel kétévnyi közös olvasás után végre megérkeztünk Szabó Magdához. Hirtelen felindulásból a Mózes egy, huszonkettőt olvastuk közösen novemberben - és ebben az epizódban kibeszélős stílusban dolgozzuk fel olvasási élményeinket. Családregény, nemzedékregény, transzgenerációs regény, lázadó regény - sok-sok címkével illettük már a könyvklubban ezt a regényt, ami nagyon szívesen és szeretettel ajánlunk mindenkinek, hogy kicsit közelebb kerüljünk megint önmagunk és családtagjainak megértéséhez. Az epizódban lelkes könyvklubtagokkal beszélgetek: a Szabó Magda veterán Fejes Lilive és a tűzkeresztségen csak éppen átesett Orosz Rékával Zelenák Péterrel. Olvassatok ti is jó sok Szabó Magdát, velünk vagy nélkülünk és osszátok meg velünk kommentben, ha van kedvenc Szabó Magda könyvetek. #olvasslipótFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailEnnek az epizódnak külön története van és nemcsak azért, mert másodszor kellett nekifutnunk technikai akadályok miatt. #olvasslipót kibeszélőt hallhatsz most kedves hallgató, az októberi közös könyvünk írójával P. Szathmáry Istvánnal, Bakonyi Csilla színésznővel és Bán András podcasterrel és wellbeing szakértővel. P. Szathmáry István grafikus, illusztrátor, Vízy Dorka-díjas újságíró, polonista, és író, olyan neves projektek kapcsán találkozhattatok vele, mint a Magyar Zoltánnal és Németh Gyulával közös jegyzett Bestiarium Hungaricum, a Fejérvári Gergellyel közös Kis magyar borsznob kalauz és Ültess szőlőt. Első regénye, a Bánatos férfiak kézikönyve máris Margó shortlistre repítette, ahol végül dobogós helyen végzett. Igazi metakrimi, bőven hagy maga után gondolkodni valót, bánatos férfiak kezeléséhez való útmutatót, kapaszkodókat semmiféleképpen ne keress benne. István sok vidámságot és igazán intellektuális élményeket hozott a könyvklub életébe, magabiztosan mondhatom a többiek nevében is, hogy nagyon értékes beszélgetéseken vagyunk túl a könyv kapcsán. Olvassátok el a könyvet, hallgassátok ezt a - spoilermentes - beszélgetést és csatlakozzatok hozzánk a könyvklubban, ahol hónapról hónapra csodálatos könyveket olvasunk együtt. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan Mail2025. szeptemberében a #olvasslipót könyvklub kilépett a jól megszokott komfortzónájából és a biztonságos Újlipótvárosból - könyvekkel felszerelve a matyó világ szívében, a borsodi Tardon találtuk magunkat egy rendhagyó, kihelyezett kibeszélőn. Ami tulajdonképpen felért egy random könyvklub csapatépítővel is. Abban a hónapban Gerlóczy Márton: Altató című könyvét olvastuk közösen és mivel Marcinak van kötődése a faluhoz, testvére, Váczi Rozi és a Rozihoz kötődő társadalmi vállalkozásként működő matyodesign meghívására, három csodálatos napot töltöttünk el ebben a mini olvasótáborban.  (Az olvasótábor, mint jelenség, egyébként egészen kézzel fogható, sőt, szinte már trend, világszerte szerveznek más könyvklubok is ún. könyves elvonulásokat. De erről majd talán egy hírlevélben írok majd bővebben.) Az epizódban felidézzük a hétvége emlékeit, Katona Eszter oszlopos, de eddig rejtőzködő könyvklub tagunk és Váczi Rozi segítségével. Nagyon jól esett kicsit újraélni mindent a beszélgetésben. Vigyázat, jövőbeni terveket is megosztunk! Hallgassátok szeretettel!Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailEz az epizód a pár héttel ezelőtti matchás beszélgetésnek a spin-offja, érdemes majd oda is visszatekerned! Akkor felütötte a fejét egy gondolat bennünk az ún. “matcha men” jelenség kapcsán és most közelebbről is megvizsgáltuk, hogy milyen kapcsolat és érdekes tudatalatti kölcsönhatások lappanganak nemi szerepeink és táplálkozási szokásaink között. Beszélgetőtársaimmal, Orosz Réka online marketingszakértővel és Szöllősi Réka független élelmiszerpolitikai elemzővel azt fejtegetjük, hogy: hogyan befolyásolják a nemi szerepek az étkezési szokásainkat és a táplálkozási döntéseinket? milyen társadalmi erők alakítják a férfiasság és a nőiesség ételhez kapcsolódó eszméit?miért társítunk nemeket az ételekhez és ezek a sztereotípiák milyen mélyen gyökereznek bennünk? hogyan használja fel a média és a marketing az ételt a nemi sztereotípiák erősítésére vagy megkérdőjelezésére?Az epizódban beszélgetünk arról, hogy a fogyasztói társadalom, a média és a társadalmi elvárások miként befolyásolják a férfiak és nők étel- és italfogyasztási szokásait, különös tekintettel a húsfogyasztás és a férfiasság összefüggéseire, valamint a vegán és vegetáriánus étrenddel kapcsolatos sztereotípiákra. A Nyitvatartás podcast történetében az első epizód, amelyben házi feladatot is a kap a kedves hallgató. Hallgassátok szeretettel. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailAz elmúlt hetekben úgy alakultak a dolgok, hogy nem nagyon volt időm és energiám új beszélgetéseket felvenni, betárazva sem volt semmi. Így szeretettel ajánlom figyelmetekbe ezt a beszélgetést, amit körülbelül másfél évvel ezelőtt vettünk fel Bán András, (aka Halottnak a coach) barátommal és az ő csatornáján került először adásba. Biztosan vannak köztetek olyan, akik már hallották (mondjuk szerintem másodjára is érdekes!), de remélem sokak számára egy "új" beszélgetés lesz ez is. Ez egy nagyon mély és érzékeny beszélgetés a saját kiégésem történetéről. Mindezt egy olyan korszakban, amikor gyakorlatilag semmilyen fogalomkészlettel nem rendelkeztem az érzéseim, megéléseim kifejezésére és teljesen jóindulatúan hittem abban, hogyha nyitok egy romantikus kis kávézót, akkor majd minden problémám megoldódik. Lol. Nem így lett. A többi meg már történelem. Végülis szerencse, hogy így alakult, mert kiégés nélkül nem lenne Fabrik, #olvasslipót könyvklub, Nyitvatartás podcast és az a fantasztikus, állandóan változó közösség, ami ma is körbevesz. És nagyon sok csodálatos embert sem ismernék, akik ma egyértelműen gazdagabbá és elviselhetőbbé teszik az életet. Hallgasd meg szeretettel az epizódot és mielőtt nyitnál egy kávézót, jógastúdiót vagy elmennél coach-nak, kérlek üljünk le beszélgetni ;-)Addig pedig boldog hétköznapokat! Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailEgy egészen különleges epizóddal jövök ma: ez nemcsak egy adás, hanem a beharangozója egy új kezdeményezésnek. Egy új, reményteli platform indul most útjára, amit barátaimmal, Orosz Rékával és Bán Andrással Reményhalnak neveztünk el.Hetek, hónapok óta érleljük, dédelgetjük ezt a gondolatot, hogyan tudnánk mi, a saját kis hatósugarunkban, egy picit kedvesebb, reménnyel telibb, emberibb világot teremteni. Valamit, ami csavar egyet azon a szorongós, mélabús hétköznapokon, amit sokan érzünk a bőrünkön.Szándékaink szerint a Reményhal nem egyszerűen egy újabb podcast. Egy hangalapú kulturális műhelyt szeretnénk létrehozni, ahol, kedves hallgató, veled együtt próbáljuk szebbé tenni a jelent és a jövőt. Beszélgetünk majd társadalmi innovációkról, közösségekről, női létről, filmekről, zenéről, trendekről, pozitív sztorikról. Mindezt a remény hangján, kedvesen. 