All Episodes
Filéző - 24.hu — 121 episodes
Hogyan kattantunk rá a cukorra, és mennyire kell félnünk tőle?
A krumpli valójában nem hizlal, de akkor miért olyan rossz a píárja?
Miért nem jó, ha kolbászon élünk? Egyáltalán mennyi húst ettek az elődeink?
Miért ne fetisizáljuk az olívaolajat? Talál-e kihívást egy Michelin-csillagos séf a zsíros deszkában?
Mi a jó házi kenyér titka? És miért nem tanácsos a búzalisztet démonizálni?
Tényleg birodalmak sorsát döntötte el a só? És mennyire érdemes vigyázni vele, ha sokáig akarunk élni?
Az angliai muszlimok kedvence az alföldi méz, de a magyar kaviár is bejön a briteknek
Budapest évekkel Bécs előtt jár a kézműves pékségek terén
Itt az ideje visszafoglalni az asszonypajtás szót, és nyugodtan garázdálkodni a konyhában
Reggeli kávé helyett akár egy pohár csontlevessel is indíthatjuk a napot
Nyögvenyelő, görheny, katakönyöke – a Jókai bablevest vagy a pörköltet hiába keressük Jókai nemzeti étlapján
Olyan müzlit akartunk, ami nincs teletömve cukorral és olcsó mazsolával
Ötvös Zsuzsanna: Egy nagy adóssága még biztos van a magyar cukrászatnak
Lajos Mari: Az én könyveimbe egyetlen olyan recept se került be, ami nem járt a konyhámban
Mautner Zsófi: Esélyes, hogy tíz év múlva az alföldi nagymamák is fügés gombóccal várják az unokákat
Egész Magyarországon szeretnénk megreformálni a kínai gyorsbüféket
Túltoltuk a baktériumok elleni háborút, ebben hozhat változást a fermentálás reneszánsza
„Hívjuk át a szomszédot vacsorára” – végre a magyar társadalom is megérett arra, hogy tegyen valamit az ételpazarlás ellen
A máglyarakást és a szilvás gombócot is meg lehet csinálni macaronként
Hiába csúcsminőségű az étel, ha nem kedves a futár, aki hozza
Szabadfi Szabolcs: Tíz éve egy péket se tudtál volna megnevezni, ma meg sorra nyílnak a kézműves pékségek
Fördős Zé: Az emberek sokkal hétköznapibb kajákra vágynak, mint azt magukról híresztelik
Jókuti András: Tíz év múlva csak az amerikai láncokban ehetünk, ha nem tartjuk életben a magyar éttermeket
A zselés máig nagy kedvenc, de milyen a robbanócukros vagy a kápia paprikás szaloncukor?
A zéró tolerancia csak az egyik oka, hogy nálunk is terjednek az alkoholmentesített borok
Nem elég, ha egy mindenmentes sütemény egészséges, finomnak is kell lennie
Makacsul tartja magát a tévedés, hogy egy indiai étteremben csak csípős ételt lehet kapni
Máris jobban ízlik a főzelék, ha egytálételnek nevezzük
Meghódította a világot a matcha latte, de a japán kultúrát a teaművészek mentik át
Puszta sznobéria azt állítani, hogy csak a száraz bor az igazi
Az olcsó kerti grillen is lehet jókat sütni, csak nagyobb tudás kell hozzá
A mi konyhánkba nem 50 vagy 30, hanem nulla kilométerről érkeznek a zöldségek
Magyarországra is begyűrűzött a kombucházás újhulláma
A túlfejlesztés hozta el a Balaton-parton a drágulást
Az újhullámos kávézók és pékségek után eljöhet a gyümölcslevek forradalma
Az első magyar olívaolaj divatot teremthet, de ettől nem leszünk olívanagyhatalom
Pesti István: Nem attól lesz hiteles egy séf, hogy sokat szerepel a tévében
Ha a bifsztekkel nincs bajunk, akkor a steaket is nyugodtan kérhetjük véresen
Vége a korszaknak, amikor fillérekért lehetett gyümölcsöt venni
Papírtányéron is lehet gourmet fogásokat felszolgálni
Nekünk a kürtőskalács lehetne az, ami az olaszoknak a pizza
Az ipari kolbász is lehet jó, de sosem lesz olyan íze, mint a házinak
Már a Tisza-tónál sem csak halászlé vagy lángos kell a vendégeknek
Akad olyan, aki még a hortobágyi csirkehúsos raviolira is parmezánt tesz
Havas Dóra: Régebben mind thai-t és indiait főztünk, most már azt gondoljuk, abból kell főzni, ami itt van
Milliméterenként esszük fel a bolygót, és ennek a költsége nincsen benne a bolti zöldség árában
Saly Noémi: Sírógörcsöt kapok, mikor azt hallom, hogy újragondolják a paprikás krumplit
Rácz Jenő: Előbb voltam séf, mint médiaszemélyiség
A burgerforradalom szerencsére elsöpörte a mikrós „patkányburgerek” korszakát
Ne a benzinkutas eszpresszónak tapsoljunk, inkább állítsuk vissza a régi magyar kávékultúrát
Még mindig nem értik, ha a kacsamáj mellé sört adunk
Nem a méhészeket, hanem a biodiverzitást fenyegeti a méhek pusztulása
Húsz éve álmaink voltak, ma Bocuse d’Or-bronzérmünk van
Megéri fermentált zöldségre cserélni az ecetes uborkát
Be kell látnunk, hogy egy városi fiatal nem visz haza egy egész pontyot megpucolni
A magyar és az osztrák császármorzsának is megvannak a drukkerei
Borzalmas a konyhai munka, de a legborzalmasabb benne, hogy szeretjük csinálni
A Korpoviton és a Pilótán túl is rejlenek gyönyörök a kekszben
Bíró Lajos: Ma már nem röpködnek a merőkanalak, de azért kemények a séfek most is
Minden sajtkészítő a trappistát akarja leváltani valami finomabbra
Európa első nyomtatott szakácskönyve azt is megmondja, mikor szabad szeretkezni
Vendéglátóként előny és hátrány is, hogy a Velencei-tó közel van Budapesthez
Ennek a télnek akár kétszer annyi vendéglátóhely is áldozatul eshet, mint a járványnak
Ha az emberek nem tudják megfizetni a drága süteményeket, meg kell őket tanítani sütni
A Gerbeaud-ban már a macskanyelv sem ugyanúgy készül, mint húsz évvel ezelőtt
Pisztáciával lett világbajnok, de kovászos uborkából és tejfölből is készít fagyit
Szántó István: Nem is volt kérdés, hogy a magyar Oscar-menüt feltesszük a Spago étlapjára
A sörharag táplálta sörforradalom mára a hipermarketek polcait is elérte
Ha Jesolóban nem lehet megoldani az egész éves vendéglátást, akkor a Balatonon is nehéz lesz
A margarin szót ki sem ejteném a számon egy cukrásziskolában
Sokan rettegnek tőle, pedig a szénhidrát sem ördögtől való
Dragomán György: Meglepően kevesen tudják felsorolni, mik voltak a nagyszüleik kedvenc ételei
Kevés olyan pacalimádó nép van, mint a magyar meg a spanyol
A magyar zsidó konyha nem csak a sóletről, a maceszről és a flódniról szólt
Hogyan hat a borfogyasztásunkra egy járvány vagy egy válság?