👉 Kövesd be a Reményhal podcastet a streaming lejátszókon, és gyere el személyesen is az első eseményünkre! Részletek az adásban!Addig pedig itt a Nyitvatartáson is meghallgathatod az első közös adást: a legendás Podcast But Fabrik különkiadást, amit Bán András barátommal és pár ismeretlen/ismerős barátunkkal, éppen arra tévedő emberrel vettünk fel a kávézó nagy asztalánál. (Nyugi, a háromórás tripből vágtam egy barátságosabb verziót.)Szóval: indul a Reményhal. Tarts velünk, addig pedig boldog hétköznapokat!Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailA #olvasslipót könyvklub arról is híres, hogy nem mindig csak szépirodalmi témájú könyveket olvasunk - néha-néha szándékosan beleválasztunk ismeretterjesztő céllal íródott könyvekbe is, amelyek különböző tudományok találkozásának határmezsgyéjén állnak. Így lyukadtunk ki a legnagyobb hőhullámok közepén augusztusban Dávid-Barett Tamás: A patriarchátus természetrajz című könyvénél. A klímaváltozásnak ma már komoly hatása van akár egy aprócska könyvklub életére és akár széles társadalmi rétegek életére. A könyv (egyik) állítása szerint ugyanis az ősi nemi egyenlőséget is egy ősi klímaváltozás változtatta patriarchátussá. 12 ezer évvel ezelőtt melegebb és kiszámíthatóbb lett az időjárás, amelynek következtében az emberiség előre tervezhetett.  Ősanyáink és ősapáink újfajta technológiára, a földművelésre tértek át és szemben a korábban jellemző és gender szempontból mindenképpen harmonikusabb gyűjtögető-vadászó-halászó életmódoddal, a mezőgazdaság csak néhány növényre és állatra koncentrált, minden időt és energiát erre fordított. Long story short, néhány termék ettől nagyon értékes lett, ami háborúk, erőszakhoz, hierarchiához és a férfiuralom meggyökeresedéséhez vezetett és a mai napig egészen komolyan befolyásolja akár a teljesen hétköznapi működésünket is. Mindannyiunkét, nőkét és férfiakét is. Az epizódban a következő dolgokra hivatkozunk: Bell Hooks: All About LoveKönyvtári Hírmondó: Orosz irodalom Szekeres Judit cikke a Női Váltó magazin oldalánOktóberi közös könyvünk - P. Szathmáry István: Bánatos férfiak kézikönyveFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailHosszú-hosszú idő után újra, végre mikrofonvégre kaptam megint Felcser Dávid barátomat, a pécsi Reggeli egyik alapító tulajdonosát, akivel nagyon sokat és nagyon hosszan tudunk beszélgetni kávéhoz, kávézáshoz kapcsolódó fenntarthatósági, környezetvédelmi dilemmákról. Most kivételesen koncepció nélkül érkeztünk meg ebbe a beszélgetésbe - szóba kerültek könyvek, filmek, új helyek, régi klímaszorongás, klímaterrorizmus, zacc újrahasznosítás stb. Én nagyon élveztem ezt a beszélgetést, sokkal több ilyet kéne csinálnunk, spontán, hagyva, hogy bármerre elkalandozzanak gondolataink. Jó volt újra felvenni a szálakat, innen folytatjuk. És addig látogassátok meg a csodás Irem Kertjét, ha arrafelé jártok. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailHogyan fér meg egymás mellett a hype és hagyomány? Te is sokallod a matcha árát? És néha belefutsz abba, hogy kedvenc kávézódban átmeneti ellátási gondok miatt nem tudják elkészíteni a kedvenc zöld italodat? És hogyan lett annyira népszerű dolog a matcha mostanában, hogy a termék iránt globálisan  megnövekedett kereslet sokszor komoly kihívást jelent a fogyasztói igények kielégítésében? Ahogy az előző epizód végén ígértük, Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemzővel kicsit közelebbről is megvizsgáltuk a matcha globális népszerűségének növekedését és annak környezeti, gazdasági hatásait, különös tekintettel a tudatos és felelős fogyasztás fontosságára. Az epizódban beszélgetünk: a matcha hagyományos termesztéséről és feldolgozásáról, valamint az egyes termékek közötti minőségi különbségekről is. hangosan gondolkodunk a közösségi média és influenszerek szerepéről a trendek terjesztésében, a fenntarthatatlan fogyasztói szokásokról, valamint arról, hogy a kormányzatoknak és vállalatoknak mekkora felelősségük van a társadalom edukálásában az élelmezéssel kapcsolatos globális problémákról. Tarts velünk, hallgasd szeretettel a beszélgetést és mindenképpen oszd meg velünk a véleményedet! Az adásban ezekről a cikkekről beszélgetünk: ‘Spiral of silence’: climate action is very popular, so why don’t people realise it?Seth Godin Rich Roll podcastjábanThe Carbon AlmanachThe Positive News magazin Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailKicsit félve engedünk ki az éterbe egy újabb epizódot, ami már megint egy zabtejjel foglalkozik és én nem is tagadom, hogy a Minor Figures nekem igazi szerelem volt első látásra, ami már lassan 7 éve nem csillapodik. Most, hogy jobban elmélyedtünk Szöllősi Rékával a brand történetében, működésében, filozófiájában, még jobban értem és érzem, hogy ilyen történetekre, ilyen vezetőkre, ilyen márkákra van szükségünk ahhoz, hogy elhiggyük, hogy igenis lehetséges másképpen létezni, másképpen dolgozni, másképpen csinálni bizniszt, és más értékeket közvetíteni, mint amit a jól megszokott mainstream elvár tőlünk. Nekik elhiszem, hogy nem arra kell koncentrálnunk, hogy megmentsük a világot, hanem egy olyan világot kell teremtenünk, amit érdemes megmenteni. (Stuart Forsyth) Minor Figure source files: https://sourcefiles.minorfigures.com/Nézelődjetek specialty kávézós playlisteket a világ minden tájáról: https://minorfigures.fm/Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailA Fabrik #olvasslipót könyvklubjában John Steinbeck Édentől keletre című többgenerációs családregényét olvastuk közösen júliusban. Nagyon szeretnénk hagyományt teremteni abból, hogy a közös könyvek kibeszélőjét kicsit áthozzuk ide is, a virtuális térbe, hogy azok is gondolkodhassanak velünk, akik a kibeszélőn nem tudtak részt venni. Az epizódban ugyanazzal a jókedvvel, szenvedéllyel és kíváncsisággal tárgyaljuk ki a könyvet, mint ahogyan azt, a közös kibeszélőkön is szoktuk. Beszélgetőtársaim Fejes Lilla, brandstratéga, Novák Bálint, kiugrott pszichológus és Orosz Réka marketingszakember, mindhárman lelkes olvasók és törzsutasok a könyvklubban. Jó olvasást, szeretettel várunk a könyvklubban, ha velünk olvasnál. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailÜde színfolt az ESG körül kialakult hol világosabb, hol sötétebb nyúlüregben a svéd Oatly újrahúzott fenntarthatósági stratégiája, ami pár héttel ezelőtt egészen komolyan bizakodásra adott okot a LinkedIn feedemben céltalan görgetés közben. Ebben az epizódban - ami egyébként a tejes témák boncolgatásában már a harmadik (!) -  Szöllősi Rékával beszélgetünk arról, hogy hogyan érdemes bármit is reagálnia egy élelmiszeripari vállalkozásnak egy olyan kontextusban, amelyben úgy tűnhet, hogy a fenntarthatóság fogalma folyamatosan veszít fényéből és sok más fogalommal egyetemben a tartalma, jelentése folyamatosan erodálódik. Az Oatly válasza - szerintünk: rugalmasanőszinténfelvállalva a sebezhetőségeta fennálló status quo megpiszkálásával, feltételezve, hogy a kultúra, norma, tradíció nem egymást kizáró tényezőkvastagon aláhúzva, hogy ami nem jó a természetnek, az nem jó az embernek sem. Mindezt könnyen érthető és szerethető stílusban, tudományos tényekkel alátámasztva, nem a gépek nyelvén. Úgy, hogy azt egy hétköznapi ember is befogadja, megértse és ne adj Isten, cselekvésre késztesse. Legalább arra, hogy ne igyon több tehéntejet. Vagy legalább gondolkodjon el erről egy kicsit. Egy ilyen stílusban kommunikáló és cselekvő love brandhez és így a klímaváltozás kapcsán általuk megfogalmazott problémákhoz mi, (zab)tejivó olvasók is jobban tudunk kapcsolódni és picit látjuk a fényt a nyúlüreg tetején. Brace yourself, a következő epizódban a másik kedvenc zabtej márkánk, a Minor Figures lesz a fő téma :-) És nem, nem, egyik sem fizetett tartalom, pusztán kíváncsiságból csinálunk ilyen epizódokat. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan Mail“Nincs többé magány” - ezzel a felütéssel kezdődik a legkedvencebb íróm, Kurt Vonnegut zseniális műve, a Börleszk, amiben én talán először találkoztam a magány fogalmával ilyen egészen közelről. Mr. Vonnegut jövőbe látóan már ebben az 1976-os utópisztikus regényben is nagyon komoly problémának látta a modern társadalmak elmagányosodását. Valami ilyesmiben élünk most is, mintegy 50 évvel később - a mi kézzel fogható, 2025-ös valóságunkban is nemcsak hogy testet ölt az elmagányosodás, de gyakorlatilag népbetegségként, járványszerűen fenyegeti technológiával átszőtt, buborékos életünket.  Nagyon remélem, hogy nem unjátok még a bolyongásainkat a közösségek világában, mert ebben az epizódban a magánnyal párba állítva tovább vizsgáljuk őket - ezúttal a környezetpszichológia szemüvegén keresztül, Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE PPK-n belül működő Ember, Környezet, Tranzakció Intézet alapítója, tudományos támogatásával. Andival azt vizsgáljuk, hogy: hogyan hatnak ránk a társas kapcsolataink, definíció szinten boncolgatjuk, hogy mitől lesz közösség egy közösség, miért olyan veszélyes a magány a fizikai és mentális egészségünkre, hogy hogyan segíthet bennünket a túlélésben egy közösséghez tartozás, és vajon azok a közösségek, amiket ma magunknak építünk, képesek-e betölteni ugyanazt a túlélési funkciót, amit egykor őseink közösségei jelentettek. John T. Cacioppo, amerikai szociálpszichológus evolúciós elmélete alapján az emberek fajként nem azért éltek túl, mert mondjuk magasak, erősek vagy gyorsak voltak, hanem azon képességük miatt, hogy szociális csoportokban kapcsolódtak egymáshoz. Ötleteket cseréltek egymással. Összehangolták a céljaikat, információkat és érzelmeket osztottak meg egymással. Mi is ebben a szellemiségben beszélgettünk egymással, abbahagyni is nehéz volt. Lesz még folytatás, de addig is, boldog hétköznapokat. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailHa törzshallgatója vagy Nyitvatartás podcastnak, akkor mostanra már egészen biztosan tudod, hogy van a Fabriknak egy fantasztikus könyvklubja, ami #olvasslipót néven fut az interneten és máshol is. Semmi atomfizika nincs ebben, egyszerűen csak hónapról-hónapra elolvasunk egy könyvet közösen és aztán a hónap végén jól kibeszéljük az élményeinket. Szeretünk hangosan vitázni karaktereken, kritikusan szemlélünk szövegeket, általában sosem egyezik a véleményünk, de folyamatosan és szelíden formáljuk egymás gondolkodását ebben az őrült világban.Most egy hirtelen ötlettől vezérelve három könyvklub tagot hívtam meg a stúdióba Fejes Lilla brandstratéga, Novák Bálint (kiugrott) pszichológus és Orosz Réka online marketing szakértő személyében, akikkel közös erővel  - és persze a tudomány segítségével - megpróbáltuk megfejteni, hogy miért van az, hogy ennyire élvezzük ezeket a kibeszélőket és egymás társaságát. Ebben az epizódban: mesélünk arról, hogy miért is hoztuk létre ezt a könyvklubot, Bálint vezetésével elkalandozunk a hope punk világába, egyáltalán nem értünk egyet sci-fi témakörben, elmélkedünk a fizetős könyvklubok létezésén,kicsit ránézünk a Booktok trendekre és igyekszünk megfejteni a kapcsolatot egy könyvklubon keresztül formáló közösség és annak mentális egészségünkre való pozitív hatása között. Gondoltad volna, hogy a rendszeres könyvklubozás hozzájárul az érzelmi jóllétünk növekedéséhez, a tartós közösségi kapcsolatok kialakulásához, csökkenti a depressziót, fejleszti az empatikus képességeinket és az érzelmi intelligenciát, biztonságos talajt jelent gondolataink megosztásához - és hozzájárul a (társadalmi) magány leküzdéséhez. Hallgasd szeretettel a beszélgetést. Ha csak feleannyira fogod élvezni a hallgatást, mint ahogy mi élveztük a beszélgetést, akkor már megérte beülnünk a stúdióba. Egészen biztosan lesz folytatás. Ha pedig olvasnál velünk hónapról-hónapra, jobbnál-jobb könyveket, beszélgetnél kortárs magyar írókkal, műfordítókkal, könyves arcokkal, akkor iratkozz fel erre a Substack hírleveleünkre, és találkozz is velünk, amikor időd engedni. Mi cserébe garantáljunk, hogy a földkerekség egyik legjobb helyén találod majd magad.Addig is boldog hétköznapokat!Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailKét példaképemet hívtam meg a Nyitvatartás podcast második évadának 7. epizódjába! Békéssy Olgival és Váczi Rozival arról beszélgettünk, hogy hogyan épülnek, formálódnak és tartanak meg bennünket közösségeink.Váczi Rozi, a matyodesign alapítójaként, hidat képez két nagyon más világ között: Tard hagyományait köti össze Újlipótváros lüktetésével. Nemcsak építi a közösséget, hanem újrateremti is azt  – 45 hímző asszonynak ad munkát, és rajtuk keresztül tartást egy egész falunak. Békéssy Olgi, a Női Váltó megálmodója, aki történetekből közösséget, közösségből mozgalmat épített. Szíve, lelke és motorja mindannak, ami a női újrakezdésről, láthatóságról és támogatásról szól. Olginál a közösség nem célcsoport, hanem biztonságos tér – ahol nem ciki félni, és nem lehet egyedül maradni.Mindhárman különböző utakon indultunk el, de a közös nevező, ami összeköt minket:  közösséget nem csinálni szerettünk volna. Mindannyian lenni, létezni szerettünk volna benne. Tartozni szerettünk volna valahová, ahol nem szerepet játszunk és ahol önmagunk lehetünk. Az epizódban szó esik:magányról és kapcsolódásról,arról, mit jelent valóban közösséget építeni,hogy jó a közösség, de azért este nem lehet odabújni hozzá, Rosettóról, arról a amerikai kisvárosról, ahol a szoros közösségi kötelékek szó szerint egészségesebbé tették az embereket,és beszélünk arról is, miként lehet egy tardi asszony vagy egy női vállalkozó klub nemcsak gazdasági, de érzelmi megtartó erő.Hallgassátok szeretettel és addig is boldog hétköznapokat. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailRákapcsolódva az elmúlt hetek állategészségügyi eseményeire, mikrofon elé ültünk Rékával, és hosszasan és alaposan körbejártuk a haszonállattartás témakörét. Nem könnyű téma, és ha már táplálkozás és fenntarthatóság, az epizód megint egy picit közelebb visz ahhoz, hogy megértsd mi minden történik az ellátási láncokban, milyen negatív környezeti és tàrsadalmi hatásai vannak a nagyüzemi állattartásnak és hogy egyszerű, mezei fogyasztóként melyik pici fogaskerekeket kell megmozdítani a rendszerben ahhoz, hogy egy reménytelibb és élhetőbb környezetben élhessünk. Hallgasd szeretettel és nyitottsággal és mindenképpen oszd meg velünk kommentben a gondolataidat.Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailMegígértem az előző részben, hogy a VML riporthoz csapunk még egy részt és Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemzővel kielemezzük a gasztronómia és táplálkozás világában megjelenő trendeket is. Szóval, ha azt nem hallgattad még, akkor lehet érdemes azzal kezdened. A riportban tapasztalt szélsőségek, a végletesség, eszképizmus és innováció a gasztronómiai szektorban is rendesen felüti fejét - voltak trendek, amit szerettünk, és voltak olyanok is, amelyek kevésbé ragadták meg a fantáziánkat. Bár mindketten sokszor egy szelet vajas kenyérrel is elégedett vagyunk - éljen a minimalizmus! - abban teljesen egyetértettünk, hogy  tudatos eszképistaként mindkettőnknek jól esett kicsit elkalandozni egy hőn vágyott, kreativitásban és izgalmakban gazdagabb élelmiszeripari környezet felé. Hallgassátok szeretettel és kíváncsisággal a beszélgetést! Szívesen fogadunk visszajelzéseket is! Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailAz egyik legkedvencebb trend riportom az évente megjelenő Future 100 című anyag, amelyet a VML nevű globális reklámügynökség ad ki évről-évre. Nagyon örültem, hogy idén két nagyon kreatív és nyitott gondolkodású beszélgetőpartnerrel mikrofonok előtt is elmerülhettünk annak az elképesztően összetett és érdekes világnak az elemzésébe, amelyben tengetjük a hétköznapjainkat. Pszichológusok, viselkedéskutatók, kreatív és marketingszakemberek segítségével, a riport kicsi segít nekünk értelmezni mindent, ami körülvesz bennünket.Az adásban Orosz Réka marketing szakértővel (aki egyébént elkötelezett #olvasslipót könyvklub tag is) és Remete Tibor kreatív stratégiai szakemberrel beszélgetünk eszképizmusról, deluluról, manifesztációról, horrorfilmek által kiváltott szorongásról és ezek mai világban betöltött funkciójukról beszélgetünk. Nagyon jó kis teret és keretet adott nekünk a riport, és az azt követő beszélgetés ahhoz is, hogy fantáziáljunk és jó értelemben véve csapongjunk az izgalmas, formabontó vagy éppen tőlünk nagyon távolinak tűnő kulturális, gasztronómiai, szépségápolási stb. trendek és jelenségek világában. Két hét múlva innen folytatjuk, amikor is Szöllősi Réka rezidens vendégemmel, barátommal még tovább vesézzük a riport Food and Drink fejezetét!Hallgassátok szeretettel a beszélgetést és olvassátok el a riportot, ha időtök engedi. Katt ide a riportért! Addig pedig szokás szerint, boldog hétköznapokat. #deluluissoluluFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailA második évad harmadik epizódjával hivatalosan is beállunk a sorba és egy friss skandináv olvasási élmény kapcsán kíváncsian kutatjuk, hogy vajon mi a boldogság titka. Bán András ex-stockholmi lakossal és wellbeing szakértővel, valamint Mészáros Zoltán szociológussal elsőkörben olyan absztrakt kérdésre kerestük a választ, hogy vajon ma nehezebb-e boldognak lenni, mint mondjunk 15 vagy 30 éve volt. Spoiler alert - már a kérdés is hülyeség. Engem leginkább azok a kérdések vezettek ehhez az epizódhoz, hogy hogyan függ össze egy egész társadalom boldogsága egy abban élő átlagos ember boldogságával, meg tudunk-e vajon oldani rendszerszintű problémákat egyéni boldogságkereső aktusokkal. Hogy hogy jön ehhez a Gini-index, a bizalom, az egetverő dán adók és a finnek túlzó érdeklődése az antidepresszánsok iránt?  Nem lehet, hogy boldogabbak lennénk, ha nem boldogságról, hanem elégedettségről beszélgetnénk? Mindeközben persze megszakértjük a különböző boldogságindexet és merengünk saját boldogulásunkon is. Nagyon nehéz volt megállítani ezt a beszélgetést, kicsit sajnálom, hogy nem engedtük magunkat ebben tovább, simán bírtunk volna három órát át is. Élvezzétek a beszélgetés, mélázzatok el kicsit Montesquieu gondolatain és legyetek boldogok. Akármit is jelentsen ez. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailSokszor ígértük már a Nyitvatartás podcast rövid kis történetében, hogy egyszer majd beszélgetünk a vegán mozgalomról. Most végre vettük hozzá a bátorságot és belevágtunk! Miért kellett hozzá bátorság? Az én véleményem szerint a vegánság, veganizmus klasszikus fekete-fehér téma, sokszor nehéz róla indulatok, szélsőséges vélemények nélkül, igazán ítélkezés mentesen beszélgetni. Mindenkiből kivált valamit, amint errefelé kanyarodik egy beszélgetés. Féltem is tőle én is, mert bevallom őszintén, egy vegán ember mellett mindig kicsit rosszabb embernek érzem magam. Így megkértem Rékát, hogy csatlakozzon hozzánk, amikor Bergot faggatjuk. Bergo - alias Bergovecz László - a Magyar Vegán Egyesület elnöke, Fabrik törzsvendég és formatervező is. Sokszor beszélgettünk már erről mikrofonok nélkül is. Gondolatébresztő, vitaindító, bemelegítő epizódnak szánjuk, mert nagyon sok minden maradt még bennünk. Nekem leginkább az az érdekes ebben az absztrakt beszélgetésben, hogy akármennyire is szeretném, hogy ne így legyen, de elképesztő módon torzít az agyam. Hallgassátok szeretettel! Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailKisebb szünet és nagyobb pihenés után, visszatér az éterbe a Nyitvatartás podcast - most már a második évaddal! Egy éves lett a podcast és ennek kapcsán Szöllősi Réka barátommal ültünk le a mikrofonok elé. Kicsit végiggondoltuk az előző évet, és könnyeden számot vetettünk az eddig eredményeinkkel. Megállapítottuk, hogy nagyon büszkék vagyunk arra, hogy még mindig itt vagyunk és kicsit tervezgettünk is. Egészen biztosan többet foglalkozunk majd táplálkozáshoz kapcsolódó témákkal, mert azt látjuk, hogy azt mindenki nagyon szereti és mi pedig nagyon szeretünk erről beszélgetni. Jó volt újra beszélgetni, innen folytatjuk. Maradjatok velünk és addig is boldog hétköznapokat!Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailKét napja minden erőmet összeszedve elvonszoltam magam egy re-pont automatához, hogy szabálykövető állampolgárhoz méltóan szelektáljam az elmúlt hetekben felgyülemlett PET palackokat és üvegeket. Viharverten hazatérve, mikrofont ragadtam, hogy kicsit enyhítsem a kalandból fakadó PTSD-met. Én ezzel a hangos hírlevéllel búcsúzom ettől az évtől és a tapossa laposra kampánytól is, amely x generációs DNS-em szerves részévé vált az elmúlt évtizedekben. Ha neked is van kalandos élményed visszaváltással kapcsolatban, ki vele - oszd meg velem és hagyd itt a történetet az óévben. BUÉK és egyben boldog hétköznapokat 2025-ben is! Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailJó kis kollab beszélgetéssel készültünk így az év végére Bán András barátommal, aki híres podcaster - Halottnak a Coach, Bezzeg a Svédek -, employee wellbeing szakértő, a mentális egészség nagykövete és mellette még nagyon hisz a garantált világmegváltásban is. Szerencsére ebben nagyon is egymásra találtunk. Megint nagyon jót beszélgettünk a mikrofon előtt, kicsit olyan volt ez nekem, mint egy nyilvános coaching ülés, amibe most mások is belehallgathatnak. Mielőtt kávézótulajdonos és vállalkozó lettem kevésbé voltam érzékeny az úgynevezett vibe-ra - a Fabrik életre hívásával viszont kifejezetten olyan helyet szerettem volna létrehozni, ahol jó a légkör, kedvesek az emberek, áramlik a csí a térben. És hirtelen nagyon érzékennyé (és feszültté) váltam, amikor nem volt jó a vibe. Sokáig nem is nagyon tudtam ezt még megfogalmazni sem, csak éreztem, hogy valami nem oké és éppen Bandinak ventilláltam valamiről, amikor bedobta a gondolkodásba a “no asshole policy”-t. És akkor BAMMMMMM! Aha élmény. Megvilágosodás. Arról beszélgettünk mikrofon előtt, hogy mi is az a seggfejség, mit lehet ezzel kezdeni egy szervezeten belül, mi a felelőssége a vezetőknek és miért repülnek V alakban a darvak például, akikről rögtön példát is vehetünk az epizód után. Minden percét élveztem ennek a beszélgetésnek is. És nagyon hálás vagyok, hogy ilyen sokféle emberrel és ilyen sokféle témában találunk egymásra az éterben. Köszi ezt a sok jó energiát. Hallgassátok szeretettel és további boldog hétköznapokat kívánok mindenkinek. Könyvajánló: The No Asshole Rule by Robert I. Sutton. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailVégre, végre, végre, itt van a lelassulós Substack Nyitvatartás hírlevél folytatása, amelyben Krajcsó Nelli szegődött mellém és végre beszélgettünk egy jót a lelassulás fontosságáról. Nelli a Slow Budapest mozgalom és a Slow Time alapítója, mindfulness tanár, akinek munkáját nagyon régóta követem. Több kurzust is elvégeztem már nála, és nem túlzás részemről azt állítani, hogy vezetett meditáción keresztül gyakorlatilag állandó “hangja”, szereplője a hétköznapjaimnak. A slowlife és egy lassúbb élet iránti vágy régóta az egyik kedvenc témám és nagyon régóta érdekel az is, hogyha vajon egyénenként próbálnánk kicsit visszafogni a tempón, kicsit lelassulni, kicsit nagyobb tudatossággal ránézni a hétköznapokra, akkor vajon az visszahatna-e a társadalmi és gazdasági berendezkedéseinkre. Tudom, hogy nem könnyű és nem is vagyok optimista, és egy kis meditáció valószínűleg a világbékét sem hozza el számunkra. Nem is kell ilyen nagy léptékkel haladni, koncentráljunk csak simán a szürke hétköznapokra, egy reggelre, egy délutánra, egy hétvégére. Nekem tényleg nagyon sokat segít ez a fajta gondolkodás és bár messziről sem vagyok tökéletes, mégis arra biztatok mindenkit, hogy bátran kezdje csak el megfigyelni először a lábujját, és bízzon abban, hogy a többi meg majd jön magától. Nekem ez sokat segített, remélem nektek is fog. Hallgassátok szeretettel ezt a beszélgetést. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailKülönleges epizód a mai, talán az első ilyen jellegű a Nyitvatartás epizódok között - a HighVibes rendezvényszervező cég “GreenGen Meet-up” eseményének adott otthont a Fabrik - még valamikor augusztusban. A kerekasztal beszélgetésnek én is résztvevője voltam és egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttünk, hogy rögzítjük a beszélgetést. A bevezetőben azt is elmesélem, hogy miért csak most jutottunk el addig, hogy ezt másokkal is megosztjuk!Beszélgetőtársaim Vér Balázs, a DeepInsight Creative kommunikációs szakértője, a klíma- és etikus márkakommunikációval foglalkozó Cleanwashers alapító tajga, valamint Bíró Bence Péter pszichológus, sémakonzulens - a beszélgetést pedig most kivételesen nem én moderáltam, hanem Dubán Kitti, a HighVibes csapatának marketing menedzsere és kreatív mindenese. Neki ez volt az első moderálása, nekünk meg az első nyilvános podcast felvételünk!! Fenntartható márkák felelős kommunikációs stratégiáiról beszélgettünk, greenwashingról, future washingról, a változásmenedzsment és a változás pszichológiájáról az üzleti- és a magánéletben egyaránt, és a mindenhez is szükséges adaptív mindsetről. Minden percét élveztem, de jó, innen a ködös novemberből visszagondolni arra a forró, nyári napra, a jó hangulatra és az isteni kávés koktélokra. Azt kívánom legyen még jó sok ilyen! Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan Maillehet, hogy mégis csak rendszert csinálok a hangos hírlevelekből. a bátorság lassan megjön, a magabiztos hangomat még keresem, de majd meglesz az is. ebben a hírlevélben, amelynek egyébként van írott verziója is a substack-en, keresem a kézzel fogható kapcsolatot egy lassúbb élet és a lehetséges, bolygószintű változások között. lesz majd folytatása is, amelyben Krajcsó Nellivel, mindfulness tanárommal beszélgetünk erről sokkal hosszabban is és sokkal mélyebben is. az is jön hamarosan. nyugodtan szólj hozzá, keress meg, beszélgessünk, ha érdekel a téma és van valami sütnivalód ezügyben, nagyon érdekelne. ha először vagy itt, akkor elmondom, hogy én buru évi vagyok - a fabrik megálmodója, a nyitvatartás podcast és a #olvasslipót könyvklub házigazdája, a nyitvatartás substack hírlevelében pedig a vállalkozás woody allen bőrbe csúsztatott lelkiismerete. kreatív és kommunikációs szakemberként -  a fabrikon innen és túl - a fenntartható fejlődés stratégiai és hétköznapi dilemmáival, szorongásaival, lehetséges megoldásaival és az ehhez kapcsolódó kihívásokkal foglalkozom nap mint nap. amióta az eszemet tudom, elkötelezett híve vagyok a közösségeknek, tudatosan és aktívan építem is ezeket a kis közösségeket, és folyamatosan keresem a lehetséges kapcsolódási pontokat a körülöttem lévő emberekkel. azt gondolom, hogy a változó világunkhoz való alkalmazkodásban, az egymástól való tanulásban, a megoldások közös megfogalmazásában kulcsfontosságú szerepe van és lesz ezeknek az emberi kapcsolódásoknak. ebben a hírlevélben - most már hangosan is - legtöbbször azon morfondírozom, hogy mi van a színfalak mögött és ez a fentebb említett változás, az alkalmazkodás, hogyan is néz ki a hétköznapokban.Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailMandyvel évek óta párhuzamosan dolgozunk egymás mellett a város különböző pontjain - mindig láttuk egymást konferenciákon, különböző szakmai eseményeken és persze itt a LinkedInen is. Aztán teljesen véletlenül a Fabrik #olvasslipót könyvklubja hozott minket össze egy kicsit jobban és végre két mikrofon előtt kibeszéltük, hogy mi minden gondoltunk és gondolunk a fenntarthatóságról. A Nyitvatartás podcastban  többször és sokan beszélgettünk már fenntarthatóságról vagy szőrmentén ehhez kapcsolódó témákról. Manapság mindenki is erről beszél. Lehet ezt szeretni, nem szeretni, nem foglalkozni vele, távolítani magunktól vagy éppen teljes gőzzel nyomulni a témában, két dologban azonban nagyon is biztosak voltunk Mandyvel a beszélgetés során: (1)  mindennap egy kicsivel több problémával találjuk szemben magunkat és nem igazán vannak jó megoldásaink, válaszaink,(2) sokkal, de sokkal többet kell egy olyan társadalmi és gazdasági berendezkedés létrehozásán dolgoznunk, amiben sokkal kevesebb negatív ökológiai hatással sokkal több embernek lesz jobb. Kicsit boncolgatjuk a rendszerszintű gondolkodás fontosságát, (amiről már olyan sokat beszéltünk Szöllősi Rékával is), az egyéni felelősség kérdését, keresgetjük a szervezeti önismeret lehetőségeit, határait, különböző konfliktus megoldási stratégiákat és megállapodunk abban, hogyha lenne egy varázspálcánk, akkor mindenkinek kívánnánk egy jó nagy adag empátiát, hogy picit könnyebb legyen helytállnunk hétköznapokban. Hallgassátok szeretettel autóban, fürdőkádban, őszi séták vagy a vasárnapi főzés közben. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailMost már lassan tényleg hagyományt teremtünk abból, hogy a könyvklubos kibeszélőket becsatornázzuk ide a podcast epizódok közé - azzal a szándékkal ültünk be a stúdióba, hogy majd jól kibeszéljük itt is a Szív utcát, a #olvasslipót könyvklub augusztusi közös könyvét és akkor azt azok az emberek is jól meghallgathatják, akiknek nem volt alkalma leülni velünk Verőcén a diófa alá. Aztán az lett a vége, hogy tiszta szívből és szeretettel beszéltünk könyvekről, a kritika létjogosultságáról, az irodalmi nyelv jelentőségéről, transzgenerációs gubancokról, a vékony határról az őrület és valóság között. Miután meghallgattad az adást, keress magadnak egy könyvklubot, a világ bármely pontján is érjen utol ez a beszélgetés. Hidd el, jobb lesz a életed. Addig meg boldog hétköznapokat. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailHa hirtelen táplálkozással kapcsolatos fogalmakat kellene felsorolnunk, akkor a karnizmus biztosan nem lenne az elsőként eszünkbe jutó fogalmak között. Első hallásra számomra is sokáig ismeretlen fogalom volt, de aztán megértettem, hogy a rendszer, amelyben gondolkodnunk kellene a húsevésről, úgy van összerakva, hogy arról inkább egyáltalán ne gondolkodjunk. Beleszületünk egy hitrendszerbe, amelyben teljesen természetes, hogy a disznót, a marhát, a csirkét megesszük, de a kutyát nem. Szöllősi Réka élelmiszerpiaci szakértővel és Zsolnay Gergely vegán séffel beszélgetünk az állati eredetű táplálkozás gyökereiről, beágyazottságáról, a húsevés körüli gondolkodási sémákról. Kicsit elkezdünk a növényi eredetű táplálkozás felé is kacsingatni és közben végig keressük az egyensúlyt a rendszerben. Nem könnyű beszélgetés, bevezetésnek szánjuk és egészen biztosan folytatjuk majd, hogy még jobban megértsük ezt a szerteágazó témát és közben egy kicsit önmagunkat is. A beszélgetésben ezekre az adásokra hivatkozunk: The Secret Reason We Eat Meat - Dr. Melanie JoyFood Ideology, The Proof with Simon HillToward Rational, Authentic Food Choices - Dr. Melanie JoyFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailTelis-tele a város Jón Kalman, Knausgard, Smirnoff, Aubert rajongókkal, biztosan neked is van kedvenc északi íród kedves hallgató. A júliusi nagy melegben mi is skandináv irodalommal hűsöltünk  és végre elolvastunk egy Jón Kalman Stefánsson könyvet is, ami pedig a műfordítás csodálatos világába repített bennünket. Az #olvasslipót könyvklubban ugyanis - így vagy úgy - a kezdetektől fogva folyamatosan téma a műfordítás. Olyan sokat lamentáltunk eddig a műfordítás szerepéről és jelentőségéről, hogy meg is hívtam a kibeszélőnkre is és most a podcastba is Patat Bence műfordítót.  Bence egy feröeri műfordító szemináriumról érkezett meg a budapesti hőhullámba, nem éppen skandináv hidegben beszélgettünk északi irodalomról és a műfordítás szépségeiről. Olyan dolgokról faggattam, hogy vajon kell-e, hogy rendelkezzen “helyismerettel” egy műfordító? Mi lett volna, ha Weöres Sándor is elmegy Japánban? Kell-e látni igaziból az északi fényt ahhoz, hogy le tudja írni, át tudja adni egy műfordító az izlandi sötétséget? Igaz-e vagy csak városi legenda, hogy Izlandon kb. minden második embernek jelent már meg nyomtatásban valamilyen irománya? Két kedvenc mondatom a beszélgetésből, hogy műfordítók nélkül nincs világirodalom és egyébként meg hagyjuk az intelligenciát a humánokra! A beszélgetés után garantáltan számodra is láthatóbbá válnak a műfordítók! Az #olvasslipót könyvklubtagok egészen biztosan kilátogatnak a könyvfesztiválra Jón Kalmanhoz és valószínűleg a Nyári éj, aztán leszáll az éj című könyvből készült filmet is megnézzük! Bármikor csatlakozhatsz hozzánk! Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailRendhagyó rész ez a mai. Nyári különkiadás és egyben a Fabrik Substack hírlevelének audio, azaz hangoskönyv változata. Rendhagyó módon egyedül jelentkezem a stúdióból és a mentális egészség oltárán kicsit mesélek benne a közösségi médiás jelenlétünkhöz kapcsolódó dilemmáimról, ami egy nagyon izgalmas kísérlethez is vezetett augusztusban. Analóg módon vágtunk bele ugyanis ebbe a hónapba vagyis szertartásosan digitális detoxba vonultunk a közösségi médiás felületeinken. Nem teszünk ki posztokat, sztorikat, videókat, eseményeket - semmit, de tényleg semmit sem. Ebben az epizódban ennek a rövid és kicsit félresikerült/megcsúszott kampánynak a tanulságairól mesélek és újrakeretezem ezt a tapasztalatot, hogy igazi tanulási élmény váljon belőle. A tapasztalt szakemberek legalábbis ezt így mondanák. Még van kicsit több mint egy hét a digitális detox hónapból - addig is gyere el a Fabrikba, próbáld ki az írógépet, kattints egyet a fényképezővel vagy  küldj valakinek egy képeslapot. Ha pedig szívesen olvasnál hírlevelet is, akkor iratkozz fel rá a Substack-en, nagyjából hetente-kéthetente van friss tartalom, mikor hogy jön ki a lépés. Ha tetszett az adás, akár ez, akár valamelyik korábbi, akkor kérlek iratkozz fel a podcastra is és értékeld a munkánkat egy ötcsillaggal, annak mindig nagyon örülünk. A zenei betét a Los Imigrantes formáció Digital Prayer című kedvenc kis dalomból származik. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailHa csak most keveredtél ide először kedves hallgató, akkor rögtön azt javaslom, hogyha végeztél ezzel az epizóddal, tekerj is vissza az előzményéhez, a június 12-i tej 1.0 részhez. A fene se gondolta volna, hogy ennyi mindent lehet beszélgetni a tejről. Tényleg. És szerintem még mindig nem mondtunk el mindent. A tej valószínűleg az egyik legbonyolultabb anyag, amit az emberek fogyasztanak szerte a világban, és a víz és az alkohol mellett a harmadik olyan folyadék, amely vitán felül évezredek óta gyakorol óriási hatást a táplálkozásunkra, egészségünkre, és talán a gondolkodásunkra is. Nem mellesleg egy kávézó egyik legfontosabb és egyik legnagyobb mennyiségben használt alapanyaga. Sok vita lengi körül, és megannyi fekete-fehér állítás - de nem ebben a podcastban! Mi továbbra is nagyon higgadtan evickélünk a tevetej, tehéntej, lótej, zabtej, szójatej és társaik rettentően izgalmas világában. Ebben a tej 2.0 epizódban csatlakozott hozzánk Berezvai Zombor a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa, aki segít nekünk tisztábban látni a tejtermelésre is komoly hatást gyakorló agrártámogatások világában. És végre, egyszer és mindenkorra végigbeszéljük a tehéntej vs. növényi tej árazásban meglévő anomáliákat. Szöllősi Réka, élelmiszerpiaci szakértő a tőle megszokott stílusban rétegenként árnyalja gondolkodásunkat és további kapaszkodókat ad mindannyiunknak, hogy egy lépéssel megint közelebb kerüljünk a rendszerszintű megközelítéshez - akár egy olyan hétköznapi dologgal kapcsolatban is, mint a tej. Beszélgetünk arról, hogy hol van a helye a tejnek egy fenntartható(bb) diétában, hogyan segítik a növényi tejalternatívák az átállást egy fenntarthatóbb táplálkozásra, hogyan reagálnak a klasszikus tejipari szereplők a változásokra és milyen a szerepet tölthet be a precíziós fermentáció a jövő táplálkozásában. A tej fehér, de ez az egész fenntarthatósági gondolkodás egy nagy lila zselé, ahol fontos, hogy ne hasonlítsuk össze a körtét az almával és ne higgyük már azt, hogy mindig minden úgy lesz, ahogy most van. Tessék elkezdeni sokkal jobban barátkozni a változásokkal. A beszélgetésben említett egyéb tartalmak linkekkel: YouTube videó a tej világtörténeti marketingsikeréről: Why ‘Got Milk” was a LieCikk: Zombor cikke a Másfélfokon agrártámogatásokról Könyv: Stephen Le: A táplálkozás százmillió éves történetePodcast: The EuropeansFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailA Majomkenyér 10 évvel ezelőtt (küzdelmes) szerelemprojektként indult mikrovállalkozás. “Zsigeri vállalkozókként” és ételintoleranciával küzdő újságírókként akkoriban egy nagyon szűk és nagyon niche piacon kínáltak megoldást termékeikkel:  gluténmentes, cukormentes, laktózmentes és legfőképpen finom dolgokat kínáltak a hozzájuk hasonló problémákkal küzdő embereknek. Termékeik ma már minden valamire is való kisebb-nagyobb kereskedelmi lánc polcain megtalálhatók, nemrégiben pedig ahhoz is volt bátorságuk, hogy bekopogtassanak a Starbucks ajtaján és ott is helyet kérjenek kekszeiknek. Ebben az epizódban Kovács Andreával és Salgó Andreával, a Majomkenyér társalapítóival arról beszélgetünk, hogy: az elmúlt 10 évben hogyan változott meg körülöttünk az élelmiszeripari- és az információs környezet,mi mindent várnak el a tudatosabb fogyasztók egy Majomkenyér keksztől és úgy általában más termékektől és vállalkozásoktól is,mi mindent tud tenni egy élelmiszergyártó mikrovállalkozás, ha fenntarthatóbban szeretne működni,mit vár el egy globális vevőpartner egy hazai kisvállalkozástól és miért nem szabad bizonyos emaileket egyenesen a kukába iktatni, és mi is az az upcycle, ha élelmiszerről beszélgetünk és nem gumiabroncsból gyártott hátizsákról. A Majomkenyér szerintem egyik legkedvesebb tanácsa minden hasonló vállalkozás számára: merjetek álmodozni, merjétek megcsinálni a dolgokat és merjetek bekopogtani helyekre :-) Szóval éljenek a zsigeri vállalkozók, az úttörő termékek és legyen Majomkenyér/Mokyen keksz minden kávézóban!Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailA könyves tartalmakat eddig nem toltuk túl itt a podcastban, pedig olyan csúcsszuper könyvklubja van a Fabriknak #olvasslipót néven, hogy arról vétek nem mesélni. Nem is értem eddig miért nem jutott eszembe?! A májusi közös könyvvel például teljesen kimaxoltuk az olvasási és közösségi élményt is. Kronológiai sorrendben egészen pontosan azt történt, hogy: megkeresett bennünk a Sonora Kiadó egy szuper öltlettelmi lecsaptunk a lehetőségre és elolvastuk Cristina River Garza Liliana legyőzhetetlen nyara c. könyvét (kb. elsőként Magyarországon!)a könyv menetközben pikk-pakk kapott egy Pulitzer-díjat két kibeszélőt is szerveztünk - egyet magunk között és egyet Miklós Laurával és Miklós Martinnal, a kiadó alapítóivalvégül közösen elmentünk az írónő könyvbemutatójára a Cervantes Intézetbe és dedikáltattuk a könyveinket is. Ebben az epizódban Miklós Laurával beszélgetünk kiadó alapításról, bibliodiverzitásról, a Liliana történetéről, Cristina testvére iránt érzett feltétlen szeretetéről. A mély gyászról. Kapcsolati erőszakról, bántalmazásról, elnyomásról. A nyolcvanas-kilencvenes évek keményen patriarchista mexikói társadalmáról. “A Liliana legyőzhetetlen nyara a mexikói Rivera Garza talán eddigi legfontosabb, legérettebb alkotása. Eredetileg 2021-ben jelent meg spanyol nyelven, 2023-ban kapott angol fordítást, és nagy nemzetközi sikert aratott, tavaly a Time Magazin az év legjobb könyvei közé sorolta. Magyarul kiadónk gondozásában jelent meg idén áprilisban, Eőry Zsófia fordításában. “Reméljük mindenkire olyan hatással lesz ez a könyv, mint ránk volt. Olvassátok minél többen és beszélgessetek róla. #lilianagoesplacesFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailHónapokkal ezelőtt azon dilemmáztunk Dáviddal, hogy kávézó tulajdonosként beszélhetünk-e egyáltalán fenntarthatóságról és honnan is közelítsük meg jól ezt a dolgot. Ahhoz kétség nem fér, hogy van felelősségünk és szerepünk abban, hogy közösen építsük a fenntartható táplálkozás körüli narratívákat. Ez így bonyolultnak hangzik elsőre, de röviden az a lényeg, hogy törődjünk a vendégeinkkel, adjunk nekik finom, egészséges és környezeteti szempontból is OKÉ ételeket és italokat, tájékoztassuk őket transzparensen és lehetőségeinkhez mérten formáljuk a tudásukat. Az epizódban vendégünk Szabó Adrienn, dietetikus, aki már hónapok óta segíti a Reggeliben Dávidék munkáját. Közösen fejlesztik a menüt, tesztelnek ételeket, osztanak-szoroznak, kóstolgatnak a színfalak mögött, hogy ne csak az ízpreferenciáknak tetsző, de gazdasági, környezeti, egészségügyi szempontból is értelmezhető legyen a Reggeli választéka. A beszélgetésből azt is kiderül, hogy nemcsak a menün keresztül lehetünk hatással vendégeink gondolkodására, de az olyan elemek is hatnak a gondolkodásukra, mint a dekoráció, bútorok, berendezések, amik körbeveszik őket.  