Ki mondta, hogy a gin csak tonikkal iható?
Európa cseresznyéskertjéből érkezik a házikolbász Budára
A török konyha sokkal több annál, mint amit a sarki kebabosnál látunk
Aki boltban veszi, nem is tudja, milyen az igazi olívaolaj
Hogy lesz egy bankárból sushi szakács?
Megtudtuk a tökéletes bejgli titkát a díjnyertes cukrászattól
A végleg bezáró Olimpia étterem vezetője szerint kőkemény változásokra lenne szükség a vendéglátásban
Ismerik és szeretik a magyarok az olasz konyhát, de azért lehet újat mutatni
Az áremelkedés sokakat visszaterelhet a „mindegy, csak legyen olcsó” termékekhez
Fontos lenne, hogy az éttermek is elkezdjenek komposztálni
Rókusfalvy Pál: A szőlőben megtanul az ember picit szerényebbnek lenni
Ahogy olcsóbb lett az utazás Thaiföldre, egyre népszerűbb lett a thai konyha itthon is
Magyarországon összemosódik a kebab a gyrosszal
Ma már nem kell húsz percnél többet sétálni egy jó kenyérért
Ki mondta, hogy egy Michelin-csillagos étteremben nem szabad tunkolni?
Molnár B. Tamás: Előbb vált törzspártot a magyar polgár, minthogy az étkezési szokásain változtasson
Még ma is az IPA a kraft sörök kapudrogja
Megnyitották új éttermüket, aztán bezárt az ország
Olyan pho levest sehol nem kapsz Európában, mint Budapesten
Ha fagyizód van, nincs nyarad
A világ legnagyobb tévedése, hogy rossz borból kell fröccsöt készíteni
Vomberg Frigyes: A hiánygazdaságban egészségesebben ettünk, mint a mostani bőségben
Gyerekként nem álmodott saját csokigyárról, mégis ő lett a drazsémágus
Juhos József: 11 évesen jöttem rá, hogy mégse rendőr, hanem cukrász leszek
Mautner Zsófia: Végre egymásra találhat Budapest és a vidéki gasztronómia
Sárközi Ákos: Hiába főzök jól, ha bunkó a felszolgáló, és hiába cuki a felszolgáló, ha rossz az étel
A terasznyitás eufóriája után még jöhet a feketeleves
Ameddig a tűzgyújtó folyadék illata lengi be az utcákat, addig nem biztos, hogy örülni kell annak, hogy mennyien grilleznek
Butaság, hogy tengeri halat csak a tengerparton szabad enni
Azért iszunk teát, mert kivisz a mátrixból
Bíró Lajos: Ma már köpködjük a múltat, de a korosztályom még emlékszik, hogy bizony mi is azt a trágyát főztük
Zing: Nincs olyan ember, aki ne ült volna le a bérbeadójával, hogy egy kis haladékot kérjen
Láttuk, mi van az olasz barátokkal, úgyhogy én mindenki előtt pánikoltam be
Nem adok olyan ételt másnak, amit saját magamnak vagy a gyerekemnek ne adnék
Életünk során két-háromszor sem ártana szakmát váltanunk
Borbás Marcsi: Nagyanyáinknak nem volt szemete, és hetente csak egyszer ettek húst
Öt sima pizzához egy ember is elég, egy nápolyit meg öten készítenek
Várady Tibor: Még a drága kávé is viszonylag olcsó termék
A kenyérsütés nagyon szexi
Vad-Horváth Zoltán: Amikor két giroszt kaptál hétszázötvenért, akkor már komoly baj volt
Steiner Kristóf: A világunk a fanatizmusra van berendezkedve
Regölyi Péter: Nem mindenki azért lesz vegán, mert nem szereti a hús ízét
Pestre kitehetjük a megtelt táblát, Budára kell menni reggelizni
Hlatky-Schlichter Hubert a magyar gasztróról, a fejlődésről és a sóher milliárdosokról
Gerendai Károly: Ha a magyarokon múlna, csődbe mehetnének a csúcséttermek
Sipos Melinda és az élet műanyag nélkül