Egy ponton még a hüvelyesek izgalmas világába is elkalandozunk, ahol kiderül, hogy a puffadás még jó is lehet és hogy tulajodképpen mennyiféle lencse is áll rendelkezésünkre, ha kicsit kreatívabb módon szemléljük gasztronómiai tudásunkat. Arra biztatunk minden vendéglátóhelyet és dietetikust, hogy kapcsolódjanak és formálják együtt, hogy mi van azon a tányéron. Ha tetszett az epizód, akkor tekerj vissza a lejátszódon és hallgasd meg a korábbi részeinket is, amiben táplálkozásról és/vagy kávézókról beszélgetünk. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailÚjra egy táplálkozáshoz kapcsolódó résszel jelentkezünk. Ahogyan azt korábban megígértük Dáviddal az egyik első beszélgetésünkben, most kicsit közelebbről is elkezdjük megvizsgálni működésünk negatív és pozitív hatásait is. És mivel a tej, a kávézók talán egyik legfontosabb alapanyaga, a 12. epizódban bele is csapunk a tejjel kapcsolatos beszélgetéseinkbe. Szakértőként újból Szöllősi Rékát hívtuk meg magunkhoz, akinél nem sok ember érti jobban a hazai élelmiszeripari és élelmiszerszabályozási környezetet. Mi azon a szlogenen nevelkedtünk, hogy a tej élet, erő, egészség. A mai világban már nem beszélgethetünk egy jót a tejről anélkül, hogy a táplálkozási szempontok mellett ne vennénk figyelemben fenntarthatósági, állat jólléti, környezetvédelmi vagy akár kulturális szempontokat. A legtöbb fejtörést nekünk is az okozza, hogy sokan sokféleképpen gondolkoznak a tejjel kapcsolatos problémákról. Ez nagyon megnehezíti az átlagember dolgát, ha az tisztességesen ki akar igazodni tejjel kapcsolatos gondolataiban. Ezt egy felvezető epizódban szánjuk, amiben elkezdünk ismerkedni a témával: kitérünk a haszonállat tartással és állatjólléttel kapcsolatos kérdésekre, eljátszunk a gondolattal, hogy milyen lenne egy tehéntej (vagy akár tej) mentes kávézó a Blue Bottle mintájára, hiányoljuk a magyarországi zabtermesztést és a magyar zabtejre vonatkozó élelmiszeripari innovációs törekvéseket, megértjük, hogy miért sokkal drágább pl. a zabtej, mint a tehéntej,Dávid elmeséli, hogy hogyan próbálkoztak már a Reggeliben “házi” növényi alapú tej alternatívákkal, és kicsit gondolkozunk azon is, hogy vajon a teheneket miért esszük meg, a kutyákat meg miért nem. Hm. Köszönjük Rékának, hogy megint velünk volt és higgadtságával, mindenre is kiterjedő figyelmével másokat is a fekete-fehérben való gondolkodási sémák elhagyására késztet. Innen folytatjuk legközelebb növényi alapú tejalternatívákkal, fajizmussal, karnizmussal és egy kis zöld kommunikációval. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailAz elmúlt években a klímaszorongás bekerült napjaink divatos fogalmai közé. Bátran mondhatom, hogy a kávé szeretete és a szelíd, környezeti es társadalmi működésre való törekvésünk mellett a klímaszorongás egy újabb kapocs közöttünk Dáviddal, aki ebben az epizódban ismét csatlakozott hozzám, hogy feltérképezzük közös szorongásunkat a klímaválság kapcsán. Vendégünk Csizmadia Máté pszichológus, agrárközgazdász, aki agrárterületről érkezett meg a klímaszorongás világába. “Hosszútávon mind halottak vagyunk” - tartja a jó öreg közgazdász mondás, akkor mégis mi a fenének aggódunk ennyit - most éppen a klíma miatt. Mátét arról faggattuk, hogy vajon tudjuk-e pontosan miből táplálkozik ez a (klíma)szorongás.  A haláltól félünk? Vagy valamiféle kontroll elvesztéstől?  Vagy a teljesen ismeretlen jövőtől? A bűntudat gyötör bennünket itt a kapitalizmus eszméjén lovagló fogyasztói társadalom oltárán?  Tudjuk az aggódásunkat tudatosítani vagy átkeretezni valamilyen tudatos figyelemmé? Mikortól válik az aggódás kontraproduktív? Nagyon sok új fogalommal megismerkedhetsz ebben az epizódban, és bár a hagyományos szorongás definíciók nem működnek a klímaszorongás kapcsán, mégsem mondhatjuk, hogy ez egy teljesen egyértelműen negatív fogalom. Mindenesetre, őrizd meg a hidegvéredet - hagyd abba a scrollozást és varrj magadnak egy répát, ha itt a világvége. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon! 

Send us Fan MailA világon kétféle ember létezik: aki elcseszett már valamit és aki még nem. Gondoltad volna, hogy a sikertelen, bukott üzletemberek megszégyenítése évszázados, sőt évezredes múltra tekint vissza?! Görögországban  ie. 800 környékén, a bukott kereskedőket és vállalkozókat kiültették a piacra és vödröt húztak a fejükre, hogy mindenki számára egyértelműen nyilvánvalóvá tegyék, hogy ők bizony elcseszték. Akkoriban a sikertelen olasz üzletemberek sem voltak szerencsésebbek, őket még le is vetkőztették csupaszra, bárki megdobálhatta őket kővel és bátran ki is lehetett őket csúfolni. A franciák az 1500-as évek környékén a városok főterére terelték a csődben vállalkozókat és hivatalosan is bejelentették a csődbemenésük tényét. Annak érdekében, hogy elkerüljék az azonnal bebörtönzést, egy fura zöld fejfedőt kellett viselniük, hogy a biztonság kedvéért mindenki számára látható is legyen, hogy mennyire bénák. Ezek után ne csodálkozzunk, ha a mai napig nehéz érzésekkel jár felvállalnunk, ha hibázunk vagy valamiben csúfos kudarcot vallunk. Tabutémaként kezeljük a hibázást, a sikertelenséget, kudarcainkat. Egyrészt egy csomó olyan rossz érzés kapcsolódik hozzá, mint pl. a szégyen, bűntudat, félelem, másrészt sokan még mindig attól félünk, hogy vajon mit gondolnak majd rólunk az emberek, ha kiderül, hogy valamit elrontottunk.  Ezért sokszor inkább bele sem vágunk dolgokba, pedig a bukásnak vannak kifejezetten konstruktív funkciói is: segíti az innovációt, fejleszti a kreativitást, a produktivitás és felgyorsítja a tanulási folyamatot is. Úgy azonban nehéz tanulunk a tapasztalatainkból, ha azt sem tudjuk elfogadni, hogy egyáltalán elrontottunk valamitA tizedik epizódban Papp Réka coachcsal és Tóth Gergővel, a HR Fest és Business Fest alapítójával beszélgetünk igazi fuck-up sztorikról és arról, hogy hogyan vállaljuk fel a sebezhetőségünket, hogyan keretezzük át kudarcainkat, hogy a nap végén boldogabb hétköznapokat éljünk, akár üzleti döntéshozóként, akár mezei átlagemberként. Ki vele, te mit mikor, mit csesztél el? Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon!